Brazil terrier-fajtaleírás: a fajta, aki diákoknak köszönheti a létezését
2024. szeptember 16 - Képek: Getty Images Hungary
2024. szeptember 16 - Képek: Getty Images Hungary
Bátor, szeretetteljes, és rengeteg energia veszett el benne: ismerd meg a brazil terriert.
A brazil terrier egy közepes termetű, viszonylag fiatal terrier fajta, akinek kétséges eredete nem változtat azon a tényen, hogy kisebb vadak, illetve rágcsálók vadászatára használták, illetve néhol használják a mai napig. Emellett viszont az évtizedek alatt bizonyított társállatként és házőrzőként is.
Két vezető teória van arról, hogy hogyan alakult ki a ma is ismert brazil terrier. Vannak, akik azt mondják, hogy valószínűleg a 17–19. századi hajósok fedélzeti kutyáiból alakultak ki. A hajókon szükség volt olyan állatokra, akik a rágcsálók állományát kordában tartották, erre a feladatra pedig leginkább macskákat vagy kis termetű kutyákat, terriereket választottak. Feltehetően azon a helyen maradtak ezek az ebek, ahol kikötött a hajó, és keveredtek a helyi kutyapopulációval. E szerint az elgondolás szerint az english white terrier lehetett a fajta közvetlen elődje, és rokonságban van többek közt a japán, illetve a chilei terrierrel.
A másik elgondolás, vagy inkább legenda a fajta kialakulását diákokhoz köti. E szerint a brazil terrier elődjei feltehetően Jack Russel terrierek, vagy nagyon hasonló, Jack Russel terrier-jellegű kutyák lehettek, akiket az Európában (elsősorban Angliában és Franciaországban) tanuló diákok vittek haza Brazíliába valamikor a 19. század végén, 20. század elején. Ezek a terrierek a helyi kutyákkal keveredtek, elsősorban vidéken, de az urbanizáció sem vetette vissza az újonnan alakuló fajta tartását, ugyanis kis termete miatt városi élethez is képes volt alkalmazkodni. Van, aki nem a diákokhoz köti, csupán az időszakhoz, de a lényeg ugyanaz marad. Állítólag az évek során csivavák és pincherek is bekerültek a brazil terrier vérvonalába.
A források szerint a Junqueira család kiemelkedő szerepet játszott a terrier jellegű, Brazíliában élő kutyák fajtává alakításában azáltal, hogy elkezdték temperamentum és típus szerint a legideálisabb ebeket kiválasztani.
A brazil terriert kialakulása után a vadászat mellett elsősorban farm körüli tevékenységek ellátására használták. Előbbinél egyedül vagy falkában dolgozott a kutya, és addig kellett kergetnie a vadat, amíg az ki nem fáradt.
Nemcsak egy családnak, hanem egy városnak is fontos szerepe volt abban, hogy ma beszélhetünk erről a fajtáról. Ez a város São Paulo volt, ahol Marina Lerario, a Clube do Fox Paulistinha (brazilterrier-fajtaklub) egyik alapítója egy fontos, helyi újságba írt cikket a fajta helyzetéről. Ennek, illetve a fajtaklub megalapításának oka az volt, hogy a Confederação Brasileira de Cinofilia (CBKC) , Brazília kennelklubja felfüggesztette a törzskönyvek kiadását 1973-ban. A cikk a helyzetre való figyelemfelhívás mellett tulajdonképpen népszerűsítette a Fox Paulistinhának is nevezett fajtát. Ez vezetett el addig, hogy a CBKC újra engedélyezte a törzsköveket, és többen is elismerték a brazil terriert, mint külön kutyafajtát. Az FCI például 2007-ben „hitelesítette” őket.
A brazil terrier egy közepes termetű kutya karcsú testalkattal és izmos, de nem robusztus, arányos testfelépítéssel. A marmagasságának, ami általában 33–40 cm, megközelítőleg egyeznie kell a háta hosszúságával. A brazil terrier átlagos testsúlya 10 kg. Szőre rövid, tömött, finom tapintású, de nem puha. Alapszíne mindig fehér, de mintázata lehet fekete, kék, barna vagy isabella (halványabb májbarna). A fejen mindenképpen meg kell jelennie a mintázatnak.
