Francia spániel fajtaleírás: az ideális társ

Kiegyensúlyozott, egyenes, gyengéd, nyugodt és engedelmes; a francia spániel egy lelkes vadász és ideális társ minden körülmények között.

A francia spániel egy sokoldalú és szeretetteljes vadászkutya fajta, amely – ahogy nevéből következtethetünk rá – Franciaországból származik. Kiváló vadászképességei és szelíd temperamentuma miatt a fajta évszázadok óta kedvelt a kutyatartók körében.

A fajtát kivételes sokoldalúsága teszi kiemelkedővé a terepen. Kiválóan teljesít mind a vízi-, mind a szárazföldi madarak vadászatában, és családi kedvencként is remekül megállja a helyét. Híres rendkívüli szaglásáról, apportírozó készségeiről és az emberekkel való természetes együttműködési ösztöneiről.

Eredet

A francia spániel, hasonlóan az angol springer spánielhez és a cocker spánielhez, valószínűleg középkori spanyol és portugál vadászkutyáktól származik. Néhányan azonban úgy vélik, hogy a fajtát Franciaországban tenyésztették ki a 14. században. A középkorban a fajta igen kedvelt volt a királyi udvarban, ám a 20. század fordulóján a francia spánielek majdnem teljesen kihaltak. Egy francia pap, Fournier atya mentette meg őket a kihalástól. Az első fajtastandardot 1891-ben jegyezte le James de Connick, az évek során azonban ez többször is módosult. Az Amerikai Kennel Klub 1996-ban ismerte el önálló fajtaként, de nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte – még hazájában, Franciaországba is – ritkaságnak számít.

Fajtastandard

A francia spániel egy közepes méretű kutya. A nőstény és hím egyedek között nincs jelentős különbség, mindkét nem tagjai átlagosan 20-27 kilogrammos súllyal és 53-60 centiméteres marmagassággal rendelkeznek.

Bundájuk általában barna és fehér, a szín tekintetében a sötétbarnától a fahéjig számos árnyalat megtalálható. A mintázatuk szabálytalan – vannak, akiknek a feje teljesen fehér, másoknál a mintás fejhez fehér test tartozik. Szőrzetük sűrű, a lábaik hátsó részén, a hason, a farkon és a füleken hosszabb, tollszerű szárszálak láthatók.

Jellem

Vadászkutya lévén a francia spániel rendkívül aktív kutyafajta. Szeret a szabadban játszani, imádja az apportírozó játékokat és a hatalmas sétákat, kirándulásokat. Képzése viszonylag könnyű, mivel rendkívül intelligens, nyugodt, és fontos számára, hogy a gazdája kedvében járjon. Nem öleb, és nem akar mindenáron simogatást kicsikarni, ugyanakkor családjával igazán szeretetteljes. Nem egy hangos fajta – ugatni csak veszély esetén vagy játék közben szokott.

Mivel eredeti munkája magas aktivitási szintet kívánt, a francia spánielnek családi kutyaként is biztosítani kell a folyamatos testmozgást és szellemi kihívást. Ezek hiányában, illetve akkor, ha sokat hagyják egyedül, hajlamos lehet a romboló magatartásra.

Ideális környezet

A francia spániel jól kijön a gyerekekkel, megfelelő szocializáció esetén pedig más házi kedvencekkel is hamar összebarátkozik. Nélkülözhetetlen számára a napi legalább egy órás intenzívebb mozgás, ezért csak olyan gazdi mellé javasolt, aki ezt az igényt maximálisan ki tudja elégíteni.

Viszonylag jól alkalmazkodik bármilyen környezethez, de a természetben érzi magát igazán elemében. Egy kert, ahol játszhat a gazdival, erősen ajánlott.

Ápolás

A francia spániel bundája a heti rendszerességű kefélésen, és az esetleges fürdetésen túl nem igényel különösebb ápolást. Amire viszont oda kel figyelni, az a kutya karma. A fajtának rendkívül gyorsan nőnek a karmai, ezért havonta vágni kell őket a sérülések elkerülése érdekében.

Lógó fülű fajta lévén a fülekre is jobban kell ügyelni! Heti rendszerességgel ellenőrizni és tisztítani kell a azokat a gyulladásos megbetegedések megelőzése végett.

Gyakori egészségügyi problémák

A francia spániel alapvetően egészséges fajta, bizonyos egyedek azonban hajlamosak lehetnek az alábbi egészségügyi problémákra:

• kényszeres nyalogatás, rágás – a francia spánieleknél gyakran előfordul, hogy lelki problémáikat (stressz, szorongás, magány) önromboló magatartással jelzik;
• befordult szemhéj;
• csípődiszplázia;
• külsőfül-gyulladás.