Mire figyeljünk, ha kutyaoviba szeretnénk vinni a kiskutyát? – szakértőt kérdeztünk

Tóth Kata Mária biológus, kutyakiképző, a DOGZ Fesztivál és Konferencia egyik előadója osztotta meg a témával kapcsolatos tanácsait.

A kiskutyák képzése kapcsán sok tévhit terjed a köztudatban. Az egyik például az, hogy van egy bizonyos kor, amit meg kell várni a tréninggel. Tény, hogy kutyaoviba csak azután vihetjük a kutyusokat, hogy megkapták az alapvető oltásokat, a tanításukat azonban el lehet kezdeni előbb is. Sőt, el is kell kezdeni előbb. Tóth Kata Mária kutyakiképzővel, a DOGZ Fesztivál és Konferencia egyik előadójával beszélgettünk a kölyökkutyák tréningjéről és a kutyaoviról.

Mikor kezdődjön a tanítás?

A kutya képzése a hazaérkezés pillanatában elkezdődik, hiszen fontos a saját környezet megismerése és az otthoni szabályok felállítása. A kölyökkutyának körülbelül 5 perc hosszúságú feladatgyakorlás az ideális. Egyhuzamban ennél többet gyakorolni nem érdemes. Ha egy kétéves felnőtt kutyával kezdjük a tréninget, aki még soha nem dolgozott senkivel, abban az esetben is ugyanezzel az 5 perccel kell kezdeni. Naponta 2-3 alkalommal lehet ilyen rövid időintervallumokban dolgozni a kutyusokkal.

Amikor egy kutya elkerül kutyaoviba, addigra már megismerte otthoni körülmények között a nyakörvet vagy a hámot és a pórázt. Egy jó tenyésztő elkezdi megismertetni a kiskutyákat a különböző motivációs eszközökkel is. Ez általában falattal vagy játékkal történő megvezetést és motiválást jelent. Fontos, hogy a kiskutya megértse, érdemes követnie a játékot. „Igazából már amikor 8–12 hetes kora között odakerül valakihez a saját kölyökkutyája, fontos, hogy a gazdi több dolgot megtanítson a kutyájának, még mielőtt meglennének az alapoltások. Például a pórázon sétálást el lehet kezdeni a lakásban is” – javasolja Tóth Kata Mária kutyakiképző.

A triádrendszer

A kutya képzésekor elengedhetetlen, hogy a kölyök figyelme a gazdáján legyen. Ezt könnyen el lehet érni egy közös játékkal, ami után következhet a rövid tanulás. „Általában azt szoktam tanácsolni a gazdiknak, hogy egy triádrendszerben gondolkozzanak. Ez azt jelenti, hogy először bemelegítésnek valami könnyű dolgot csinálnak a kutyával, amit az szeret. Utána jöhet egy olyan gyakorlat – amikor más a kiskutyának a figyelme ott van a gazdán –, ami a későbbi életüket segíti. Ilyen lehet egy ültetéstanítás, akár egy pici pórázzal sétagyakorlás alacsony ingerkörnyezetben. A végén pedig levezetésnek jöhet megint valami könnyű, egy kis játék például. Ezután következhet egy 5-10 perces pihenő, amikor a kiskutyát kivisszük pisilni, megitatjuk, vagy hagyjuk feküdni, magában játszani. Utána meg lehet ezt a rendszert ugyanígy ismételni, ami általában nagyon hatékony munkarendszert fog létrehozni. Idővel az ember azt tapasztalja, hogy ezeket a perceket egyre jobban el lehet nyújtani” – ajánlja a kutyakiképző.

Fontos az oltás, ha közösségbe megy a kölyök

Sokan nem merik kivinni a kutyát a lakásból, amíg meg nem kapta az oltásait. A veszettség alacsony szinten van jelen Magyarországon, a többi fertőző betegség azonban sokkal hangsúlyosabban. Megvan a veszélye, hogy a kölyök megfertőződik közösségben. „Csoportos képzés szempontjából érdemes megvárni a kötelező oltások beadását. Ha tenyésztőtől érkezik a kiskutya, ott már biztosan elkezdődött a képzése. Itt nem arra gondolok, hogy az ült vagy a feksziket a tenyésztő tanítaná meg, hanem arra, hogy az »early handlingnek« fontos szerepe van a kölykök fejlődésében. Pár napos korban el lehet már kezdeni, hogy megszokják az emberi érintést” – hívja fel a figyelmet az oktató a korai nevelés fontosságára.

Mikor vigyük ki a kölyökkutyát a lakásból?

Nem kell megvárni, míg minden kötelező oltást megkap a kölyökkutya. Fontos lenne, hogy ölben vagy hordozóban kivigyük a kiskutyát, hogy megismerje a környezetét. Természetesen a földre ne tegyük le, és ne engedjük, hogy mások simogassák. „Például, akik belvárosban laknak, vigyék magukkal a kölyköt minél több helyre. Utazzanak tömegközlekedéssel, ismerjék meg a zajokat. A kutyának 3 hónapos koráig »szivacskorszaka» van, sok mindent megtanul, megfigyel, megismer. Ha ilyenkor megszokja a környezetét, könnyebben megy a tanítás is. Ha észrevesszük, hogy valami nem komfortos neki, akkor azzal a dologgal időben el lehet kezdeni foglalkozni” – javasolja a szakértő.

