Ez a videó megmutatja, hogy miért lehet életmentő a járdaszabály

Néha tudtukon kívül nagy bajba keverhetik magukat az ebek. Többek közt ezért is érdemes előrelátóan szabályokat tanítani nekik.

Az ajtószabályról szóló cikkünkben kifejtettük, hogy hogyan lehet megtanítani kedvencünknek, hogy engedély nélkül ne menjen ki egy ajtón, legyen az lakás-vagy kapuajtó, esetleg az autó ajtaja. Ám az ott is emlegetett és bemutatott, notórius videó nem csak az ajtószabályra hívja fel a gazdik figyelmét. Hiszen a rövid, alig néhány másodperces videó alatt számos határt átlép az eb, azok közül pedig csak az egyik az ajtószabály ignorálása (vagy nem ismerése). A második a kert határa, bár amerikai videó lévén nem sok kerítés vette körül a területet. Ennek ellenére megtanítható, hogy tisztelje (és felismerje) az eb a terület határát, és ne kerüljön annak másik felére, de most nem erről szeretnénk beszélni. Hiszen, ami a halálközeli élményhez vezetett, az a járdaszabály elhanyagolása volt. A kutyus szerencsére rendben van, nem sérült meg, de a videó elég rémisztő. Ezért, ha valaki úgy érzi, hogy felzaklatná a jelenet, csak pörgesse túl.

@sohslick

I shouldve named him Thanos. I got a cat in a frenchbulldog suit. He might be a crackhead. How he just be playing with being unalive #frenchbulldog #fyp #petsoftiktok #pet #car #caraccident #wtf #bmw #imstillalive

♬ original sound - wowzers.

Mi az a járdaszabály?

A járdaszabály nagyon hasonlít az ajtószabályra abban a tekintetben, hogy ismerete akár életmentő lehet. Itt is elsősorban a határokra tanítjuk meg az ebet, illetve valamennyire az önkontroll is szerepet játszik benne. Ha a járdaszabályra gondolunk, sokunknak talán az jut eszébe, hogy az ebet leültetjük a járdán, mielőtt átkelünk a zebrán. Ez egy jó gyakorlat, de nem feltétlenül tanítja meg arra a kutyust, hogy a járda többi részéről ne lépjen le az úttestre a gazdi utasítása nélkül. Az alábbi módszer ezzel szemben (vagy ezt kiegészítve) arra tanítja meg a kutyust, hogy minden esetben a járdán kell maradnia, kérdés nélkül, egészen addig, amíg a gazdi le nem vezeti róla.

Jó esetben erre a készségre nem lesz szüksége az ebnek, mert a városban, illetve Magyarország legtöbb közterületén kötelező a póráz használata. De történhetnek balesetek, egy óvatlan pillanatban bárkinek kieshet a kezéből a póráz, illetve van, hogy nem olyan minőségi az eszköz, és elszakad az anyag, esetleg kitáncolja magát a kutyus a nyakörvből. Arról nem is beszélve, hogy nem mindenki követi a szabályokat. Egy forgalmas útra lehet, hogy a legtöbb eb nem rohanna ki, ha nincs semmilyen izgalmas inger, de mindig van valami érdekes, főleg egy mozgalmas területen. Legyen szó az út másik oldalán sétáló ebről, néhány galambról, vagy éppen egy semmiből előkerülő macskáról…Arról nem is beszélve, hogy néhány kutya notóriusan kergeti a járműveket. Nem szeretnénk senkit ijesztgetni ilyenekkel, de érdemes felkészülni minden eshetőségre, főleg, ha forgalmas környezetben élünk.

Hogyan taníthatjuk meg a járdaszabályt kedvencünknek?

Valószínűleg ahány tréner, annyi megoldás van rá. Ha van egy oktató, akiben megbízunk, akkor az ő tanácsát is kérhetjük, biztosan örömmel fog segíteni. Mi hiszünk abban, hogy erőszakmentesen is lehet tanítani az ebeket, sőt, ez a preferált módszer. De ez nem egy kaotikus, szabályok nélküli életet jelent, ahol mindent megtehet a kutya, amihez kedve van, következmények nélkül. Hiszen ez egyfelől a tanítás hiányát jelezné, másfelől felelőtlen is lenne, hiszen mind a kutya, mind a környezet biztonságát veszélyeztetné. Fontos, hogy következetesen és egyértelműen kommunikáljunk a kutya felé és legyenek elvárásaink.

