Így jöttek rá a kutatók, hogy jutalomfalattal is lehet kutyát nevelni
2021. szeptember 11
2021. szeptember 11
Számos különböző elmélet született az idők során arról, hogy milyen irányzatok, módszerek alapján érdemes nevelni a kutyát. A következőkben ezeket vesszük sorra. Vajon mennyire hatásosak a régi módszerek?
Az állatok képzésének hivatalos dokumentációjához hasonlóan (amiről ebben a cikkünkben írtunk) az állatok viselkedésének formális tanulmányozása is viszonylag új. A munkakutyák képzése során az emberek mindig különböző tudományos irányzatokra támaszkodtak. Azonban ezek nem voltak mindig megbízhatók.
A korai behaviorizmus alapjait Pavlov az 1890-es években és Watson az 1920-as években végzett kutatása és munkája fektette le. Pavlov szisztematikus tanulási munkája kiemelkedő fontosságú volt annak megértéséhez, hogy például táplálék beszerzéséhez kapcsolódó ingerek hogyan tudnak különféle viselkedési formákat kiváltani. Többek között ez a kezdeti munka a korai behaviorista mozgalmakhoz vezetett, ami a pszichológiát a viselkedés tanulmányozására, nem pedig az önvizsgálatra összpontosította. Ez számos új lehetőséget nyitott az állatok viselkedésének kutatására a pszichológia területén.
Egy másik sarkalatos momentum volt a Thorndike-féle hatástörvény tudományos újrafogalmazása instrumentális kondicionálássá, amely a viselkedés következményeire összpontosít. Ez jelentős kutatási eredményhez vezetett az élőlények alapvető viselkedésével kapcsolatos kutatásokban, amelyek megvizsgálták a különböző megerősítési ütemtervek hatásait (például dicséret-bünetés). Illetve azt, hogy az ingerek hogyan képesek a viselkedés ellenőrzésére, az általánosításra, a diszkriminációra és még sok másra. Ez pedig a modellszervezetek szisztematikus tanulmányozásához vezetett, ami előrelépést jelentett az állatok viselkedésének megértésében.
A hangsúly azonban azon volt, hogy megértsék a viselkedést ellenőrzött laboratóriumi körülmények között, ahol az ingerek és a megerősítési előzmények hatása könnyen szabványosítható és egyedileg elemezhető. Ennek eredményeként a kutatások nagy része csak néhány modellállatfajt használt, például rágcsálókat és galambokat.
A pavlovi kondicionálásnak kulcsszerepe van a munkakutyák kiképzésében. Gyakran használják, amikor a kutyák félelmet mutatnak. Ezt a munkakutyák esetében rendkívül fontos kezelni, mivel később valószínűleg ijesztő ingerek széles skálájával találkoznak majd munkakörnyezetükben. A pavlovi kondicionálás kulcsfontosságú eleme a felderítő tréningnek is, amikor az ebeknek egy adott szagot kell összekötnie egy játékkal vagy jutalomfalattal.
Az instrumentális kondicionálás a viselkedés következményei által való tanulásra utal. Ennek során az állat a visszacsatolásból, a következményekből tanul, ennek okán pedig megváltoztatja jövőbeli viselkedését. Ez történhet megerősítéssel vagy büntetéssel is. Ezenkívül az erősítés és a büntetés tovább bontható pozitívra és negatívra, arra utalva, hogy a következmény egy stimulus hozzáadása (pozitív) vagy eltávolítása (negatív).
A behaviorizmus fejlődésével párhuzamosan Nyugat-Európában gyökeret vert az etológia területe (az állatok viselkedésének tudományos vizsgálata). A behaviorizmussal szemben az etológia hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az állatokat természetes környezetben és evolúciós szemszögből tanulmányozzák. A korai etológusok a viszonylag veleszületett viselkedések tanulmányozását tartották fontosnak. Nagy hangsúlyt fektetve az ösztön fogalmára és a fajspecifikus viselkedésre. Ennek a területnek a hatása a munkakutyák esetében könnyen látható, ha az oktatók az ebek „veleszületett vadászösztönére” vagy hasonló fogalmakra összpontosítanak.
A kognitív etológia területe az etológia alapelveire épült, hangsúlyt fektetve az állati elmék tanulmányozására. A szakemberek a terepi kísérletek használatát szorgalmazták, amik szerintük átfogóbban vizsgálhatják az állatok kognitív képességeit, mint a laboratóriumi, steril vizsgálatok. A kognitív etológia az állati tudatosság figyelembevételét is előtérbe helyezte. Ehhez kapcsolódóan az 1970-es években alakult ki az alkalmazott etológia annak érdekében, hogy az etológiai fogalmakat és a behaviorizmust alkalmazni lehessen az állatok jólétével és viselkedésével kapcsolatos kérdésekben. Hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy figyelembe vegyék a fajspecifikus motivációkat és viselkedési repertoárt az állatok jólétének javítása érdekében.
Ami a kutyákat illeti, sokszor a gyakori problémás viselkedésmódok, például az agresszió és a kényszeres viselkedés orvoslására összpontosítanak. Az állat közvetlen környezetének szerepének elszámolása segít a viselkedési problémák kiváltó okának azonosításában, valamint a hatékony kezelés és a viselkedés előrehaladásának meghatározásában.
A ma kognitológiaként ismert tudományág számos kapcsolódó terület ötleteit és technikáit foglalja magában. Beleértve a pszichológiát, az informatikát, a filozófiát, az antropológiát, a nyelvészetet és az idegtudományt. Bár a kognitív tudósok által vizsgált számos téma jól kidolgozott volt az 1900-as évek elején, e terület formális eredetét gyakran az 1950-es években kezdődő időszaknak tulajdonítják, amelyet „kognitív forradalomnak” neveznek. A kognitív forradalom hívei elutasították a korai behavioristák több kulcsfontosságú álláspontját. Többek között azt a felfogást, hogy a pszichológia tudományos tanulmányozásának a megfigyelhető viselkedésre kell korlátozódnia, vagy hogy az asszociatív tanulás önmagában a bonyolult kognitív folyamatok többségét teszi ki.
Ahelyett, hogy az elmét „fekete dobozként” kezelnék, a kognitív tudósok az elme információfeldolgozóként való felfogását szorgalmazták. Az etológusokhoz hasonlóan a kognitív tudósok is elutasították azt az elképzelést, hogy az elmék „üres lapok”, nagyrészt megerősítéstörténeten keresztül programozva, és ehelyett a veleszületettségre, az elme modularitására és a fajra jellemző kognitív folyamatokra vonatkozó kérdéseket hangsúlyozták.
Az állatorvosi viselkedéskutatás területe viszonylag új, de az érdeklődést és az igényt rá már sokkal korábban felismerték. Ennek a területnek a középpontjában az orvosi ismeretek és a viselkedési-egészségügyi problémák közötti szakadék áthidalása áll, valamint a súlyos állati viselkedési problémák diagnosztizálása és kezelése. Ez a növekvő terület továbbra is segít a munkakutyák viselkedési egészségének kezelésében és kezelésében.
Az összehasonlító pszichológia területe a fent leírt területek metszéspontját ragadja meg, és az egyes területeken végzett munka erősen befolyásolta. Így az összehasonlító pszichológia ahelyett, hogy külön területet képviselne, az állati elmék tanulmányozásával foglalkozó kutatások széles körét írja le, amely a behaviorizmusból, a kognitív tudományból, az etológiából és más kapcsolódó tudományágakból származó fogalmakra támaszkodik.
A cikk forrásául az ezen a linken elérhető kutatás szolgált.
(Képek: Getty Images Hungary)
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek