Csehszlovák farkaskutya fajtaleírás: ez a fiatal fajta valóban félig farkas lenne?

A csehszlovák farkaskutya egy különleges kísérlet eredménye, amikor is a csehszlovák hatóságok a német juhászkutya és a kárpáti farkas tökéletes elegyét akarták megalkotni. Vajon sikerült nekik?

Bár már régóta nem keresztezik a fajtát farkasokkal, a csehszlovák farkaskutya mindenki számára nyilvánvalóan hordozza azok tulajdonságait. Nemcsak külső megjelenésre, de személyiségében is. Éppen ezért egyáltalán nem való tapasztalatlan gazdának, aki nem elég határozott ahhoz, hogy megfelelő módon neveljen egy ilyen ebet. A csehszlovák farkaskutya számos kihívás elé állítja tulajdonosát, azonban rendkívül egyedi jelleme miatt sokan rajongói lesznek a fajtának.

Eredete

Kialakulása igen jól dokumentált, hiszen egyrészt nem is olyan régen jött létre, másrészt egy kísérlet részeként alkották meg. A néhai Csehszlovákiában 1955-ben Karel Hartl biologós és mérnök kísérelte meg a kárpáti farkas és a német juhászkutya keresztezését. A hibrideket határvédelmi szolgálatra alkalmazták volna, ám az első alomra éveket kellett várni. Az eredeti cél az volt, hogy a németjuhász munkamorálja elegyedjen a farkas fáradhatatlanságával és kifinomult érzékeivel. A fajta ősanyjának a Brita nevű nőstény farkast tartják, aki sokáig minden „társjelöltjét” megsebesítette. Három évbe telt, mire az első alom megszületett 1958. május 26-án. A kölykök apja Cézar z Březového háje volt, aki kiemelkedően domináns és agresszív kutya hírében állt, és csak véletlen szökött be Britához.

A fajta törzsállományát három vérvonal alkotja. Egyik a fent említett, a másik egy rendőrkutya és egy Argo nevű farkas, a harmadik pedig Brita és egy másik németjuhász frigye volt. 1983-ban történt meg az utolsó farkassal való keresztezés.

Valóban beváltak a kitűzött célra?

Röviden, nem. Az első generációs kölykök megjelenésükben és viselkedésükben a farkasra hasonlítottak. Nevelésük nehéz volt; a kiképzés lehetségesnek bizonyult, de az eredmények aligha voltak arányban az erőfeszítésekkel. Felnőtt korukban ismét német juhászkutyákkal keresztezték őket, így a farkasvér aránya a negyedik generációban 6,25%-ra csökkent. A harmadik és negyedik generáció legtöbb egyede normál tanfolyamon vehetett részt, és szolgálati teljesítménybe helyezhetőnek bizonyult. Ezek az ebek a kutyákhoz képest jobb navigációs képességekkel, éjszakai látással, hallással és szaglással rendelkeztek. Az állóképességi teszteken a hibridek a teljes 100 km-es utat teljesítették anélkül, hogy kimerültek volna.

A sokadik generáció valóban alkalmas volt szolgálati munkára, de eleinte az egyedek vagy túl agresszívak vagy túl félénkek voltak. A csehszlovák farkaskutya pedig a mai napig hamar ráun a monoton feladatokra, és ez régen sem volt másképp. Egy német juhászkutya sokkal inkább alkalmas munkakutyának, mint egy hibrid. Így a hatóságok törekvései kudarcba fulladtak, és 1971-ben szinte teljesen leálltak a próbálkozással. Végül visszaléptek, és 1982-től magánszemélyek kezdték el a fajta tenyésztését. 1999-ben az FCI is véglegesen elfogadta a csehszlovák farkaskutyát mint önálló kutyafajtát.

Az alábbi videóban tenyésztő mesél a csehszlovák farkaskutyáról:

