Tibeti terrier fajtaleírás: a szerencsehozó kutya, aki egy tibeti férfinak köszönheti, hogy megismerte a világ

Egyesek mini bobtailnek, mások nagyobb lhasa apsóként emlegetik, és olykor a pulihoz is hasonlítják. A tibeti terrier azonban önálló egyéniség, aki egy rendkívül jól alkalmazkodó, hűséges társ és vidám játszópajtás egyben. Régen a marhacsordákat terelte a zord havas hegységekben, ma pedig már a családok kedvence.

Nevével ellentétben a tibeti terrier valójában nem igazi terrier. A britek kezdték el így nevezni, a név pedig a mai napig rajta maradt. Vadászni sosem vadászott, de Tibetben juhászkutyaként dolgozott, ma pedig egyre népszerűbb házi kedvenc, aki akár jelzőkutyaként is megállja a helyét. Számos élethelyzethez képes alkalmazkodni, rendkívül barátságos, vidám és kedves eb, aki sokak számára lehet nagyszerű társ.

Eredete

Tibetet hegyes domborzatával néha a világ tetejeként is emlegetik. Ezen a zord, magas, távoli vidéken alakult ki a tibeti terrier, feltehetően évezredekkel ezelőtt. Úgy tartják, az Elveszett-völgyből ered, ami egy pusztító földrengés után kapta a nevét. Az elsősorban társként tartott kutyákat buddhista szerzetesek, lámák nevelték fel, akiktől a Szent Kutya elnevezést kapták. De nevezték a fajtát Dhoki-apsónak, illetve Szerencsehozó Élőlénynek is. Ám a bozontos, közepes méretű kutyák nem korlátozódtak a kolostorok falai közé. Nomád pásztorokkal járták a magas fennsíkokat, sátraikat, nyájaikat őrizve. Olykor még az elkószált jószágokat is visszaterelték. Bundájuk remekül alkalmazkodott az időjárás viszontagságaihoz. Ugyanis a tibeti terrier testét dús szőrzet fedi, ami lábán, széles mancsain úgynevezett hócipőt képez.

Sem a lámák, sem a pásztorok nem adták el a kutyákat, mivel úgy vélték, a Szent Kutyával való kereskedéssel saját szerencséjüket adták volna el. Ehelyett ajándékba adták őket szívességért vagy szolgáltatásért cserébe, vagy a tisztviselőknek ajándékozták megbecsülésük jeléül.

A tibeti terrier talán számunkra ismeretlen fajta maradt volna, ha nincs egy hálás tibeti férfi, aki egy ilyen kutyát adott Dr. Agnes R. H. Greignek, aki megmentette a felesége életét egy műtét elvégzésével. Dr. Greig új kiskutyáját Buntinak nevezte el, és a fajta rajongója lett. Végül kapott egy hímet, szintén ajándékba, és tenyésztési programba kezdett, megalapítva a tibeti terrierek Lamleh vonalát. Mivel se nem sportkutya, se nem keverék, a fajta a tibeti terrier nevet kapta, annak ellenére, hogy sem ösztönében, sem temperamentumában nem volt igazi terrier, csupán méretében hasonlított egyre.

A fajtaszabványt az Indiai Kennel Club 1930-ban hozta létre, a tibeti terriert pedig hivatalosan 1937-ben ismerte el az Angol Kennel Klub. Az Egyesült Államokba importált első tibeti terrier, Gremlin Cortina 1956-ban érkezett meg. Magyarországon a nyolcvanas években találkozhattak vele először.

