Weimari vizsla fajtaleírás: a mindenes vadászkutya, akit ezüst kísértetnek is hívnak

A többi vadászkutya közül a weimari vizsla színével tűnik ki leginkább. Jellegzetes árnyalata miatt könnyű felismerni ezt a nagyszerű vadászt.

A weimari vizsla azon kevesek egyike, aki mindenes vadászkutyaként terjedt el. A vadat képes felkutatni, követni, jelezni és még apportírozni is. Kis- és nagyvadakra való vadászatokon egyaránt alkalmazzák, és számára az sem jelent problémát, ha a zsákmányt a vízből kell begyűjteni. Rendkívül intelligens, energikus és ragaszkodó társ. Gyakran ezüst kísértetként vagy szürke szellemként is emlegetik, ezzel utalva bundája és szemei lenyűgöző színére. Úgy is szokták jellemezni, hogy egy oroszlán bátorsága, egy gazella ügyessége, egy zseni tehetsége és egy sportoló kitartása veszett el benne. Hosszúszőrű változata kevésbé ismert, viszonylag ritka.

Eredete

A fajta eredetét tekintve leginkább feltételezésekre hagyatkozunk, pontos történetét homály fedi. A legtöbb forrás szerint német vérebekből, a Szent Hubertusz kutyákból, esetleg francia vadászkutyákból, pointerekből tenyésztették ki. Az azonban biztos, hogy célzott tenyésztése a 19. században kezdődött meg, de valójában ennél régebbi fajta. Úgy vélik, az 1600-as években alakulhatott ki. Pierre Rousselt Blanc francia kinológus szerint a weimari vizsla őse az úgynevezett szürke kutya, akit a 15. századig Nagy Lajos király udvarában tenyésztettek. Elmélete szerint a fajta eredetileg francia és a német fejedelmek nemesítették.

A németországi Weimar nagyhercege, Károly Ágost igazán nagy becsben tartotta a fajtát, úgy tudni, akkoriban csak ő tartotta. A hűséges udvartartás, vadásztársak olykor kaptak ajándékba tőle egy-egy ebet azzal a feltétellel, ha követik az adott tenyésztési elveket. Az udvarban őrizték a weimari vizslákról szóló feljegyzéseket, de ezek sajnos elvesztek, valamint megsemmisültek. A tenyésztők, kinológusok és történészek sokszor nem értenek egyet a fajta eredetének részleteivel.

A weimari vizslát hivatalosan 1896-ban jegyezték be a német fajtakönyvbe, hosszúszőrű változata csak később, a 20. század fordulóján jelent meg. Habár pontos eredete homályos, vadászkészsége vitathatatlan. Azon kevés fajták egyike, akik mindenes vadászkutyaként is megállják helyüket. Apró- és nagyvadra egyaránt alkalmazzák és a vízi apportmunka is kedvükre való. A legrégebbi német vizslafajtának tartják, így az elmélet, miszerint albínó német vizslákból tenyésztették ki, eszerint meg is bukik. A fajtát gyakran emlegetik szürke vagy ezüst szellemként, kísértetként, valamint arisztokrata kutyaként, utalva gyönyörű, különleges megjelenésére. De kvalitásait sokszor hasonlítják oroszlánhoz, gazellához vagy élsportolókhoz.

Fajtastandard

A weimari vizsla egy közepes vagy nagytestű vadászkutya. Testfelépítése izmos, szép. Színe ezüstszürke-őzszínű vagy egérszínű, illetve minden átmenet e színek között. A fej és a fülek jellemzően világosabbak. Háta közepén olykor úgynevezett angolna csík (sötétebb csík) található. A rövidszőrű egyedek szőre finom, rövid, de hosszabb, dúsabb, keményebb, mint más hasonló fajtáké. Olykor egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés aljszőrrel rendelkezik. A hosszúszőrű egyedek bundája selymes, sima vagy hullámos.

