Chesapeake Bay retriever fajtaleírás: a hullámos szőrzetű vadászkutya, aki nem tud ellenállni a víznek

A Chesapeake Bay retriever vízi vadászkutya, akit kacsák vadászatára és apportírozására használtak eredetileg a marylandi Chesapeake-öbölben. A kutya erős felépítése, sűrű szőrzete, állóképessége és ereje ideálissá tette őt erre a célra.

Ma is kiváló vadászkutyaként, valamint az aktív, tapasztalt kutyatulajdonosok csodálatos társaként ismert a Cheasapeake Bay retriever. Azonban mivel sok lefárasztásra és mozgásra van szüksége, nem mindenkinek ajánlott ez a hullámos bundájú szépség. Bár sok tulajdonságában osztozik a többi retriever rokonával, ő valamivel makacsabb és önállóbb, ezért nevelése több türelmet igényel.

Eredete

A marylandi Chesapeake-öböl durva és jeges körülményeihez kemény kutya kell, hogy vízimadarakra lehessen vadászni. A Chesapeake Bay retriever ezekre a nehéz körülményekre született. Azon kevés fajták egyike, aki az Egyesült Államokban jött létre. A fajta feltehetően egy Sailor és egy Canton nevű újfundlanditól (vagy St. John’s vízikutyától) származik, akik 1807-ben egy Angliába tartó hajó fedélzetén utaztak. A hajó zátonyra futott, de a legénység és a két kutya, Sailor, egy vörös kan, és Canton, egy fekete szuka, megmenekült. Megállapították, hogy remek apportírozó tulajdonságokkal rendelkeznek, és mindkét egyed kiváló vízi kutya hírnévre tett szert, különösen, ha kacsavadászatról volt szó.

Ezután helyi ebekkel keresztezték őket. Kölykeik örökölték képességeiket – és szokatlan sárgás vagy borostyán színű szemüket. Az eredmény ez a barna kutya lett, vastag, vízálló szőrrel, ragyogó és boldog természettel, intelligenciával és bátorsággal.

A két kutya párosítását nem jegyezték fel, de hetven évvel később, amikor a Maryland keleti és nyugati partjairól származó vérvonalak találkoztak a Poultry & Fanciers Association baltimore-i kiállításán 1877-ben, hasonlóságuk elegendő volt ahhoz, hogy egy fajtaként ismerjék el őket. A feljegyzések azt mutatják, hogy Canton és Sailor utódai a Carroll Island Kennelekben keveredtek, és onnan terjedtek el az egész régióban.

A Chesapeake nagyszerű munkakutya. Kiváló szimata és emlékezete jól jön, ha elhullott vadat keres és könnyen meg is jegyzi, hová esett a lelőtt madár. Hiteles történetek szólnak arról, hogy Chesapeake Bay retrieverek egy nap alatt akár 100 kacsát is visszahoznak.

Egy régi leírás szerint a Chesapeake Bay retriever:

nem remeg, mint a szetter, nem rázogatja mellső lábát, mint a nedves spániel: egyet rázkódik csupán, és olajos bundája tüstént megszabadul a jégtől és a víztől.” (Forrás: Szinák János – Veress István: A világ kutyái I.)

Fajtastandard

A Chesapeake Bay retriever egy közepes termetű kutyafajta. Koponyája széles, kerekded, pofája nem túl hegyes. Fülei kicsik, lazán csüngenek. Szeme közepes nagyságú, egymástól távol álló, világos, sárgás színű. Nyaka közepes hosszúságú, izmos. Mellkasa erős, mély és széles. Háta arányos és erős. Végtagjai közepesen hosszúak, egyenesek, jól izmoltak. Mancsai zártak, ujjai jól domborodóak. Farka közepes hosszúságú, tövénél igen erős. Szőrzete vastag és rövid, nem göndör, hanem hullámos. Színe a sötétbarnától a szalmaszínig változhat. Fehér folt megengedett a mellkason, a hason és az ujjakon, de minél kisebb, annál jobb. Marmagassága nemtől függően 53-66 cm, testtömege 25-34 kg. Várható élettartama körülbelül 10-12 év.

