Perui meztelen kutya fajtaleírás: az inkák mágikus lábmelegítője, aki csak a holdfényben mehetett a szabadba

Ez a különleges kopasz kutyafajta manapság igen ritka, de régen az inkák hatalmas becsben őrzött kedvence volt. Úgy tartották, a perui inka orchidea néven is emlegetett kutya az istenek ajándéka és mágikus erővel bír.

A perui meztelen kutya a négy szőrtelen fajta egyike, bár kínai rokonához hasonlóan neki is létezik szőrös változata. A fajtának nemcsak kinézete, de története is igen érdekes, ugyanis az inkák úgy vélték, ez a törékenynek tűnő eb az istenek ajándéka.

Eredete

Ahogy a nevéből is sejthető, a perui inka orchideának hosszú történelme van, és talán az egyik legkorábbi háziasított kutyafajta. Őseinek alakjai megtalálhatók (méghozzá pulóverekben ábrázolva) az i.sz. 750-ből származó kerámiákon, a fajtának szentelt darabokat az inkák emlékei között találtak meg. Ők a perui meztelen kutyát az istenek ajándékának tekintették, és csak éjjel engedték őket szabadon, amikor is az ebek az orchideák alatt bóklászhattak. A spanyol hódítók később úgy hitték, ezek az állatok mágikus lények, akik csak éjjel bújnak elő. Pedig valószínűleg azért csak este engedték ki őket, mert szőr híján hamar leégtek volna a napon. Azonban az inkák is varázserőt tulajdonítottak ezeknek a különleges kutyáknak. Ezért az inka szabályok értelmében ezek az ebek teljes védelmet élveztek. A kopasz kutyákat ágymelegítőnek használták. Bár a szőrtelen ebek testhőmérséklete megegyezik a szőrös kutyákéval, mivel nincs bundájuk (a legtöbb példánynak), ami felfogja a meleget, jobban árasztják a hőt.

De nemcsak melegítésre, hanem gyógyításra is használták őket. Úgy hitték, a kutyák meggyógyítják ízületi fájdalmaikat, fejfájásukat, légzőszervi problémáikat. Ürüléknek, vizeletüknek gyógyító hatást tulajdonítottak. A peruiak az istenek ajándékának tartották ezt a szőrtelen ebet. Peru nemzeti kutyáját a hold virágaként vagy virág kutyaként is emlegetik.

Az eredeti szőrtelen ebek kísérőkutyák voltak, de amikor Perut meghódították a konkvisztádorok, a kistestű ebeket a külföldiek kutyáival keresztezték, és az évek során három különböző méret alakult ki. A hegyvidéki régiókban az andokiak védték a kutyákat, de a fajta nem járt jól a part menti városokban. Ott a szőrtelen kutyákat betegnek és páriának tekintették, és gyakran irtották őket.

1966-ban egy amerikai, Jack Walklin Peruba látogatott, és nyolc kutyát vitt az Egyesült Államokba. Úgy gondolják, hogy ő nevezte el a fajtát perui inka orchideának, és a fajta ezen a néven jött létre az Egyesült Államokban és Európa egyes országaiban. 1985-ben a perui Kennel Klub elfogadta a fajtát, és kérte az FCI-től, hogy változtassa meg a nevet Perro sin Pelo de Perura (perui meztelen kutya). 2001-ben Peru nemzeti örökséggé nyilvánította a fajtát, és a kutyák ma már védettek az országban.

Fajtastandard

A perui meztelen kutyának három mérete ismert, a kicsi, a közepes és a nagy. Elegáns és karcsú kutya, megjelenése gyorsaságot, erőt és harmóniát fejez ki. Két típusa van, a szőrtelen és a szőrös. Egy másik különleges tulajdonsága, hogy a fogazat a szőrtelen változatban csaknem mindig hiányos. Fülei mélyen tűzöttek és közepesen nagyok. Szemei közepes nagyságúak, enyhén mandula alakúak. Színe összhangban van bőre árnyalatával, a feketétől a barnán át a sárgáig minden árnyalatú lehet. Tekintete éber, intelligens. Nyaka ívelt, hosszúsága megegyezik a fejével. Háta egyenes, farka mélyen tűzött. A szőrtelen változat esetében a fejen kevés szőrszál előfordulhat, olykor a lábak végein, a farkon, nagyon ritkán a háton is fellelhetők. A szőrös változat bundája finom, rövid. Színe bármilyen lehet, kivéve merle. A kicsi típus 25-40 cm és 4-8 kg. A közepes változat 41-50 cm és 8-12 kg, a nagy 51-65 cm és 12-30 kg. Várható élettartama 11-12 év.

Jelleme

A perui meztelen kutya igen intelligens, ebből adódóan olykor makacs is. Ezért képzése időt és türelmet igényel, azonban, ha rákap az ízére, gyorsan tanul. Korai szocializációja szükséges, hogy kiegyensúlyozott kutya váljon belőle. Nem szabad törékeny virágszálként tekinteni rá, ő egy karakán, öntudatos eb. Gazdájához szorosan kötődik és ragaszkodik, igen hűséges és szeretetteljes. A mai napig szívesen funkcionál ágymelegítőként, szereti szorosan a gazdihoz bújva tölteni az éjszakát. Emberközpontú, de az idegeneket kevésbé kedveli, időbe telik neki ellazulni társaságban. Nagyszerű jelzőkutya, aki a kanapén is szívesen pihen, de egyben játékos is. Gazdáját pillanatok alatt képes felvidítani bohóckodásával.

Ideális környezet

Lakásban is tartható, azonban a napi többszöri séta számára is elengedhetetlen. Az agility, de akár a lure coursing is ideális sport lehet egy perui meztelen kutyának. Ezek nemcsak fizikálisan, de szellemileg is lefárasztják az ebet. Erős napsütésben nem szabad kivinni sétálni, és nyáron érdemes kutyáknak szánt naptejjel kenni testét, ugyanis könnyen leéghet. Télen, a hidegben pedig kabátot kell rá adni, hogy ne fázzon.

Ápolás

Egy szőrtelen kutyával nem kell sokat bajlódni a fésüléssel, azonban bőrét ápolni kell. Biztosítani kell számára a hidratálást, nyáron a naptejet, és gyakrabban van szüksége fürdetésre, mint szőrös társainak. Időnként karmait vágni kell, illetve fülei és szemei tisztaságára is muszáj gondot fordítani.

Gyakori egészségügyi problémák

A perui inka orchidea meglehetősen egészséges kutya, azonban néhány dologra érdemes figyelni esetében. A szőrtelen egyedek genetikájukból adódóan mindig hiányos fogsorral rendelkeznek, ami nagyon fontossá teszi, hogy a kutya megfelelő fogászati ​​ellátásban részesüljön élete során. A szőrtelen bőrön mitesszerek, pattanások, kisebb sebek lehetnek, emellett ügyelni kell, hogy a bőr ne legyen túl száraz. A perui meztelen kutyánál előfordulhat epilepszia, illetve bélprobléma.

(Felhasznált irodalom: Dr. Király Klára: Versek, legendák és bölcsességek Kutyabarátoknak, David Alderton: Kutyák)