Fajtastandard

A csehszlovák farkaskutya a közepesnél nagyobb, szilárd, téglalapba foglalható testfelépítésű kutya. Feje szimmetrikus, oldalról és felülről nézve tompa ék alakú. Kifejezett nemi jelleget mutat. Orra ovális, fekete, ajkai feszesek, szélük fekete. Szemei ferdék, keskenyek, borostyánszínűek. Fülei vékonyak, felállóak, rövidek és háromszög alakúak. Nyaka izmos, enyhén lejtős. Marja jól izmolt, kifejezett, háta egyenes, fara rövid, enyhén csapott. Farka magasan tűzött, egyenesen lelóg. Izgalmi állapotban sarlószerűen feláll. Mellső végtagjai egyenesek, szilárdak, a hátsók párhuzamosak, erősek. Mellső mancsai enyhén kifelé állnak, hosszabb, ívelt lábujjai vannak, erős karmokkal. Mozgása harmonikus, könnyed. Szőrzete sűrű és egyenes. Télen az aljszőrzet sokkal tömöttebb és sűrűbb, a téli és a nyári bunda jelentősen eltér egymástól. Színe a sárgás szürkétől az ezüstszürkéig terjed, világos maszkkal. A szőr a mellkas elején és a nyak alsó részén világosabb. A kanok marmagassága legalább 65 cm, a szukáké legalább 60 cm. Előbbiek testtömege legalább 26 kg, a nőstényeké legalább 20. Várható élettartama 13-16 év.

Jelleme

A csehszlovák farkaskutya jellemét igen nehéz összefoglalni, mivel az egyedek olykor jelentős különbségeket mutatnak. Általánosságban azonban elmondható, hogy ez a fajta rendkívül önálló és sok farkasszerű jellemvonással bír. Például rendkívül fontos neki a társaság. Az egyedüllétet nem tolerálja, igazi falkakutya. Érdemes mellé egy másik négylábút is beszerezni. Tapasztalatlan, nem elég határozott gazdák pedig óvakodjanak tőle. Nagyon ragaszkodó társ, de egyáltalán nem való olyannak, aki nem tudja megfelelően kezelni. Minél korábbi szocializációja rendkívül fontos. Más, ismeretlen ebekkel szemben hajlamos lehet dominánssá válni, így kölyökkorától kezdve fontos, hogy megszokja fajtársait. A gyengébb idegrendszerű egyedek hajlamosak idegenekkel szembeni félénkségre.

Képzésénél nagyon fontos a motiváció, hiszen ez a kutya nem hajt végre olyan parancsot, aminek nem látja értelmét. Nagyon intelligens, okos állat, de hamar ráun a monotonitásra. Házőrzőnek nem javasolják, de szimatmunkára, nyomkövetésre ideális lehet, ez is egyedenként eltér. Szívesen kirándul a családdal, kifáraszthatatlan és sok intenzív mozgást igényel. A kert végében maximum csak a gödrök ásával fogja lefoglalni magát. Fontos, hogy gazdája sok időt és energiát szenteljen neki.

Ideális környezet

Bár minden eb számára nehéz, ez a fajta különösen nehezen viseli, ha gazdája lemond róla, és rendszerint nem lehet új tulajdonoshoz adni. Nagyon kötődik a családjához, menhelyre kerülés után pedig hajlamos kezelhetetlenné válni. Neki a családja az élete, ezért különösen jól gondold meg, tudsz-e róla megfelelően gondoskodni élete végéig.

Gyerekekkel jól kijön, hamar a falka részének tekinti őket. Kisebb háziállatok mellé azonban nem feltétlen ajánlják, hiszen vadászösztöne miatt hajlamos kergetni őket. Macskával csak akkor érdemes együtt tartani, ha a cica már felnőtt, a kutya pedig kölyökként érkezik a családba. De persze vannak kivételek, egyedenként eltér, ki hogyan viseli a kisebb állatokat. Viszont a csehszlovák farkaskutyának szüksége van egy kutyatársra. Bár idegen ebekkel szemben tartózkodó, vagy éppen domináns, igényli egy másik eb állandó társaságát. És persze a gazdáét is. Ennek okán nem szeret egyedül maradni, és olykor mindent megtesz azért, hogy a család után eredhessen. Neki egy ajtó, egy kerítés nem akadály, át is ássa magát alatta. Ilyenkor a tenyésztők azt javasolják, hogy arra a rövid időre, amíg a gazda távol van, egy betonozott aljú, lefedett kennelben legyen a kutya.

Ápolás

Ennek a kutyának nincs szüksége sok ápolásra. Elegendő csak bundáját néha átfésülni, és kész is. Ehhez azonban érdemes már kölyökként hozzászoktatni. Időnként ellenőrizd fülei és szemei tisztaságát. Erős karmait pedig vágd le, ha azok túl hosszúra nőnének.

Gyakori egészségügyi problémák

Kifejezetten ellenálló és egészséges fajta. A tenyésztők könyök- és csípőízületi diszpláziára, valamint a degeneratív myelopathia szűrésre szokták vinni kutyáikat.