Jelleme

Örökségére tekintettel nem meglepő, hogy a fajta szereti a vizet. Amikor fiatalon megismerkedik a vízi játékkal, erős, kiváló úszóvá válik, egyenes vagy enyhén ívelt farkát pedig kormányként használja és úszóhártyái is segítik a tevékenységben. Nemcsak vadásztársként, de engedelmességi versenyeken is jól teljesít, ha kreatívan képzett a sport ismétlődő jellegének elviselésére, de a rally, a flyball és az agility jobb választás lehet számára.

A Chesapeake Bay retriever derűs és boldog természete bátorsággal, intelligenciával, erős munkamorállal és éber természettel párosul, ami kiváló házőrzővé is teszi. Erőteljes gondolkodású – makacs –, és határozott, következetes képzést igényel gazdájától. Nem engedhető meg neki, hogy „csak most egyszer” csináljon valamit, különben napokat vagy heteket tölt majd gazdája azzal, hogy átképezze. A szigorúbb büntetés viszont csak azt fogja okozni, hogy még jobban megmakacsolja magát. A fajtának igen jó humora, de a szórakoztató értékét ellensúlyozhatja néha megszállott makacssága. Ha egyszer a fejébe vesz valamit, akkor nagyon határozott lesz. És ha akar valamit, akkor kitartóan utánamegy. Ez nagyszerű, ha apportírozza a kacsákat, de a hétköznapokban nem minden esetben.

Retrieverhez híven játékos és barátságos, de hajlamos lehet territoriálissá válni más ebekkel szemben. Ezért korai szocializációja nagyon fontos. Imádja a vízi sportokat, játékokat és sok mozgást igényel. Ügyes és kitartó jellem, aki könnyedén veszi a legtöbb akadályt.

Ideális környezet

Ez a fajta legjobban vidéken érzi jól magát, de a városi körülményekhez is képes alkalmazkodni. Sok mozgásra és fizikális, mentális lefárasztásra van szüksége, tehát aktív gazdát igényel. De fontos, hogy tulajdonosa tapasztalt és határozott legyen, különben kedvence könnyen elkanászodik. A Chesapeake Bay retriever a vizet különösen szereti, így jó, ha van lehetősége megcsillogtatni tehetségét az úszásban. Intelligenciáját érdemes kihasználni kutyás sportok és engedelmességi tréning segítségével.

Ápolás

A Chesapeake Bay retriever egy rövid szőrű fajta puha aljszőrrel és durva fedőszőrrel. Jellemzően vedlik, ezért heti egyszer érdemes alaposan átfésülni. Alapvetően nem igényel sok ápolást vagy fürdést, utóbbira csak nagyon ritkán van szüksége. Karmait vágni kell, ha túl hosszúra nőnének. Emellett szemei és fülei tisztaságáról is gondoskodni szükséges.

Gyakori egészségügyi problémák

A fajta rendkívül szívós és ellenálló, de néhány betegség nála is kialakulhat. Ilyen például a nagytestű kutyákra jellemző könyök- vagy csípőízületi diszplázia vagy a gyomorcsavarodás. Előfordulhat epilepszia, progresszív retina atrófia is. A halott farok szindróma is felütheti fejét, ami gyakran a hideggel és a fizikai megterheléssel áll összefüggésben.

(Felhasznált irodalom: Szinák János – Veress István: A világ kutyái I., David Alderton: Kutyák, Dr. Sárkány Pál: Nemzetközi Kutya-enciklopédia, Sarah Whitehead – Beverly Cuddy: Kutyák, Szinák János – Veress István: Kutyakalauz, Paul McGreevy: Kutyák, Dr. Király Klára: Versek, legendák és bölcsességek Kutyabarátoknak)