Ír szetter fajtaleírás: a vörös szépség, aki a természetben járva vérbeli vadásszá válik

Az ír szetter egy igazán elegáns, nemes megjelenésű kutya. Különlegességét káprázatos bundája, ragaszkodó, kedves személyisége és vadászösztöne adja. Bár manapság inkább tartják kedvencként, mint vadászkutyaként, még mindig sokan esküsznek tehetségére.

Az évszázadok során az ír szetter hullámos, vörös bundájával egyre inkább befészkelte magát a családok otthonaiba és ezzel együtt szívébe. Nem véletlenül, hiszen ragaszkodó, kedves és jámbor természete révén gyerekekkel is jól kijön, remek játszótárs. Fontos megemlíteni, hogy lenyűgöző, elegáns megjelenése ellenére sok mozgásra van szüksége, nem szabad díszkutyaként tekinteni rá, aki csak azért van, hogy jól mutasson. Sok foglalkozást, törődést igényel, amit aztán kedvességével meghálál.

Eredete

Nevéből könnyen kikövetkeztethetjük, hogy a fajta Írországból származik. Az 1700-as évek végén főleg fogoly és fajd vadászatára tenyésztették ki. A szetter szó az angol set vadászkifejezésből ered, ami annyit tesz, hogy a kutyának a vad helyét mutatnia kell a vadásznak. Ehhez természetesen meg is kellett keresni a zsákmányt, amihez az ír szetter remek szaglását hívta segítségül. Olykor nemcsak a vad helyének mutatására, hanem elhozására is használták, ennek okán igen jó úszó is. Sőt, akár a jeges vízbe is bevetette magát a zsákmány után, ha a helyzet azt kívánta. A többi szetternél az ír szetter valamivel könnyebb, gyorsabb, így jobban mozog az ingoványos ír talajon, ahol eredetileg vadásznia kellett.

Kialakulásában feltehetően az ír vízispániel, különböző pointerek és más szetterek is szerepet játszhattak. Ezek a kutyák eleinte vörös-fehér színben léteztek, később alakult ki belőlük a ma ismert ír szetter, illetve az igen ritka vörös-fehér ír szetter. Az 1800-as években a magyar vadászok is kedvet kaptak a szetterekhez és több lelkes rajongója is akadt az efféle kutyáknak.

A Zoologiai Lapok 1899-es, 18. számában már büszkén írtak az eredményes Paddyről, az ír szetterről:

„A szuka a leghírnevesebb, számtalan I-ső díjakkal kitüntetett ősök ivadéka, s maga is a frankfurti, nürnbergi, valamint az erfurti kiállí­tásokon legmagasabb kitüntetésekben részesült. Az 1896-iki heilbronni vizslaversenyen is pályadíjnyertes.
A szuka, mint ezt a nürnbergi kiállításon a bíráló bizottság megbízása folytán készült kép eléggé mutatja, classikus szép állat, s jelenleg egy 5 kölyköt számláló almot nevel, «Minco» Gatter Rezső bécsi magánzó tulajdonát képező – jelenleg leghírnevesebb – ír setter kan kutyától, mely vizslaversenye­ken 4-szer első díjakkal lett ki­tüntetve.
Örömünkre szolgál, hogy tisz­telt munkatársunk szívességéből ezen szép állatot olvasóinknak bemutathattuk.”

Míg sokáig mind a kiállításokon, mind a vadászatokon megállták helyüket ugyanazon egyedek, a 19. században már egyre inkább kezdtek elkülönülni egymásról a különböző munkavonalú ír szetterek. Az első világháború során ugyan a vadászkutyák mentességet élveztek a hadi szolgálat alól, mivel az ország vadászterületeinek jelentős részét elcsatolták, már nem volt szükség annyi vadászkutyára. Így az állomány nagy mértékben megcsappant, és beltenyészet egyre súlyosabb problémává vált. A szaporítók is felbukkantak, ami szintén rontott az állományon. A helyzet néhány évvel később normalizálódott, amikor újra ír szettereket kezdtek importálni az országba. A fajta azóta világszerte igen kedvelt családi kutyává vált, azonban vadászatokon már ritkábban találkozhatunk velük.

