Holland kacsavadász-fajtaleírás: a technikás récecsalogató

A holland kacsavadász megnyerő kinézete mellett kiváló társ, és sokak kedvence, nem véletlenül.

A holland kacsavadász, vagy más néven kooikerhondje (Nederlandse Kooikerhondje) mutatós és éber fajta. Bár itthon nem annyira népszerű, szülőhazájában kifejezetten elterjedt. Ennek egyik oka, hogy nemcsak récevadászatban jeleskedik, de mozgékonysága miatt különböző kutyasportokban is jól szerepel. Emellett kiegyensúlyozott természetéből adódóan családi kutyának is kiváló.

A holland kacsavadász eredete

A holland kacsavadász története egészen biztosan visszanyúlik a középkorig, sőt, a fajta fel is tűnik néhány holland művész festményén. A puskák feltalálása előtt más módokon kellett vadászni, itt jön képbe ez a kutyafajta. Leleményes módon vadásztak velük, úgynevezett „eendenkooi”-okat használva. Ezek tulajdonképpen olyan csapdák, amiket kifejezetten vízpartok szélére állítanak fel, és a céljuk a vízimadarak, elsősorban a récék elfogása. A holland kacsavadász a „csali” szerepét veszi fel ebben a vadászati stílusban, feladata, hogy felkeltse a kíváncsiságukat, ezzel pedig becsalja a madarakat ezekbe a csapdákba.

A magyar elnevezése ebből a szempontból becsapós lehet, mert valójában nem vadássza a kacsákat, hanem csapdába csalja őket. Egészen a mai napig használják ezt a technikát, egyfelől étkezési célból történő kacsavadászathoz, másfelől a gyűrűzés megkönnyítéséhez (manapság egyébként az utóbbihoz használják leginkább.)

Egy elterjedt történet a fajtáról, hogy állítólag I. Vilmos orániai herceg kooikerhondje kutyája, Kuntz megmentette a gazdáját egy gyilkossági kísérlettől. A Hallgatagként is becézett herceg a 16. század egyik kiemelkedő alakja volt a spanyolok ellen vívott szabadságharcban betöltött szerepe okán. Ezen tevékenysége miatt végül vérdíjat tűzött ki a fejére II. Fülöp, az akkori spanyol uralkodó. Ebből adódóan számos sikertelen merényletet indítottak ellene, és ezek egyikének alkalmával mentette meg hűséges kutyája. Végül egyébként egy hasonló merénylet miatt vesztette el az életét 1584-ben. Ennek ellenére Hollandiában a mai napig tisztelet övezi, és „Hollandia atyjának” nevezik.

A holland kacsavadász újraélesztése

Sajnos volt olyan időszak, amikor megcsappant a fajta népszerűsége. Az első világháború után megjelenő lőfegyverek új korszakot jelentettek a holland kacsavadászatban, hiszen kevesebb energiával több szárnyast tudtak elejteni a vadászok. Így már nem volt számukra kifizetődő a „csalik” tartása, és megcsappant a fajta létszáma, míg végül kihalás szélére sodródott.

1939-ben a fajta felkeltette von Hardenbroek van Ammerstol bárónő figyelmét, aki a Hollandia megszállásával szembeni néma ellenállása részeként elindította a kooikerhondje rehabilitációját. Első lépésként olyan egyedeket keresett, amelyek megfeleltek a holland kacsavadászról készült régebbi leírásoknak, illetve hasonlítottak a festményeken látható kutyákra. 1942-ben Tommy megtalálásával elkezdődött az új generáció tenyésztése. 1942 és 1976 között 52 alom kapott életet, kenneljének neve pedig Valhalla (Walhalla) volt. A fejlődő fajta felkeltette Raad van Beheer figyelmét, és 1971-re a segítségével a kooikerhondje hivatalos kutyafajtává vált. Az FCI 1990-ben fogadta el, az AKC pedig 2018-ban regisztrálta.