A módszer, amit hoztunk, nagyon hasonlít az ajtószabályra, pontosabban a láthatatlan határ felállítására. Ebben a videóban lehet megnézni a teljes magyarázatot, illetve a folyamatot. Tekintve, hogy hosszú (17 perces) nem helyeztük be a cikkbe a videót. A magyarázatnak nem minden részével értünk egyet, de a demonstrációban nincs kivetnivaló (kb. a 8. perctől). Maga a módszer hatásos és igazából ez a lényeg.

A tanítási folyamat, lépésről lépésre

1. A „jó” és a „rossz” oldal megtanítása: Egy nyugodt, forgalommentes utcában menjünk a járda széléhez. Az ebet laza, de nem hosszú pórázon vezetjük, és jutalmazzuk (a videón a járdára szórja a jutalomfalatokat, ám ez nem ajánlott azoknál az ebeknél, akik mindent felesznek a földről). Ezután dobjunk le egy jutalomfalatot az útra. Ha kedvencünk utána iramodna, tartsuk vissza a pórázzal. Ilyenkor nem rántjuk vissza olyan erősen, hogy az aszfalt adja a másikat, nem rángatjuk a kutyát, csak erősen tartjuk a pórázt, esetleg egy kisebb, mégis határozott mozdulattal elhúzzuk, hogy ne tudjon lemenni a járdáról (ezt a határt megerősíthetjük egy szigorú „nemmel” is, ha kedvencünk ismeri a tiltószót). Ezután újra ledobunk egy jutalomfalatot az útra, és ha jó döntést hoz, tehát nem lép le a járdáról, megjutalmazzuk. (Ha használunk klikkert, akkor itt klikkelhetünk arra, hogy nem lép le.)
2. Gyakorlás és még több gyakorlás: Az alapokat az előző lépésben már lefektettük. Ezek után annyi a dolgunk, hogy az út különböző szakaszain is gyakorlunk (természetesen figyelve a forgalomra, illetve a saját és kutyánk biztonságára).
3. Nehezítés: Nehezítünk a dolgon, és lelépünk a járdáról. Az eddigi szabályokat követve, ha nem lép le, megjutalmazzuk, ha lelép, akkor visszatartjuk a pórázzal. Amikor visszalép, megdicsérjük, majd újra próbáljuk. Nagy eséllyel másodjára már megérti, hogy nem szabad utánunk jönnie, hacsak nem utasítjuk rá, hogy velünk jöjjön. Használhatunk játékot is, hogy nehezítsünk a dolgon, és egy dinamikusabb helyzetben is megtanuljon megállni. (Lehetőleg ne dobjuk ki a játékot az út közepére. Elég, ha felkeltjük az eb érdeklődését, majd az út szélére dobjuk a játékot, figyelve arra, hogy kedvencünk ne lépjen le a járdáról utána).

Frissítsük fel a tudást

A fenti lépések az alapjai a módszernek. Hozzá tartozik, hogy a gyalogátkelőknél is megálljon, és csak utasításra menjen le a gazdival az útra. Időt és elkötelezettséget igényel a járdaszabály megtanítása. Nem elég egyszer megtanítani a kutyusnak, majd elvárni tőle, hogy legközelebb is tudni fogja. De ha konzisztensek vagyunk, mondjuk minden sétánál gyakoroljuk egy kicsit, akkor nagyon hamar automatikusan megáll az eb, korrekció nélkül. Az ilyen jellegű, fontos szabályokat újra és újra gyakorolni kell, hogy a kutyus minél jobban megértse és általánosítsa az elvárást. Zárójeles gondolat, de ha tehetjük, szedjük össze az elejtett jutalomfalatokat, hogy ne okozzunk kellemetlenséget más kutyasétáltatóknak.

Alternatív megoldás

Több olyan módszerrel találkozhatunk, amik a „marad” paranccsal dolgoznak. Ezt érdemes még az otthon magányában megtanulni, és fokozatosan egyre több inger mellett gyakorolni, hogy ebben a helyzetben is jól működjön. Az utcán értelemszerűen pórázon gyakoroljuk ezt kedvencünkkel. Válasszunk egy nyugodt utcát, ahol ritkán járnak az autók.

Jól működhet az ül és marad (vagy csak marad) módszer is, amit általában a zebrán való átkelésekhez használunk. Igaz, fentebb azt mondtuk, hogy nem elegendő, de pontosabb az a megfogalmazás, hogy nem elegendő abban a formájában, amiben legtöbben használjuk. De ha általánosítjuk a járda minden szakaszára, nem csak a gyalogátkelőhelyre, akkor megértheti a kutya, hogy sehol nem mehet le az útra engedély nélkül.

Legyünk türelmesek és konzisztensek. Adjunk lehetőséget kedvencünknek a hibázásra, hogy tanuljon, de törekedjünk egy olyan helyzet létrehozására, amiben sikerélménye lehet.