Fajtastandard

Az ír szetter egy igazán nemes megjelenésű, szelíd kifejezésű, közepes testű vadászkutya. Testfelépítése atletikus, arányos. Feje hosszúkás, orra színe lehet fekete, mahagóni vagy sötét dió színű. Szeme sötét- vagy mogyoróbarna, mandula alakú. Fülei közepes méretűek, alacsonyan tűzöttek, fejhez simulnak. Farka közepesen hosszú, a tövénél erős, vége felé elvékonyodó. Szőrzete a fejen, a fülek hegyén és a végtagok elülső részén rövid, finom tapintású. A test többi részén mérsékelten hosszú, selymes. Színe ragyogó gesztenyeszín a fekete nyoma nélkül. Kisebb fehér foltok a mellkason, illetve a homlokon vagy a mancsokon megengedettek. Marmagassága nemtől függően 58-69 cm, testtömege 23-32 kg. Várható élettartama 12-15 év.

Jelleme

A tenyésztők úgy tartják, hogy bár minden kutyára igaz az állítás, az ír szetterre különösen: minden kutya egy külön egyéniség. Míg egyes példányok szófogadóak, engedelmesek, mások hajlamosak kissé rakoncátlanokká válni. Az azonban általánosságban mindegyikőjükről elmondható, hogy jókedvű, kedves és energikus kutyák, akik a négy fal között nem zavarnak sok vizet, de ha kiszabadulnak a természetbe, nincs megállás. Erős vadászösztönük miatt nem ajánlott póráz nélkül sétáltatni őket, hiszen könnyen egy vad nyomába eredhetnek. Családjukhoz nagyon szorosan kötődnek, ragaszkodnak és igénylik is a velük való foglalkozást. Az ír szetter a kutyás sportokban is tehetséges, például az agilityben.

Ideális környezet

A vörös szetter leginkább egy kertes házban érzi jól magát. De a tágas, megfelelő kerítéssel rendelkező udvar mellett is szüksége van a napi több kilométer sétára, mozgásra. Nemcsak testét, de elméjét is le kell fárasztani, hiszen igényli a vele való foglalkozást. Gyerekek számára ideális játszótárs, kedves és türelmes velük szemben, emellett az agresszió egyáltalán nem jellemző rá. Fajtársaival és idegenekkel szemben is barátságos. Jókedvű mókamester, aki szeret családja közelében lenni, őrző-védő feladatokra azonban nem ideális.

Ápolás

Meglepő lehet, de a gyönyörű bunda gondozása nem nagy kihívás. Minden másnap vagy napi egy alkalommal érdemes átfésülni csillogó szőrzetét annak érdekében, hogy továbbra is szép maradjon.

Fürdésre ritkán van csak szüksége. Fülei és szemei ápolására is rendszeresen időt kell fordítani. Ha karmai túl nagyra nőnének, le kell vágni azokat. Mivel bélcsavarodásra hajlamos lehet, ezért érdemes naponta kétszer etetni, nem pedig egyszer egy nagyobb adaggal.

Gyakori egészségügyi problémák

A nagyobb testű kutyákra jellemző diszplázia az ír szetternél is előfordulhat. Emellett hajlamos lehet epilepsziára, illetve ízületi problémákra, szembetegségekre, esetleg bélcsavarodásra.

(Felhasznált források: Arcanum Digitális Tudománytár, Szinák János – Veress István: A világ kutyái I., David Alderton: Kutyák, Dr. Sárkány Pál: Nemzetközi Kutya-enciklopédia, Paul McGreevy: Kutyák, Sarah Whitehead – Beverly Cuddy: Kutyák, Dr. Király Klára: Versek, legendák és bölcsességek Kutyabarátoknak, Szinák János – Veress István: Kutyakalauz)

(Képek: Getty Images Hungary)