Állatorvos mondta el, mikortól van túl hideg odakint a kutyának

A téli gondoskodás szempontjából teljesen mindegy, hogy kedvencünket kint vagy bent tartjuk-e, hiszen mindkét esetben elkél egy kis extra figyelem.

Legtöbbször, amikor a téli gondoskodásról beszélünk, akaratlanul is inkább a benti ebek kerülnek a középpontba, mert manapság úgy érződik, hogy ez az elterjedtebb tartási forma. De nem szabad elfeledkezni arról, hogy vannak kint tartott kutyák is, és náluk is ugyanúgy (hacsak nem jobban) figyelni kell a téli idővel járó veszélyekre!

Ezt mindenképp vedd figyelembe

A következőket érdemes szem előtt tartani, amikor azt próbáljuk eldönteni, hogy vajon fázik-e kedvencünk a cudar időben:

• Fajta: Gondoljunk bele, hogy kedvencünk honnan származik, ott milyen az időjárás, illetve mi volt az eredeti funkciója. Ha nem vagy biztos benne, keress rá fajtaleírásaink között, és olvass utána! Így képet kapsz arról, hogy általában milyen hőmérséklet ideális a számára, és mikor kell elgondolkodni alternatívákon.
• Méret és szőrzet: Általában a nagyobb termetű kutyák jobban bírják a hideget, mivel több hőt termelnek és lassabban hűlnek ki. De ez önmagában nem elegendő indikátornak, hiszen a megfelelő szőrzet nélkül hiába nagy az eb, nem védi semmi. Emiatt a széltől kezdve a csapadékig minden eléri a bőrét. Ha dupla rétegű szőre van kedvencünknek, akkor már valószínűbb, hogy jól bírja a hideget.
• Kor: A kölyökkutyák például még sérülékenyebbek, így amíg nem alakul ki a rendes szőrzetük, és nem érik el megközelítőleg a felnőttméretüket, nem ajánlott a kinti tartás fontolgatása sem. A következő, kritikusabb életkor az időskor. Az idő előrehaladtával az ebek nehezebben bírják a viszontagságokat, és sokkal jobban esik az ízületeiknek (is), ha egy fűtött helyiségben húzhatják meg magukat, leginkább egy puha fekhelyen.
• Egyéni körülmények: Nem minden kutya egyforma, és nem minden időszakban lehet ugyanarra a következtetésre jutni. Az aktuális egészségi állapota (volt-e betegsége, műtétje, valamilyen egészségügyi problémája a közelmúltban) is hozzátartozik a történethez, így ezeket is figyelembe kell venni, amikor arról döntünk, hogy az idei téli időszakot kinti kutyánk teljesen kint töltse-e.

Fontos, hogy idősödő kutyákat, nagyon fiatal kölyökkutyákat vagy beteg kutyákat semmiképpen ne hagyjuk kint; akkor sem, ha normális esetben kinti tartásúak lennének, mert nem fognak tudni odafigyelni a saját hőháztartásukra.

– magyarázta dr. Vada Edina állatorvos.

Hány foktól van igazán hideg ?

Ez egy folyton visszatérő kérdés, amire nincs egyetlen jó válasz, hiszen „attól függ”. Függ a fenti kondícióktól, a csapadékosságtól, attól, hogy milyen fedezéke van kedvencünknek, hogy mennyire van hozzászokva a szélsőséges időjáráshoz és a többi. Egy szó, mint száz, nincs olyan határ, ami minden kutyára igaz lenne.

Ennek ellenére vannak ajánlások és becslések arra vonatkozóan, hogy fedél és minden „extra” nélkül mi számít túl hidegnek. Érdemes hozzátenni, hogy általában nem pontosítják, hogy milyen időintervallumon belül jelentenek az alábbi hőmérsékletek problémát. Ám abban közel biztosak lehetünk, hogy nem arra vonatkoznak, hogy egész nap kint lehet az eb, védelem nélkül.

A Tufts Animal Care and Condition skálája alapján (ami nem tér ki a kutyák szőrzetére, csak a méretükre) a következőket lehet mondani:

• Száraz időben a kis testű kutyáknál 4 foktól már potenciális veszélyekről lehet szó, –4 foktól kezdődik a veszélyes idő, –7 foktól pedig akár életveszélyes állapotba is kerülhet az eb. Ebben a veszélyességi sorrendben haladva a közepes kutyáknál a hőmérsékleti határok a következőképpen alakulnak: 4, –4 és –12 fok. Végül, de nem utolsósorban pedig, a nagy testű kutyáknál így alakulnak a Celsius-fokok: 1, –10 és –12.
• Nedves időben már a magasabb hőmérsékletek is potenciálisan veszélyesek lehetnek. Adjunk hozzá a felsorolt hőmérsékletekhez két fokot, így megkapjuk, hogy körülbelül hol helyezkedik el a veszélyességi skálán az adott hőmérséklet.

Nem csak a számok fontosak

Az előző bekezdésben egy nagyon hőmérséklet-specifikus megközelítést hoztunk. Ám az nem mindig pontos, és nagyon sok faktor befolyásolhatja a kutya aktuális hőérzetét és hidegtűrését. Ha éppen kint vagyunk kedvencünkkel, akkor ezekre a jelekre figyeljünk:

• reszketés, remegés;
• lassabb légzés;
• lassabb szívritmus;
• zavarodottság;
• az eb nehezen ébreszthető;
• gyengeség;
• fagyási sérülés;
• hideg fülek.

Arról is megkérdeztük dr. Vada Edinát, hogy mit gondol, mikor érdemes fűtött helyre vinni a kinti kutyákat. Kiemelte, hogy nyilván mindenki saját belátása szerint cselekszik, de ő ezeket az értékeket tartja határesetnek (egy jól szigetelt, funkcionális kutyaház mellett):

Azt gondolom hogy ha a hőmérséklet tartósan –5 fok alatt van, az már hűvös lehet nekik, de nyilván –5–10 fok még határeset. Nagyon nehéz megmondani, hiszen ha egy kutya folyamatosan kint van, akkor hozzászokik, más lesz a bundája, megváltozik a fedő- és az aljszőrzete. Viszont körülbelül –10 fok alatt én már bevinném őket (akár egy garázsba vagy fészerbe, ahol egy picit azért már melegebb a hőmérséklet), legalább az éjszakára, hogy ne érje őket baj. Nyilván ez fajtától és szőrzettől is függ. Egy rövid szőrű kutyát például akár már –5 foknál bevinnék, de mondjuk egy bundásabbat (egy pásztor- vagy juhászkutyát, vagy egy kifejezetten kinti házőrző kutyust) tovább kint lehet hagyni.

A doktornő is hangsúlyozta, hogy ha mégis kinn maradna egy budásabb kutya akár –10–15 fok körüli hőmérsékletben, akkor mindenképpen naponta többször menjünk kis kedvencünkhöz, hogy biztosak legyünk az állapotában. Emellett ellenőrizzük gyakran a kutyaházat (nem ázott-e be, eléggé szigetel-e a hideg és a szél ellen), hogy garantáltan legyen egy biztonságos hely, ahová elvonulhat a hideg elől. Ha nagyon hideg van, vagy úgy látjuk, hogy kedvencünk küszködik az időjárással, engedjük be legalább az előszobába.