Field spániel fajtaleírás: az egyik legritkább spániel, akit évtizedeken át nem jegyeztek

A field spániel híres engedelmességéről, idegenekkel szemben kissé tartózkodó, családjával szeretetteljes, de ha munkáról van szó, igen heves. Eredetileg vadászkutyaként tevékenykedett, de viszonylag korán kiállítási eb vált belőle.

A fajta kedvelői szerint a field spániel a szépség és a hasznosság kombinációja. A tenyésztéskor az a fő cél, hogy ezek a kutyák a terepen és a kiállításokon is helyt álljanak, de családi kedvencnek is alkalmasak legyenek. Azonban fontos tudni, hogy ez a kutya hajlamos makacsságra és önfejűségre, így olyan gazdának javasolt, aki következetes nevelésével kapcsolatban.

Eredete

Az 1800-as években számos vadász használt hajtókutyákat, amikor madarakra vadászott. A spánielek ebben remekeltek, bár akkor még nem tömörültek különálló fajtákba. Sokkal inkább méret és munkakör szerint csoportosították őket. A 19. század végére azonban ez megváltozott, ekkor jelentek meg Angliában az első kutyakiállítások. A fekete színű cocker, az angol springer és a sussexi spánielek keresztezéséből született ebeket pedig field spániel névvel illették. A fajta különlegessége, hogy a kiállítási ringekben és a terepen is nagyszerűen teljesített már ekkor. Terepen, vízben és bozótosban is képes dolgozni, és csodálatos szimatával olyan madarakra is felfigyel, melyek mellett a gyorsabb, ám figyelmetlenebb vadászkutyák elmennek.

A field spániel kiállítási sikerei arra ösztönözték a tenyésztőket, hogy minél mutatósabb kutyákat alakítsanak ki. Hosszú testű, alacsony ebeket preferáltak, ami a fajta egészségének és teljesítményének rovására ment. Emellett a beltenyészet is igen nagy probléma volt akkoriban. Ezzel pedig hamar lecsökkent a field spániel népszerűsége, és hamar a kihalás szélére sodródott. Olyannyira, hogy 1942 és 1967 között az AKC-nél (Amerikai Kennel Klub) nem regisztráltak field spánieleket. Csupán néhány lelkes brit tenyésztőnek köszönhető, hogy még ma is találkozhatunk ezekkel a ritkaságokkal. Azonban a második világháború és sok új kutyafajta megjelenése miatt nekik sem volt könnyű dolguk.

Az 1960-as évek végére a rajongók visszatértek az alapokhoz, és a cocker és springer vér újbóli bevezetésével újjáépítették a fajtát az eredeti minták szerint. Az azóta eltelt évtizedekben a fajta felemelkedése, bukása és ismételt felemelkedése figyelmeztető meseként szolgált a kutyatenyésztők számára.

Fajtastandard

A field spániel kiegyensúlyozott, nemes, előkelő megjelenésű sportspániel. Koponyája jól cizellált, nyakszirtje jól körülhatárolt, stopja mérsékelt. Orra jól fejlett, az orrlyukak tágak. Állkapcsa erős, harapása ollós. Szemei mandula alakúak, színük sötét mogyorószínű. Tekintete szelíd, komoly. Fülei mérsékelten hosszúak és szélesek, alacsonyan tűzöttek. Nyaka hosszú, erős és izmos. Mellkasa mély, jól fejlett. Farka alacsonyan tűzött, hossza arányos a testével. Szőrzete hosszú, lapos, fényes és selymes textúrájú, de sosem göndör. Sűrű és időjárásálló. Színe legtöbbször májszínű vagy fekete, de lehet fekete-cser és a májszín különböző árnyalatai. Az egyszínű kutyáknál fehér vagy sárgás folt a mellkason megengedett. Marmagassága körülbelül 46 cm, testtömege 18-25 kg. Várható élettartama körülbelül 12 év.

Jelleme

Első pillantásra a field spániel egy független fajta, de kellemesen keveredik benne az őszinte odaadás, az érzékeny természet és a megfelelési vágy. Családi kutya, a szó minden értelmében, szereti, ha rá irányul mindenki figyelme. A field spániel engedelmes természetéről ismert. Az első találkozáskor általában tartózkodó az idegenekkel szemben, de később feloldódik. Ezt a visszafogott hajlamot azonban soha nem szabad összetéveszteni a félénkséggel. A fajta egyszerűen csak hajlamos időnként óvatos lenni.

Ideális környezet

Olykor hajlamos megmakacsolni magát, ezen pedig egy kemény, szigorú fellépés csak ronthat. Ezért olyan gazdának ajánlott, aki következetes, de megértő is egyben. Ez a kutya ugyanis szereti, ha van feladata, de könnyen ráun a monotonitásra. Legszívesebben orrát használja, szimatmunkára tökéletes társ, és persze vadászatokon is helyt áll. Úgy tartják, hogy bár nem ő a leggyorsabb vadászkutya, de olyan zsákmányt is kiszagol, ami mellett más ebek elmennének. Vízben, bozótosban is nagyszerűen teljesít, ha pedig gazdája nem vadászik vele, akkor érdemes különböző kutyás sportokkal lekötni éles eszét. Családi kutyaként is megállja a helyét, bár standardja szerint nem városi kutya, így inkább egy nyugodtabb, vidéki, kertes házas környezetben érzi a legjobban magát. Szívesen kíséri el családját kirándulni, és a gyerekekkel is jól kijön.

Ápolás

A csillogó, selymes szőrzet kétségkívül a field spániel egyik legvonzóbb tulajdonsága, azonban ez a szép bunda gondozást igényel. Heti egyszer át kell fésülni, hogy a szőr fényes maradjon. Előfordulhat, hogy a fej és a láb tájékán olykor vágni is kell a szőrzetet. A legtöbb spániellel ellentétben a field spánielnél azonban nem szabad a testen lévő szőrt rövidre vágni. Szemeit és füleit rendszeresen ellenőrizni kell, hogy tiszták-e, valamint karmait vágni, ha azok túl hosszúra nőnének. A mancsai között megbúvó, valamint a fülében lévő szőrt is vágni kell. Ehhez érdemes kutyakozmetikus segítségét kérni, hogy biztosan ne történjen sérülés.

Gyakori egészségügyi problémák

A field spániel hajlamos lehet olyan egészségügyi problémákra, mint a pajzsmirigy alulműködése és a fülgyulladás, valamint görcsrohamok, szívzörej, csípőízületi diszplázia és patellaficam.