Fajtastandard

A tibeti terrier egy közepes testű kísérő kutya, nem valódi terrier, sokkal inkább juhászkutya. Koponyája közepesen hosszú, nem széles és nem is durva. Feje szőrrel dúsan borított. Orrtükre fekete, szemei nagyok, sötétek, egymástól távol állnak. Se nem kiugróak, se nem mélyen ülők. Fülei V alakúak, nem túl nagyok és bojtozottak. Nyaka erős, izmos, közepesen hosszú. Törzse tömör és erős, mellkasa mély, ágyéka könnyedén ívelt. Lábai oszlopszerűek, erősek. Mancsai nagyok, kerekdedek, igen szőrösek. Farka közepes hosszúságú, a hátra kunkorodik és vastag szőr borítja. Bundája dupla rétegű, aljszőre finom, gyapjas, fedőszőre bőséges, finom, de nem selymes vagy gyapjas. Színe lehet fehér, krém, szürke, fekete, két vagy háromszínű, azonban májbarna, merle és csokoládészínű nem. Marmagassága nemtől függően 33-40 cm, testtömege 8-13 kg. Várható élettartama 12-15 év.

Jelleme

Vidám, játékos jellem, aki ennek ellenére a kanapén való pihenést sem veti meg. Nevelésénél csak a pozitív megerősítés vezet célra, az erőltető, erőteljes képzésnek dacosan ellenáll. Ha megfelelő módszereket választ gazdája a tréning során, könnyen tanul, hiszen értelmes, intelligens kutya. Kedves, ragaszkodó és éber, nem szeret egyedül lenni, mindig figyeli gazdáját és környezetét. Életvidám és humoros természet, aki mindig kapható egy kis játékra. Kölyökkorában szertelen, később komolyabbá válik, de vidámságát és szerethetőségét élete végéig megtartja.

Ideális környezet

A fajta könnyen alkalmazkodik különböző életvitelekhez, így sokak számára ideális társ. Egyedül élőknek viszont csak akkor ajánlott, ha sok időt tudnak kedvenceikkel tölteni. Ugyanis a tibeti terrier nehezen viseli az egyedüllétet, szeret mindig családja közelében lenni és kíváncsiskodni. Ezen tulajdonsága azonban sosem túl tolakodó. Gyermekes családokba is nagyszerűen beilleszkedik, ha a kisebbek jól bánnak vele, jó játszótársuk lehet. Lakásban is tartható, ha kielégítik mozgásigényét. De sportos embereknek is kiváló partner, szívesen elkísér túrázni, kirándulni is. A kutyás sportokhoz is jó választás.

Más kutyákkal és házi kedvencekkel is jól kijön. Házőrzőnek azonban nem ideális, ellenben mindig jelez, ha valaki megközelíti a portát. Lakásban tartása esetén a szomszédokkal való jó viszony érdekében ezen tulajdonságát érdemes kordában tartani, bár nem jellemző rá a felesleges ugatás, ha kellőképpen le van foglalva. A hidegebb éghajlatot dús bundájának köszönhetően jól bírja, télen szívesen hempereg a hóban. Nyáron szintén szőrzete nyújt számára védelmet a meleg ellen.

Ápolás

Hosszú, dupla rétegű bundáját kétnaponta át kell fésülni, hiszen ha ez elmarad, szőre összefilcesedik. Ehhez érdemes egy tűkefét, illetve egy fémfogú fésűt használni. Bundáját lehet vágni, azonban nem szabad túl rövidre nyírni. Szemeit és füleit mindig tisztán kell tartani, karmait pedig vágni, ha túl hosszúra nőnének.

Gyakori egészségügyi problémák

Kifejezetten egészséges és szívós fajta. A jellemző kutyabetegségeken kívül más csak ritkán érinti. Az említett problémák lehetnek: patellaficam, progresszív retina atrófia, csípőízületi diszplázia, illetve szemlencse-luxáció.

(Felhasznált források: Szinák János – Veress István: A világ kutyái II., David Alderton: Kutyák, Dr. Sárkány Pál: Nemzetközi Kutya-enciklopédia, Sarah Whitehead – Beverly Cuddy: Kutyák, Joan Palmer: Tanácsadó kézikönyv kis testű kutya választásához, Szinák János – Veress István: Kutyakalauz, Paul McGreevy: Kutyák, Dr. Király Klára: Versek, legendák és bölcsességek Kutyabarátoknak)