A holland kacsavadász fajtastandardja

A holland kacsavadász arányos testalkatú, kis-közepes termetű kutya. Marmagassága ideálisan 38–40 cm, de 2-3 cm-es eltérés engedélyezett. Testsúlya 9–11 kg közé esik. Megnyerő, harmonikus kinézetéhez izmos, de atletikus testalkata mellett hozzátartozik dús bundája is, ami a fején és végtagjai elülső részén rövid, mindenhol máshol viszont hosszú. Fehér alapon vörös foltok tarkítják bundáját, hosszú, lelógó fülein pedig szintén hosszú, vöröses szőr van. Ideálisan fekete tincsek borítják a fülei végét, amit „fülbevalónak” szoktak hívni.

Háta egyenes, mellkasa a könyökéig ér, hasa pedig enyhén felhúzott. Farka nyugodt helyzetben lelóg, figyelő helyzetben kissé felkunkorodik. Feje elhegyesedő, stopja enyhe, a koponya és a pofa hossza megközelítőleg megegyező. Orrtükre fekete, szeme sötétbarna, fogazata pedig ollós harapású. Várható élettartalma 12-14 év. Az FCI 8. fajtacsoportjába tartozik, a retrieverek – hajtókutyák – vízi vadászok közül a hajtókutyák közé.

A holland kacsavadász jelleme

Barátságos, intelligens, energikus kutyafajta. Éber és magabiztos, de ok nélkül nem hangos. Ha valami gyanúsat érzékel, akkor viszont figyelmezteti gazdáit. Kitartó és hűséges, gazdái felé odaadó, ám az idegenekkel szemben elsőre távolságtartó. Kiegyensúlyozottsága miatt kiváló családi kutya. Kellő figyelemmel jól hozzászoktatható a család minden tagjához. Jól tanítható, agilis és aktív fajta, akinek kell a mozgás, és igényli a feladatokat. Kiválóan teljesít különböző kutyasportokban is. Néha makacs, de érzékeny fajta, így nála a határozott, de kedves nevelés válik be leginkább, ami pozitív megerősítésen alapszik.

Ideális környezet

Aktív (de nem hiperaktív) és energikus jelleme miatt fontos, hogy hasonlóan aktív családba kerüljön, akik nap mint nap tudnak vele foglalkozni, és elég mozgási lehetőséget tudnak neki biztosítani. Például kiváló túratársak, és örömmel kísérik el gazdájukat hosszabb kirándulásokra. Emellett szeretnek úszni is, így nyáron szuper mozgáslehetőség számukra a strandolás. A kooikerhondje alapvetően jól kijön a gyerekekkel, de mindig felügyelni kell a kutya és gyermek közötti interakciókat. Jól szocializálható a család másmilyen fajú tagjaihoz, például macskákhoz. Fontos észben tartani, hogy eredetileg kártevőirtásra is használták, amikor éppen nem fogták be vadászathoz.

A holland kacsavadász ápolása

A nagy szőr ellenére a holland kacsavadász ápolása viszonylag könnyű. Nem kell vágni a szőréből, egyedül a mancsán lehet érdemes megigazítani a zabolátlan szőrt. Bundája alapvetően jól ellenáll a kosznak, jóformán lepereg róla még a sár is, amint megszáradt. Nem szükséges gyakran mosdatni, negyedévente vagy félévente elég lehet, kivéve, ha valami büdösbe dörgölőzött egy kültéri kaland során. Ezenkívül csak fésülni kell, hogy szép és ápolt legyen a bundája. Kutyánként változó, de általában hetente legalább egyszer érdemes átmenni a szőrén egy megfelelő fésűvel, illetve vannak olyan időszakok, amikor gyakrabban kell ezt megejteni. Bundája hajlamos lehet a filcesedésre, így nagyon fontos a gyakori fésülés. Ezenkívül a többi ápolási előírás megegyezik a kutyák általános ápolásával: rendben kell tartani a fogait, körmeit, és néha ki kell takarítani a füleit.

Gyakori egészségügyi problémák

A holland kacsavadász alapvetően egészséges fajta. Ezt az is mutatja, hogy többször is hallani 16-17 éves kutyákról. Ennek ellenére felmerülhetnek problémák, általában az alábbiak:

• patellaficam;
• vesebetegségek;
• polymyositis (gyulladás okozta izomgyengeség);
• különböző autoimmun-betegségek.