Ír lágyszőrű búzaszínű terrier fajtaleírás: a tettrekész és sokoldalú ritkaság, aki nagyszerű családi kedvenc

A szórakoztató, ír lágyszőrű búzaszínű terrier mindenkinek jóbarátja. Viszonylag könnyű vele ez élet (egy terrierhez képest), barátságos, emberközpontú és nagyszerű családi kutya. Mutatjuk, mit érdemes még tudni róla!

Merész és tettrekész kutya, akit a legrégebbi ír terriernek tartanak. Annak ellenére, hogy igen jó képességekkel rendelkezik, nyugodt, hűséges és ideális családi kedvenc, meglehetősen ritka.

Eredete

Írországban a terrier a szegény ember kutyája volt, egy sokoldalú farmkutya, aki képes megszabadítani a területet a kártevőktől, és segített megvédeni az ingatlant a behatolóktól, állatoktól és emberektől egyaránt.

Az ír lágyszőrű búzaszínű terrier a legrégebbi ír terrierfajta, és állítólag a kerry blue és az ír terrier ősatyja. A legenda szerint egy nagy kék kutya úszott a partra egy hajóról, amely a Tralee-öbölben körülbelül 200 évvel ezelőtt összetört. Ez a kék kutya harci képességeiről vált ismertté, nagyra becsülték azokban az időkben, amikor a kutyákat a népszerű kutyaviadalokra tenyésztették.

Párosították az őshonos búzaszínű terrierrel és ebből származik a kerry blue. Az almokban időről időre megjelentek búzaszínű kölykök. Hasonlóképpen az ír terrier almokban is előfordul, hogy a puha szőrzet megjelenik. A búzaszínű terriernél nincs feljegyzés a keresztezésről, és ugyanúgy megmarad, mint a róla szóló legkorábbi feljegyzésekben.

A búzaszínű terrier populációja rohamosan csökkent Írországban, és dr. Gerard J. Pierse csak akkor mentette meg őket a teljes kihalástól, amikor már majdnem késő volt. Dr. Pierse figyelmét egy búzaszínű terrier viselkedése keltette fel egy terrierek számára tartott kirándulás alkalmával. Patrick Blake-kel és másokkal együtt elhatározta, hogy az Irish Kennel Clubnak el kell ismernie a fajtát.

Hosszú és kemény küzdelem után 1937 augusztusában sikerült elérni, hogy az I.K.C. elismerje őket egy különálló fajtatiszta terrierként. A lágyszőrű búzaszínű terrierek külön fajtaként a Szent Patrik-napi kiállításon jelentek meg 1938 márciusában. A Kingdom Leader nevű kutya, amelynek tulajdonosa P. Blake volt, lett az első bajnok, akit szorosan dr. Pierse saját kutyája követett. A fajta emellett hírnevet szerzett magának a Terrier Working Trials with Bench Champion Kingdom Leader versenyen is, ahol a fajtából elsőként elnyerte a Field Trial Champion címet, ami egy terriernél ritka teljesítmény.

Fajtastandard

Az ír lágyszőrű búzaszínű terrier (soft-coated wheaten terrier) egy közepes termetű, élénk és bátor kutya. Feje közepesen hosszú, koponyája lapos a fülek között. Stopja határozott, állkapcsa erőteljes, harapása ollós. Orrtükre fekete, jól fejlett. Szeme sötét mogyorószínű, nem túl nagy, nem kiemelkedő. Füle kicsi, vékony, előre bicsakló. Mellkasa mély, törzse nem túl hosszú, ágyéka rövid. Mellső végtagjai egyenesek, a hátsók izmosak. Mancsai kicsik, ujjai zártak. Szőrzete bőséges és lágy, hullámos vagy göndör. Színe világos búzaszínű. Súlya körülbelül 15 kg, marmagassága 43-48 cm. Várható élettartama 12-15 év.

