Mopsz fajtaleírás: a kutyavilág legszerethetőbb bohóca

A mopszok különleges, bohókás megjelenése sokakat elvarázsol. A fajtáért rengetegen rajonganak, aminek sajnos az utóbbi időkben meg is lett a következménye.

Ez a kis tömör szeretetcsomag ideális társ szinte bármelyik kutyabarát számára. Nagyon jól alkalmazkodik minden életmódhoz és igen kedves természete segítségével könnyen idomul az emberekhez, más állatokhoz egyaránt. Szeret mókázni, játszani, de legalább ugyanennyire kedvelt időtöltése a sziesztázás is. A mopszokra kifejezetten jellemző, hogy olyan, amilyen a gazdája. Ha sportos, a kutya is az lesz, ezért nem érdemes hinni a vele kapcsolatos előítéleteknek.

Eredete

Habár hivatalosan angol fajtának minősül, nagy valószínűséggel Kínából származik. Méghozzá igen régről, pontosabban több mint kétezer évvel ezelőttről. Az akkori mopszok szőrzetüket és típusukat tekintve eltértek egymástól, de egyvalami közös volt bennük. A rövid, lapos és széles fej. Összesen nyolc típus létezett akkoriban, közülük a lo-sze volt az, amit a mai mopsz elődjének tartanak. Egyes források szerint a császárok azért is kedvelték őket ennyire, mert ráncaikból kínai írásjeleket olvashattak ki, így mindegyik egyed jelképezett valamit.

A császári palotákban tartott ebek hatalmas értéket képviseltek. Gyakran őrök őrizték őket és csupán a császár érhetett hozzájuk, birtokolhatta őket. A nép csak azokat a mopszokat kaphatta meg, melyek nem feleltek meg az előírásoknak.

A feltételezések szerint Európában először Hollandiában jelentek meg mopszok a Kelet-indiai Társaságnak köszönhetően. Orániai Vilmos kedvence egy Pompey nevű mopsz volt. A négylábú egyszer meg is mentette gazdája életét. A hermignyi csata idején ugatásával figyelmeztette egy merénylőre. Ettől kezdve Orániai Vilmos mopszok iránt érzett szeretete még nagyobbá vált.

A 17. században a faja rendkívül népszerűvé vált. Erre rengeteg fennmaradt porcelán mopszfigura is bizonyíték. A tenyésztés Angliában lendült fel igazán, amikor III. Vilmos (Orániai Vilmos ükunokája) az országba vitte, 1688-as trónralépésével.
A württembergi herceg mopszáról pedig egy szobrot is mintáztak, ami a winnendi kastély kertjében áll. A mű a kutya hűségét szimbolizálja. Egy törökök elleni csata során elveszett, de később egyedül hazatalált.

A 18. században csökkent a népszerűsége, de lelkes tenyésztőknek köszönhetően a fajta fennmaradt. Akkoriban divat volt kupírozni a mopszok fülét, de Viktória királynő ezt betiltotta. A 19. századra már előkelő polgárok lakásaiban is egyre gyakrabban tűntek fel a turcsi orrú ebek. Divatkutyává vált, ami a mai napig hatalmas gondokat okoz a fajta számára. 2010-ben a mopszok egészsége érdekében eltávolították a standardból az összenyomott orrot, illetve a kidülledő szemeket. Néhány országban minden egyedet megvizsgálnak, hogy adottságai alapján tenyészthetik-e őket. Sőt, valahol még büntetik is, ha túl erős ráncok vannak az orron, mert ez állatkínzásnak minősül.

Fajtastandard

A mopsz a molosszusok legkisebb képviselője. Testalkata zömök, kompakt, izmos. Szőrzete sima, finom és puha. Színe lehet ezüstszürke, barackszínű, világos fakó vagy fekete. A maszk színe mindig sötét, erős kontrasztban áll az alapszínnel. Ideális testsúlya 6,3-8,1kg. Marmagassága maximum 35 cm lehet. Feje széles, lapos, ráncos. Szemei sötétek, nagyok és gömb alakúak. Tekintete gyengéd, izgalom esetén tüzes. Fülei vékonyak, kicsik és puhák, gombfül vagy rózsafül lehet. Törzse rövid és zömök. A duplán kunkorodó farok előnyben részesül a versenyeken. Várható élettartama 12-15 év.

Jelleme

A mopsz egy igen mókás, humoros jellem. Kiegyensúlyozott és szinte mindenkivel szemben barátságos. A rosszindulat és az agresszió teljesen hiányzik belőle. Mindenkivel megtalálja a közös hangot, nem izgatja magát feleslegesen. Mottója lehetne az: élni és élni hagyni! A gyerekekkel is nagyszerűen elbolondozik, mindig kapható egy kis játékra. Kölyökként következetes nevelést igényel, mert igen makacs teremtés válhat belőle. Nem szabad alábecsülni és nem komolyan venni, mert megérzi. A tévhitekkel ellentétben okos, főleg érzelmi intelligenciája igen magas. Mindig tudja, hogyan vidítsa fel szeretett gazdáját.

Ideális környezet

A mopsz szinte mindenkinek ideális társ. Idősekkel és gyermekekkel egyaránt megtalálja a közös hangot. Rendkívül jó az alkalmazkodó képessége, olyan eb válik belőle, amilyen a gazdája. Szeret játszani, kergetőzni, de nem szabad túlhajtani. Mozgásigénye nem túl nagy, de mivel hajlamos a hízásra, mindenképp járjon rendszeresen sétálni, játszani. Lakásba és kertes házba egyaránt kiváló választás. A nyári melegre nagyon érzékeny, rövid orra miatt még kánikulának sem kell lennie ahhoz, hogy az eb rosszul legyen. Ezért mindig gondoskodni kell a megfelelő hűtéséről.

Ápolás

Sűrű szőrzete gyakori fésülést igényel, különösen a vedlési időszakban. Szemére és füleire fokozottan oda kell figyelni, tisztítani rendszeresen szükséges. A fején található ráncokat szárazon és tisztán kell tartani, különben ekcéma is előfordulhat.

Gyakori egészségügyi problémák.

Sokan azt gondolják, hogy a mopsz egy problémás kutya. Ez azonban nem így van. A szemsérülésekre való hajlama mellett nincs különösebben jellemző egészségügyi problémája. A tenyésztők odafigyelnek arra, hogy orruk ne legyen veszélyesen rövid. Egy szaporító biztosan nem, ezért ha mopszot szeretnél, alaposan járj utána, kitől vásárolsz. A jellegzetes horkolása nem egészségügyi problémára utal, hanem fajtajegy, ami hosszú szájpadlása miatt alakult ki.

(Képek: Getty Images Hungary)