Feje közepesen hosszú, fülei szélesek, aránylag hosszúak, vékonyak és magasan tűzöttek. Orra sötét hússzínű. Szemei a sötéttől a világosig terjedően borostyán színűek, kölyökkorban égkékek. Tekintete intelligens. Törzse arányos, izmos, mellkasa kidomborodó. Végtagjai egyenesek, inasak, hosszúak és erősek. Farka nyugalmi állapotban lefelé lóg, figyelő állásban vízszintes. Marmagassága nemtől függően 57-70 cm, testsúlya körülbelül 25-40 kg. Várható élettartama 10-13 év.

Jelleme

A weimari vizsla – vizsla révén – rendkívül intelligens és egyben barátságos kutya. Nagyon szeret mozogni, apportírozni, szívesen visszahoz bármit, amit gazdája elhajít számára. Mivel okos, értelmes kutya, ezért nevelése, tanítása nem okoz különösebb nehézséget. Éber, mindig, mindenre figyel, így rögtön jelzi gazdájának, ha valami nincs rendben a porta körül, akár házőrzésre is alkalmas. Szeret feladatokat kapni és teljesíteni, tornáztatni az agyát. Kiváló nyomkövetésre, hiszen szimata csalhatatlan. Olyannyira, hogy a Bostoni Szépművészeti Múzeumban egy weimari vizslát alkalmaznak rovarirtó kutyának, hiszen könnyedén kiszagolja a műveket megrongáló kártevőket. Ezek az ebek vadat nemcsak jelzik, követik, de felkutatják és apportírozzák is, legyen az kicsi vagy nagy, szárazföldi vagy éppen vízben lévő állat.

A fajta kutyás sportokhoz is nagyszerű társ, minden megvan benne, ami ezekhez általában kell: energia, kitartás és ész. Gyerekekkel szemben kedves, nem agresszív, de mivel igen mozgékony, élénk kutya, könnyen fellökheti őket egy óvatlan pillanatban. Ezért érdemes már kölyökkorától hozzászoktatni a legkisebbekhez. Nagyon ragaszkodó és szeretetteljes eb amellett, hogy önálló. A kisebb házi kedvencekhez is érdemes igen fiatalon hozzászoktatni, összeismertetni őket, hogy később ne tekintse őket zsákmánynak, ne vegye őket üldözőbe.

Ideális környezet

Könnyen alkalmazkodik szinte minden környezethez, de hosszú távon nem érzi jól magát egy kicsi, városi lakásban. Mivel nagyon mozgékony, aktív fajta, ezért biztosítani kell számára, hogy minden nap elegendő ideig levezethesse a felesleges energiáit a szabad levegőn. A legtöbb weimari vizsla imád labdázni, apportírozni, így a gazda is bekapcsolódhat a mozgásba. Ideális családi kutya, nagyon ragaszkodó, hűséges védelmező, aki a gyerekekkel szemben is kedves.

Ápolás

Szőrének ápolása igen egyszerű feladat, elegendő csupán heti néhány alkalommal átfésülni. Erre a legalkalmasabb eszköz egy kézre húzható gumikefe. Szemeit és füleit fontos mindig tisztán tartani, karmait pedig vágni, ha szükséges.

Gyakori betegségek

A weimari vizsla egészséges fajtának számít. A nagytestű kutyákra jellemző diszplázia alakulhat ki nála, de erre a betegségre a felelős tenyésztők szűréseket végeztetnek el kedvenceiken. Gyomorcsavarodás is előfordulhat náluk, ezért fontos, hogy közvetlen evés után ne végezzenek intenzív mozgást. Néhány egyed hajlamos lehet szembetegségekre, például progresszív retina atrófiára vagy entrópiumra (a szemhéjak befelé állása).

(Felhasznált források: Szinák János – Veress István: A világ kutyái II., Dr. Király Klára: Versek, legendák és bölcsességek Kutyabarátoknak, David Alderton: Kutyák, Dr. Sárkány Pál: Nemzetközi Kutya-enciklopédia, Paul McGreevy: Kutyák, A Kutya Magazin 2016. szeptemberi száma)

(Képek: Getty Images Hungary)