Jelleme

A lágyszőrű búzaszínű terrier élénk, érdeklődő és pattogó kutya. Felpattan és arcon nyal, hogy kifejezze szeretetét és örömét – nemcsak a közvetlen családja felé, hanem mindenki számára, akit szívesen látnak a családi fészekben. Mivel nagyon emberközpontú, a fajtát gondosan, szeretettel kell nevelni, és átgondoltan szocializálni, ésszerű, pozitív képzéssel.

A búzaszínű terrier jó őrkutya, ugatva jelenti be egy idegen jelenlétét. A józan esze általában megakadályozza abban, hogy állandó ugató legyen. Defenzív anélkül, hogy agresszív lenne, de általában túlságosan emberszerető ahhoz, hogy igazi őrkutyaként viselkedjen.

A múltban a búzaszínű terrierek erős sportösztönökkel rendelkeztek, és patkányok, nyulak, vidrák és borzok vadászaként jeleskedtek. Bármilyen terepen képesek voltak dolgozni, beleértve a vizet is, puha bundájuk pedig bőséges védelmet nyújtott a legsűrűbb aljnövényzet ellen, amelybe sértetlenül belemerülhettek.

A búzaszínű terrier barátságos kutya, lelkesen igyekszik játszani az összes többi ebbel, akikkel találkozik. Ezért gondos korai szocializációra van szüksége más barátságos kutyákkal, hogy fenntartsa ezt a vidám hozzáállást.

Ideális környezet

Nagyszerű családi kedvenc, rendkívül emberközpontú. Imádja a gyerekeket, és jól kijön más állatokkal, különösen akkor, ha velük együtt nevelkedik. Azonban bármely kicsi, szőrös lényt üldözni fog, amelyik kint keresztezi útját, ezért erre figyelni kell, és mindig pórázon kell sétáltatni. Mozgásigénye mérsékelt vagy magas (egyedtől függően), de fontos, hogy eszét is megtornáztathassa. Kutyás sportok közül az agility a legjobb választás számára.

Ápolás

Az ír lágyszőrű búzaszínű terrier szőrzete egészen egyedi. Teljes pompájában, ragyogóan és gubancmentesen öröm nézni, de ez csak a gazdi erőfeszítésével érhető el. Szőrzete nem hullik, tehát nem vedlik. Ápolásának legfontosabb része a napi fésülés, hogy az elhalt szőr ne csomósodjon össze. Dönthet a gazdi úgy, hogy megtanulja saját maga nyírni a bundát, vagy választhat egy professzionális kutyakozmetikust, de a napi fésülést mindenképp el kell végezni. A szemek és a fülek tisztaságára mindig gondot kell fordítani, a karmokat pedig levágni, ha azok túl hosszúra nőnének.

Gyakori egészségügyi problémák

A lágyszőrű búzaszínű terrier általában hosszú életű fajta. Különféle öröklődő betegségekre érzékeny, bár leginkább két fehérjesorvadási állapot ismert esetében: a fehérjevesztő nephropathia (PLN), amikor a kutyák a vesén keresztül veszítenek fehérjét; és a protein-vesztő enteropathia (PLE), amikor a kutyák nem veszik fel teljesen a fehérjét az emésztőrendszerükben, ami annak a székletben való távozását okozza. Mind a PLN, mind a PLE potenciálisan végzetes lehet, de ha elég korán észlelik, néha szigorú étrendi változtatásokkal és gyógyszerekkel kezelhető. A búzaszínű terrierrel kapcsolatos egyéb egészségügyi problémák a vese diszplázia, a gyulladásos bélbetegség, az Addison-kór és a rák. Egyes egyedek élelmiszer- és környezetallergiában szenvedhetnek, és hajlamosak lehetnek az atópiás dermatitisz kialakulására.

(Felhasznált irodalom: Szinák János – Veress István: A világ kutyái II., Dr. Sárkány Pál: Nemzetközi Kutya-enciklopédia)