Hol sétáltathatom a kutyámat póráz nélkül? Dr. Kajó Cecília jogászt kérdeztük

A póráz nélküli kutyasétáltatás talán az egyik leginkább megosztó téma a gazdik között. Sokan egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy erre pontosan milyen jogszabályok vonatkoznak. Dr. Kajó Cecília jogász most bemutatja őket.

A közterületen, illetve azon kívül történő pórázhasználat számos vitát szül. Így mindenképpen fontosnak tartottuk, hogy kizárólag jogi szempontból közelítsük meg a témát. Az alábbiakban Dr. Kajó Cecília jogász ír arról, az adott témával kapcsolatban pontosan milyen rendeletek vannak érvényben, illetve milyen eljárásokat vonhat maga után ezek megszegése.

A póráz fogalmának tisztázása

Kritikai hangok sokszor megjegyzik, hogy jogszabály bizonyos fogalmakat nem határoz meg pontosan. Egyrészt hétköznapi, nem jogi fogalmakat nem feladata egyetlen jogszabálynak sem meghatároznia. Másfelől ha bármely szó értelmében bizonytalanok vagyunk, bátran vegyük elő – A magyar nyelv értelmező kéziszótárát– , ahogyan azt sok esetben a bíróságok is megteszik, és hivatkoznak rá ítéleteikben is. Így tehát a póráz nem más mint „kutya vezetésére használt vékony kötél vagy szíj”. Nem póráz tehát a jogszabály alkalmazásában például az elektromos nyakörv. Ennek a termékleírása többek között azt tartalmazza, hogy „nem veszíti el kutyáját átláthatatlan környezetben sem, illetve kiképzésre is maximálisan alkalmas”.

Hol kötelező a pórázon való sétáltatás?

Bizonyos területeken a kutyát kötelező pórázon sétáltatni az emberek és az állat biztonsága érdekében. Ha ezeket a szabályokat megszegjük, különböző eljárásokban vonhatnak felelősségre minket. Az állatvédelmi törvény felhatalmazása alapján megalkotott, kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló kormányrendelet kategorikusan kimondja, hogy kutyát csak pórázon lehet vezetni belterület közterületén, kivéve a kutyafuttatásra kijelölt területeket. Utóbbiakról sok helyen az önkormányzat alkot helyi rendeleteket, így tett például Rákosmente Önkormányzata is. Érdemes mindenkinek a saját települése önkormányzatának honlapján megnézni a rendeletek között, hátha van ilyen. A belterület közterületi része gyakorlatilag a lakott területeket jelenti, ami nem áll magántulajdonban. Vagyis egy társasházi terület például nem számít közterületnek, ott a társasház a közös tulajdonú részeken maga szabályozhatja – közgyűlési döntéssel – hogy hogyan kell az állatokat sétáltatni vagy átvezetni pl. a lépcsőházban, közös udvaron. Nyilvánvalóan nem közterület egy magántulajdonú családi ház udvara, vagy nem közterület egy üres telek, mező, legelő, még akkor sem, ha nincs lekerítve!

Miért fontos a póráz használata?

Az állatvédelmi törvény és a végrehajtási rendeletei ha a céljukat, funkciójukat, hatályukat nézzük, állatfókuszúak. Elsősorban azért köteleznek közterületen pórázhasználatra, hogy az állatnak ne essen baja. Ha a szabályt megszegjük, nem szükséges további körülmény vizsgálata, rögtön jöhet a szankció. Sőt, akár egy eset is megalapozhat szankciókiszabást. A szabálysértési törvény célja, funkciója, hatálya nyilvánvalóan emberfókuszú: „veszélyeztetés kutyával” szabálysértés – embertársainkat veszélyeztetjük vele. Itt amit a törvény tilalmaz alapesetben, hogy közterületen felügyelet nélkül kóborolni hagytuk az állatot. Az általános megfogalmazásokhoz mindig segítséget nyújt a kialakult joggyakorlat, a jogszabályok kommentárja, illetve jelen esetben egy remek állásfoglalás, amit az ügyészség bocsátott ki néhány éve. A felügyelet nélküliségről például a kommentár hosszasan értekezik és azt mondja, hogy alapvetően a felügyelet alattiságot biztonságosan a póráz szavatolja. Elméletileg elképzelhető egy olyan képzett kutya, amely mindig minden körülmények között 100%-osan hallgat a gazdájára, behívható és maximálisan megbízható. Ez az elvárás azonban életszerűtlen a gyakorlatban: a kutyák magas intelligenciával bíró, érző lények, a váratlan történések, zajok, veszélyhelyzet, baleset stb. mind olyan kockázatfaktor, ami miatt kimondható, hogy egyszerűen nincs 100%-osan behívható kutya.

Mi a különbség a szabálysértési eljárás és a közigazgatási eljárás között?

Ami fontos, hogy a szabálysértési eljárásnak nagyobb a tétje mint a közigazgatási eljárásnak: itt ha a bírságot nem fizetjük ki időben és nem figyelünk fokozottan utána a közérdekű munka átváltására, akkor a bírságot átváltoztatják elzárásra. Vagyis végső soron le is ülhetjük azt a felelőtlen magatartást. A szabálysértési eljárásnál fontos még, hogy nem objektív alapon történik a cselekmény megítélése, vagyis itt nem elegendő egyetlen szabályszegés, ahol nem vizsgálnak semmi továbbit. A szabálysértésnél számít a tudattartalom, a szándék, a gondatlanság, a rendszeresség, az indok vagy magyarázat, amit arra hozunk, hogy miért volt felügyelet nélkül vagy miért kóborol rendszeresen a kutyánk. Itt tehát lehetséges kimentő hivatkozás, közigazgatási eljárásban nem. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló kormányrendelet alapján jellemzően közterület-felügyelői jelentés alapján kerül a jegyzők elé az ügy, melyben állatvédelmi bírság szabható ki. A szabálysértési eljárások most már két éve a rendőrséghez tartoznak, feljelentés alapján ott fognak szabálysértési bírságot kiszabni.

A közterületeken kívül még milyen jellegű korlátozások vannak?

Közterületen túl természeti, védett vagy vadászterületen is tilos felügyelet nélkül elengedni a kutyát, itt ráadásul ha vadat űz, a vadász jogszerűen ki is lőheti. Tehát nem csak azt kockáztatjuk, hogy szabálysértési bírságot kapunk, hanem az állatunk életét (és itt mindenki ismer olyan, sajtót megjárt történeteket, ahol eléggé kétséges volt a kilövés jogszerűsége, de mivel az ellenkezőjét sem lehetett bizonyítani, maradt a gyász az állat felett és az elmaradt felelősségre vonás a vadász oldalán) is.

De akkor hol mozgasd le a kutyádat?

Mindezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy hol tudom normálisan lemozgatni a kutyámat úgy, hogy nincs rajta póráz? A jogszabály-centrikus világkép az ilyen hétköznapi kérdésfeltételeken szokott megbukni. Maga a szabálysértési kommentár is írja több helyen a veszélyeztetés kutyával szabálysértésnél  – de a köztisztasági szabálysértésnél is, amikor pl. nem szedjük fel a kutya után az ürüléket -, hogy az ilyen szabályok szigorú elvárása és betartatása akkor reális és etikus, ha az önkormányzatok minél több kutyafuttatót, ürülékgyűjtő edényt és más hasznos állatvédelmi fejlesztést tesznek az állatszerető állampolgáraik érdekében. Hiszen így lehet csak szabálykövető, felelős állattartást folytatni az adott településen.