Pudelpointer fajtaleírás: a vérbeli vadász
2024. január 1 - Képek: Brittany Bowman (Bowman Kennels)
2024. január 1 - Képek: Brittany Bowman (Bowman Kennels)
A tökéletes vadászkutya létrehozására való törekvés gyakran előkerül a kutyafajták történelmében. A pudelpointer is egy ilyen elgondolás következtében alakult ki.
A pudelpointer egy ritka kutyafajta, igazán elragadó személyiséggel, vidám attitűddel és rengeteg energiával. Leginkább vadászok társa, de családi kutyaként is megállja a helyét. Annak ellenére, hogy fontos számára, hogy legyen valamilyen feladata, nem csak vadászkutyának képezhető ki.
Számos tenyésztő csak olyanoknak ad el, akik vadászni fognak a kutyájukkal. Ennek ellenére egy aktív otthon is megfelelő lehet egy Pudelpointernek. Már láttuk őket szigorúan aktív társállatként, emberi maradványok felkutatására képzett kutyaként, agility-s vagy dock diver-es sportkutyaként. Egy tenyésztőtől hallottuk, hogy az egyik kutyáját rendőrségi kutyának vitték el.
-mesélte Brittany Bowman, a NAVHDA tenyésztői díjas Bowman Kennels tenyésztője
Manapság az uszkárokat számos „designer” fajta létrehozásához felhasználják, annak reményében, hogy ezek a „doodle”-k majd kombinálják a két fajta előnyeit. Sokak szerint aranyosak az ilyen ebek, sokan viszont ellenzik a hirtelen népszerűségüket. Annak ellenére, hogy közel 70 éve kísérleteznek uszkár keresztezésekkel, az utóbbi néhány évben újfent nagyon elterjedtek lettek. Sajnos gyakran inkább a küllem, mint a jellem kerül az előtérbe, így kiszámíthatatlan temperamentumú és egészségügyi állapotú kutyákat hoznak létre. A legtöbb ellenzőjüknek ez a legnagyobb problémája a „poo” és a „doodle” kezdeményezésekkel. Van, aki úgy gondolja, hogy a pudelpointer tulajdonképpen az első ilyen „doodle” fajta, de az ő esetében a tenyésztésnek semmi köze nem volt a kinézethez.
A pudelpointer kifejezetten vadászatra lett tenyésztve, és viszonylag konkrét elképzelésük volt arról, hogy milyen temperamentumú és képességű fajtát szeretnének létrehozni. Németországban kezdték el a tenyésztését, 1881-ben. Akkoriban nagyon elterjedt sport volt a vadászat, így fontos volt, hogy minél jobb segítőket tenyésszenek. A tökéletes vadászkutya létrehozása ebben az időszakban elsődleges cél volt. Főként az angol pointereket keresztezték kiváló vadászösztönük, kitartásuk és munkamoráljuk miatt. A pudelpointer esetében kiegészítésként az uszkárra esett a választás. Annak ellenére, hogy manapság inkább kiállítási kutyaként szerepel a köztudatban, eredetileg vízi vadászatra és apportírozásra tenyésztették. Intelligens, könnyen tanítható, nem mellesleg pedig a bundája tökéletesen ellenáll a viszontagságoknak.
Lehet, hogy van, akinek a képeket látva a német vizsla jutott eszébe. Nem véletlen a két fajta közti hasonlóság, hiszen mindkét kutyánál az angol pointert vették alapul. Sőt, a drótszőrű német vizsla tenyésztéséhez állítólag pudelpointereket is felhasználtak.
Úgy gondolták, hogy a két fajta keresztezéséből egy sokoldalú, könnyen kezelhető de erős ösztönökkel rendelkező vadászkutyát hozhatnak létre. Ebben igazuk is lett, ám ez nem egyik pillanatról a másikra történt. Körültekintő tenyésztés eredménye a ma is ismert fajta. Az első páros III. Frigyes német császár Molly nevű uszkár szuka kutyája és Hegewald Tell nevű angol pointer kanja volt. Ezután közel harminc évbe telt, mire megtalálták a megfelelő arányt, mert az uszkárok tulajdonságai sokkal dominánsabbnak bizonyultak. Állítólag ebben a harminc évben csupán 11 uszkárt „használtak” a fajta létrehozásához, míg angol pointerből több, mint 80 egyedet. Érdekes módon még ezután is fontos volt, hogy néha frissítsék a „pointer vért”.
