Bretagne-i cserszínű griffon fajtaleírás: a rusztikus megjelenésű francia vadász

A Franciaországból érkezett bretagne-i cserszínű griffon kiemelkedően teljesít minden elé állított kihívásban, legyen az vadászat vagy a hobbi kutyatartók szívének meghódítása.

A bretagne-i cserszínű griffon szerethető kutyafajta, ennek ellenére viszonylag ritka. A griffon név ne tévesszen meg senkit, mert két dolgot is jelenthet a kutyák világában. Az egyik jelentése a kistestű társasági kutyák egy csoportjára vonatkozik. Ilyen a brüsszeli griffon. A másik jelentése pedig a vadászkutyák egyik jellegzetes típusát hivatott jelölni, akiknek kifejezetten durva, vízhatlan szőre van (ezen belül lehet gyapjas vagy drótszőrű). A vizslák és a kopók között találhatunk griffontípusú kutyákat. Hogy pontosan miért ezzel a névvel illették őket, az egy nagyon jó kérdés. Lehet, hogy köze van az ismert mitológiai lényhez, a griffmadárhoz (vagy csak egyszerűen griffhez, angolul „griffon”-hoz).

Eredete

A bretagne-i cserszínű griffon története egészen a 14. századig visszavezethető, az azóta kihalt fajta, a Grand Fauve de Bretagnes leszármazottja. Ezt a fajtát lóhátas vadászatra használták, így mérete is ezt tükrözhette, de ennek kivételével nagyban hasonlíthatott a mai griffonra. A griffonokat főleg farkas, illetve vaddisznó vadászatra használták a bretagne- i területen (ami Franciaország legnyugatibb szélén található) egészen a 19. századig, amikorra a népszerű sport miatt a farkasok eltűntek. Ezek után az egyre ritkább fajta megmentésére siettek a lelkes tenyésztők és 1949-ben Marcel Pambrun vezetésével létrehozták a „Club de Fauve de Bretagne”-t. Ez a mai napig a griffon és a belőle eredeztetett basset kutyák fenntartásával és megfelelő tenyésztésével foglalkozik, a „vadászat az első” mottó által vezérelve. Az FCI 1954-ben fogadta el, mint különálló fajtát.

Fajtastandard

Közepes termetű, kb 47-55 cm marmagasságú, 20 kg körüli testtömeggel. Bundája szálkás, drótszerű és kemény, közepes hosszúsággal. A cserszínű kopó általában sárgásbarna, esetleg vörösesbarna színekben pompázik. Erőteljes felépítésű, izmos kutyafajta, téglalap alakú törzzsel, mély mellkassal, rövid, feszes háttal és ívelt ágyékkal. Egyenes végtagok és hosszú, csánkig érő farka van, amit általában vízszintesen tart. Hosszú feje és hosszú füle van, utóbbi lelógó. Orrtükre fekete vagy sötétbarna, szeme pedig sötétbarna. Az FCI 6. fajtacsoportjába tartozik, a kopók és rokonfajták közé.

Jellem

Mint az egyik legősibb francia kopó fajta, a viselkedésük is a titulushoz méltó. Szenvedélyes vadászok, képesek igazodni a vadak és területek széles skálájához. Ezek a kutyák intelligensek, talpraesettek és elszántak, de a bátorságuk is említésre méltó. Emellett viszont általában jól alkalmazkodnak a családi körülményekhez is. Megfelelő oktatással kiválóan hallgatnak a gazdájukra és jól visszahívhatóak, de ennek ellenére az erős vadászösztön miatt érdemes kizárólag pórázon sétáltatni és csak jól körbezárt területen elengedni őket, mert hajlamosak az alkalmi süketségre. A vadászképességük mellett kifejezetten nyitottak az emberek felé, szociálisak és barátságosak. A fajta előnye, hogy kicsi a variáció a kutyák jellemében, így jól körül határolható, hogy milyen ebre számítson, aki egy bretagne-i cserszínű griffon gazdája szeretne lenni. Kiváló társa lehet egy aktív családnak, hiszen vadászkutyához méltóan nagy a mozgásigénye. 

Minden elfoglaltságra alkalmas amire a legtöbb hasonló kutyafajta, tehát a nyomkövetés és hasonló kutyasportok kiválóan illenek hozzá. Hosszútávon, megfelelő odafigyeléssel az ember igazi legjobb barátjává válhat.

Ideális környezet

A fajtának fontos a szabad mozgástér biztosítása, emellett a gazdájuk társasága, így a kinti-benti életforma a legideálisabb számára. Amint az előbb is említettük az erős vadászösztön miatt a kert jobb, ha biztonságosan körbe van véve kerítéssel, és fontos, hogy ne legyen lehetősége elszökni. Szerencsére könnyedén alkalmazkodik a körülményekhez, és elegendő testmozgás és energialevezetés mellett lakásban is jól érezheti magát. Aktív gazdi mellé való, aki képes a kutyával lépést tartani, hiszen ennek az ebnek nem elég egy-két kör a ház körül. Megfelelő szocializációt követően a gyerekekkel is jól kijön, de hajlamos az erőteljesebb játékra, így semmiképpen ne hagyjuk felügyelet nélkül a kicsikkel. Élvezi más kutyák társaságát is, és macskákkal is összeszoktatható, kellő odafigyelés mellett.

Ápolás

Hosszú, drótszőre ápolása viszonylagosan egyszerű. Előnyös hetente legalább egyszer fésülni, hogy karban tartsuk a szőrét. Bundája ritkán csomósodik és csak évszakváltozáskor szokott vedleni. Ritkán igényel fürdetést, leginkább akkor ajánlott, amikor összekoszolja magát. Karmaira és fogazatára érdemes kiemelt figyelmet fordítani.

Gyakori egészségügyi problémák

Jó egészségű, karakán fajta, és ha kutyánkat megbízható tenyésztőtől kaptuk, akkor ez igaz is marad. A felelős tenyésztők előtérbe helyezik a fajta egészségének megőrzését. Ennek ellenére vannak viszonylag gyakran felmerülő problémák, amik jellemzőek lehetnek a fajtára:

• Csípődiszplázia
• Könyökdiszplázia
• Szemproblémák

Forrás: Szinák János, Veress István: A világ kutyái I.