Otthoni képzés szempontjából a gazdának hatalmas felelőssége van abban, hogy amikor a kölyökkutya az oviba kerül, már az alapdolgokkal tisztában legyen. A kiskutyának azért jó a kutyaovi, mert tud szocializálódni a többi kölyök között, megtanul csapatban figyelni a gazdára, illetve egy jó kutyaoviban az oktatók felfigyelnek esetleges problémákra, és időben tudnak segíteni. „Ha valaki úgy megy el kutyaoviba, hogy azt várja az ovitól, hogy majd ott megtanulja a kutya az ül, fekszik, marad parancsokat, az sokkal nagyobb hátránnyal kezd neki, akár a saját kutyájával való kapcsolati szempontból. Ez egy kicsit olyan, mintha egy olvasni nem tudó gyerektől elvárnánk azt, hogy egy vidámparkban tanuljon meg olvasni. Hatalmas elvárás a kutya irányába” – érvel az oktató.

A szelekció

„A kutyaóvoda jó dolog, de károkat is tud okozni a szocializáció szempontjából. Ezt most azt etológus mondatja velem, és nem a kutyakiképző” – fogalmazza meg a ellenérveket a szakember. Gyakori jelenség napjainkban, hogy a kutyák nem tudják értelmezni egymás távolságtartást kérő jeleit, vagy nem akarják, mert megtanulták, hogy úgyis mindenki játszani fog velük. Az ilyen típusú „barátságos” ebek séta közben olyan kutyát is megközelítenek, aki nem feltétlenül akar barátkozni. Tényleg egy valós probléma, ha túlszocializált lett a kutya. Ha az egyik négylábú jelzi, hogy „adj nekem teret”, akár egy keményebb tekintettel, akár egy vicsorgással, a túlszocializált kutya nem érti meg vagy nem akarja megérteni. Ennek a helyzetnek van egy szelekciós része, mert mi, emberek arra kezdtünk el szelektálni, hogy barátságosak legyenek egymással a kutyák. A városi embernek arra van szüksége, hogy konfliktusmentes életet élhessen a kutyájával.

Régen minden kutyának funkciója volt, és akkor aszerint választottak a gazdák. Most inkább a küllem- és a barátságosságalapú szelekció van. Például az uszkárkeresztezések (doodle és poo designer fajták) jó példák erre. Mindent játékkal oldanak meg, ami egy nagyon átlagos régebbi típusú fajta képviselője számára, például egy németjuhász számára furcsa, mert nekik ősibb kommunikációjuk van. Az ilyen kutyák esetében extrém magas a szociális toleranciájuk, amit ők sokszor feltételeznek a másik egyedről is. Ez pedig azt okozhatja, hogy nehezebben fogadják el másik kutyától, ha az például nem akar játszani velük.

Így válasszunk jó kutyaovit

A szelekció mellett a kutyaovinak is lehet ilyen hatása, hiszen itt is több fajta kutya találkozik. Vannak olyan ovik, ahol a kutyák egymással játszanak, és segítők figyelik őket, hogy a szocializációs folyamat során a kölykök viselkedése mennyire jó más kutyák számára. Ha túl sok egy kicsi, azt finoman arrébb viszik, vagy segítenek neki arrébb menni. Ha túl sok egy kölyöknek a többi, akkor azt kiszedik, bátorítják, segítenek neki abban, hogy jól érezze magát. Vannak olyan kutyaiskolák, ahol nincsen szocializáció az oviban, hanem pórázon történik végig a kölykök számára a munka, esetleg a végén van egy kicsi játék. Ez elsősorban munkakutyáknak való, vagy akiknél a versenyen van a hangsúly. A családi kutyás gazdik nem erre vágynak, nekik érdemes az ilyen típusú ovikat elkerülni. Nem rosszak, csak más a cél, mint egy családi kutyaovinál.

A választás hatással lesz a felnőttkorára

Az ovi kiválasztása során fontos, hogy megfelelő körülmények között legyenek a kutyusok jól képzett szakemberekkel. Ha nem megfelelő szintű tudással fordulnak az oktatók a gazdákhoz és a kutyákhoz, akkor sok kárt tudnak okozni. A kölykök nem tanulják meg a gátlást, vagy azt, hogy van olyan, hogy nemet mondanak nekik. Ezek felnőttkorukban is hatással lesznek rájuk. Amíg csak barátságos kutyákkal találkoznak séták során, jó eséllyel soha nem lesz gond, mert legfeljebb elszalad a kutya és nem jön vissza, és játszanak egy nagyot. Ha találkoznak azonban egy olyan kutyával, aki beteg, sánta, esetleg kicsit antiszociálisabb, vagy éppen munkában van, akár egy vakvezető kutya esetében, azért annak komoly veszélye van. Akár meg is sérülhet a túl barátságos kutya, akár balesetet tud okozni a másiknak.

„Vannak olyan kutyaovik, ahol jól szocializált felnőtt kutyákat bevisznek a kölykök közé. Ez egy tök jó dolog, mert ott tanulnak kommunikációt a felnőttől is. Ha valaki olyan futtatóba jár a kutyájával, ahol jól kommunikáló felnőtt kutyák vannak, akkor az a kutyaovi mellett egy jó program lehet. De itt a jól kommunikáló nagy hangsúlyt érdemel.

Minden kölyök más, így elképzelhető, hogy ami az egyik kiskutyának beválik, a másiknál nem fog. Érdemes mindig azt vizsgálni, hogy a kutya mennyire tud figyelni. Ehhez igazítsuk a tréningeket, illetve a reális, fokozatosan növelt elvárásokat.”

Tóth Kata Mária a DOGZ-on

Szeptember 7-én a legnagyobb hazai kutyás eseményen, a DOGZ Fesztivál és Konferencián személyesen is meghallgathatod Tóth Kata Máriát. A tréner Tenyésztési gyakorlatok hatása a kutyák viselkedésére, kognitív képességeire címmel tart előadást A rendezvény részleteiről, az ingyenes, valamint a jeggyel látogatható programelemekről lejjebb tájékozódhatsz.