A világháborúk miatt erősen megcsappant a nehezen létrehozott pudelpointer állomány, többek közt ez is az oka annak, hogy olyan ritkaság ez a fajta. Az FCI 1959-ben fogadta el.
Nagy termetű, erőteljes, mégis áramvonalas eb. Testtömege 28-35 kg, marmagassága 60-68 cm. Hosszabb, durva szálkás szőre egyszínű sárga, barna vagy fekete, illetve fehér alapon az előbbi színekkel foltozott. Háta rövid, egyenes és párhuzamos végtagjai is egyenesek. Farka egyenes vagy enyhén ívelt. Vadászkutya lévén ahol megengedett, legtöbbször dokkolják a farkát. Széles, mély mellkasa és enyhén csapott fara van. Hosszúkás, széles fejéhez simul lelógó füle. Szeme érdekes kontrasztot ad az arcának, legtöbbször sárgásbarna (borostyán) színben pompázik. Az FCI VII. fajtacsoportjába tartozik, a vizslák és szetterek közé.
Intelligens és kiegyensúlyozott temperamentumú kutya, elragadó személyiséggel. Nem agresszív, de önbizalommal teli eb. Kiváló csapatjátékos, nagy benne a bizonyítási vágy és egy értő gazdi kezei között a határ a csillagos ég. Viszont fontos megjegyezni, hogy miden forrásban kiemelik: a pudelpointernek általában nem elég egy „átlagos”, kicsit aktív család. Neki egy olyan gazdi kell, aki alkalmanként elviszi vadászni, vagy nagyon aktívan tartja és szellemileg és fizikailag is rendszeresen megmozgatja.
Legtöbbjüknek kulcsfontosságú, hogy a vadászat valamilyen formában az életük része legyen. Ezen kívül a pudelpointer csodálatos társ mindenféle kültéri elfoglaltsághoz, örömmel elkíséri a gazdáját túrázni, és kiválóan teljesít számos kutyasportban is. Könnyen tanítható, jól reagál a pozitív megerősítésre. Fontos, hogy konzisztensen foglalkozzanak vele, hiszen tele van energiával és munkakedvvel. Nem elég, ha fizikailag lefárasztják, szereti a kihívásokat, fontos számára, hogy szellemileg is megmozgassák.
Tehát megállapítottuk, hogy a pudelpointer nem való mindenkinek, hiszen egy bizonyos életstílushoz tenyésztették, és ez a mai napig erősen megmaradt benne. Ez viszont nem azt jelenti, hogy nem való családba, hiszen megfelelő szocializációval hűséges társa lesz a gyerekeknek is. Aktív életet élő gazdikat kíván, a legjobban talán akkor érzi magát, ha valamilyen formában megadják neki a vadászat élményét. Nem alkalmas csak lakásban tartásra, és nem alkalmas csak kinti tartásra sem, mert szüksége van a szabad mozgásra, de nagyon szeret a családja közelében lenni. Nagyon erős a vadászösztöne, ezért nem ajánlják kistestű háziállatok (mint macska vagy nyúl) mellé. Ez nem azt jelenti, hogy lehetetlen összeszoktatni őket, de kiemelt figyelmet kell rá szentelni, és még így sem biztos, hogyha a kertben meglátja a kisállatot, nem fogja megkergetni.
Dupla rétegű szőre van, sűrű aljszőrzettel és keményebb, ellenállóbb fedőszőrrel. Emiatt a szezonális vedlést nem lehet elkerülni, de nem olyan kaotikus a helyzet, mint egy északi fajtánál. Gyakori fésüléssel (vedlési időszakon kívül heti, vedlési időszakban ajánlottan napi rendszerességgel) könnyen kezelhető. Néha nem árt egy fürdés, főleg, ha vadászkutya pozíciót tölt be az eb. Természetesen nála is fontos a fogak, körmök egészsége, illetve a füleit is érdemes gyakran ellenőrizni.
A mai napig elsősorban vadászati célokra tenyésztik, így a következetes és precíz tenyésztési program miatt ritka, hogy egészségügyi probléma alakul ki nála. Hajlamos lehet csípődiszpláziára, illetve epilepsziára, de ezek elkerülésére nagy hangsúlyt fektetnek a tenyésztők.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek