Ha félős kutyusod van, ezek a módszerek a segítségedre lesznek

Az érzéketlenítés vagyis a deszenzitizáció, valamint az ellenkondicionálás két olyan kiképzési módszer, amelyek segíthetnek a kutyádnak legyőzni a reaktivitást és a negatív érzéseket bizonyos emberekkel, állatokkal vagy más ingerekkel szemben. Ha a kutyád félelmet vagy szorongást mutat, fontos egy olyan terv kidolgozása, amely következetes és bevált módszereken alapul, hogy ezzel újraformálja a gondolkodási folyamatait és reakcióit.

Lássuk máris, hogy a kutyák esetében jelentkező félelem és reaktivitás hogyan kezelhető.

Mi az a deszenzitizáció?

Az egyik leggyakrabban ajánlott módszer, amely segíthet a kutyádnak leküzdeni a félelmeit, az érzéketlenítés. Ez egy viselkedésmódosító folyamat, amelynek során a kutyát nagyon lassan, alacsony szinten, fokozatosan növekvő intenzitással teszik ki a félelmeinek, hogy megtanulja, ne reagáljon rájuk negatívan. A deszenzitizáció segít a kutyádnak megtanítani, hogy a dolog, amitől fél, valójában nem jelent veszélyt. Ha a kutyád korábban érzékeny volt egy tárgyra, zajra vagy személyre, ezen tréning segítségével az inger lényegtelenné válik, vagy olyan lesz, mint bármely más dolog, amitől kedvenced nem fél. Gyakran kombinálják a technikát ellenkondicionáló tréninggel.

Mi az ellenkondicionálás?

Ha a kutyád negatívan reagál egy ingerre, az ellenkondicionálás segíthet megváltoztatni ezt a reakciót: a nemkívánatos viselkedést kívánatossá, vagy a negatív reakciót pozitívvá alakíthatja. Például képzeld el, hogy minden alkalommal, amikor a kutyád meglát egy embert elsétálni a ház előtt, nekiugrik az ablaknak, morog és ugat. Ezeket a negatív érzéseket és nemkívánatos viselkedéseket pozitív érzésekké és kívánatos viselkedéssé kell alakítani. Az ellenkondicionáló tréning segíthet ebben a változásban azáltal, hogy a kutyád a ház előtt elsétáló embert pozitív vagy örömteli élménnyel társítja. Az ilyen típusú viselkedésmódosítás során jutalomként csemegék, figyelem, szóbeli dicséret, különleges játékok és más pozitív megerősítések szolgálnak.

Hogyan használjuk a két technikát a kutya viselkedésének megváltoztatására?

Az adott viselkedéstől, helyzettől és a kutya személyiségétől függően egyes ebeknek hosszabb időbe telhet, míg megtanulják, mire kondicionálták őket. De ha következetesek és türelmesek vagyunk, pozitív változásokat érhetünk el.

Határozzuk meg a kutya félelmének kiváltó okait

Hang, szag, személy vagy tárgy az oka? Ehhez szükség lehet némi megfigyelőképességre a részünkről. Ha egyszer viszont fényt derítünk az okra, akkor elkezdhetjük a képzést. Először vezessük be a kutyát a kiváltó okba, úgy, hogy az ne legyen számára olyan ijesztő vagy félelmetes, hogy az agresszivitásra ösztönözze. Szőrös barátunk néha olyan finom jeleket mutat, amelyek aztán fokozódnak; emiatt úgy tűnhet, hogy valami olyasmire reagál, ami valójában nem is a kiváltó ok. Például, ha a kutya ideges a postás miatt, ugat; aztán pedig agresszívvá válik egy lakótárssal vagy a házban lévő személlyel szemben. A félelem és a szorongás legelső tüneteit kell azonosítanunk, és az adott kiváltó okra kell átnevelnünk.

Gyakoroljuk a pozitív megerősítést a kiváltó ok körül

Ha egy tárgy váltja ki kutyánk negatív gondolatait és viselkedését, akkor először helyezzük a tárgyat távol kedvencünktől. Győződjünk meg róla, hogy a kutya látja a tárgyat, de nem reagál rá negatívan. Minden alkalommal, amikor az eb észreveszi a kiváltó okot, és nem reagál negatívan, jutalmazzuk meg. Ez a jutalom lehet a kutya kedvenc játéka, szóbeli dicséret és simogatás, vagy egy különleges jutalomfalat is. Tartsuk a tárgyat ezen a helyen egy ideig, általában néhány napig. Idővel lassan, egyre közelebb és közelebb vihetjük a tárgyat szőrmókunkhoz, miközben folyamatosan jutalmazzuk őt a szembesülés pillanataiban. Ha negatívan reagál, ahogy közelebb visszük a tárgyat, akkor lassítsunk, hogy szokja a folyamatot.

Ne szidjuk a kutyát

Ne szidjuk le a kutyát, ha nem kívánt módon reagál! Inkább azt az elvet kövessük, hogy mindig jutalmazzuk, amikor pozitív reakciót mutat. Idővel a kutya akár el is kezdheti figyelmen kívül hagyni a tárgyat, de mindenképpen valami pozitívval fogja társítani a folyamat során.

Mindig kezdjük kicsiben

E két tréningtechnika kombinációja hasonló módon alkalmazható olyan szagok, hangok, sőt emberek esetében is, amelyek nem kívánt reakciót váltanak ki a kutyából. Kezdjük egy gyenge szaggal vagy halk hanggal, majd haladjunk felfelé egy erősebb szaghoz vagy erősebb hanghoz, ha ezek a dolgok a kiváltó okok. Ha a kiváltó ok egy személy, kezdjük úgy, hogy a személy távol van, és idővel közelítse meg az ebet, ahogyan egy tárgy esetében is idővel mozgatnánk azt közelebb a kutyához.

Legyünk türelmesek

Fontos megjegyezni, hogy ezek a tréningek a kutya reakciói szerint alakulnak, nem pedig a gazdi elgondolása szerint. Tehát az ebet figyeljük, ne mi határozzuk el, hogy mikor léphetünk a következő szintre. Ha megpróbáljuk siettetni a dolgokat, a deszenzitizáció és az ellenkondicionálás nem fog működni! Ne akarjuk túlstimulálni, megijeszteni vagy erőltetni a kutyát, mert ezzel csak ronthatunk a helyzeten. Csak úgy érhetjük el a legnagyobb változást, ha türelmesek vagyunk, és figyeljük négylábúnk reakcióit.

Mindenképpen beszéljük állatorvosunkkal is, lehet, hogy van néhány ötlete, ami segíthet a szorongás csökkentésében és a tanulás előrehaladásának javításában.