A háta erős és egyenes, mellkasa hosszú és mély. Mellső lábai egyenesek, izmosak, hátsó lábait enyhén szélesebben tartja, izmosabbak. Mozgása elegáns és szabad, gyors mozdulatokat tesz. Farka alacsonyan tűzött, természetesen hagyva lehet hosszú vagy rövid, előbbi esetben a vége enyhén görbülhet, de nem hajolhat a háta fölé. Koponyája kerek, homloka enyhén lapos, a pofa része az orr felé hegyesedő. Szemei sötétek, olyan sötétek, amennyire a színezettel összhangban lehetséges. Fülei magasan tűzöttek, háromszög alakúak és felfelé állnak, de a végük ráhajlik a hallójáratra.
Az FCI 3. fajtacsoportjába, a terrierek közé sorolják.
Éber, intelligens és odaadó fajta, rengeteg energiával (az FCI „nyughatatlannak” is jellemzi). Aktív személyek mellé ajánlott, akik képesek és hajlandóak napi szinten sportolni vele. Nem kell maratonokra gondolni, vagy többórás sportolásra minden egyes nap, de gyakran kell vele hosszú sétákra járni, illetve érdemes egy (vagy akár több), a kutya mentális, illetve fizikai igényeihez illő sport választása is, amivel rendszeresen le tudja vezetni az energiáit.
Barátságos és óvatos azokkal, akiket ismer, gazdájához pedig mindenekfelett ragaszkodik. Ellenben az idegenekkel szemben távolságtartó és gyanakvó. Nem lehetetlen elnyerni a bizalmát, de ez általában nem elsőre, és lehet, hogy még másodikra sem fog megtörténni.
Okos és jól tanítható fajtáról van szó, aki hajlandó, és még szeret is trükköket tanulni, ha megfelelően áll hozzá az ember. A legjobban a gyengédebb, pozitív megerősítésen alapuló módszerek válnak be nála. Viszonylag ritka, hogy kifejezetten makacs, vagy nehezen motiválható lenne.
Érdekesség, hogy intelligenciája és könnyen taníthatósága miatt sokáig cirkuszi kutya is volt.
Ahogyan fentebb is említettük, ízig-vérig terrierről van szó, aki mellesleg jó házőrző is, így nem feltétlenül türtőzteti magát, ha úgy érzi, hogy ugatnia kell. Nyilván ezen lehet alakítani megfelelő neveléssel, de ennek érdemes tudatában lenni, ha lakásba szeretnénk tartani. A „terriersége” azt is jelenti, hogy erős vadászösztönnel rendelkezik, főleg, ha kis testű állatokról van szó, így macskák mellé például nem biztos, hogy a legjobb választás, bár sok idővel és energiával (és természetesen még több odafigyeléssel) hozzá lehet szoktatni a családhoz tartozó egyedekhez. Más kutyákkal megfelelő szocializáció mellett egészen jól kijön, és jól érezheti magát egy többkutyás háztartásban is.
A gyerekekkel nagyon jól kijön, és jól alkalmazkodik, így egy nagyon szerető, odaadó családi kutya válhat belőle a megfelelő kezekben.
Nem is lehetne egyszerűbb egy kutya ápolása. Rövid szőrét érdemes hetente egyszer átfésülni a biztonság kedvéért, a vedlési időszakban – ami évente kétszer következik be – pedig érdemes legalább heti 2-3 alkalommal átfésülni az ebet, bár ha gyakrabban csináljuk, az sem árt. Nem szükséges rutinszerűen megfürdetni, csak akkor, ha koszos lesz az eb.
A brazil terrier egy nagyon egészséges, „rusztikus” fajta, várható élettartama 12–14 év. Két olyan betegség említhető, amire hajlamos lehet, ám ezek is csak viszonylag ritkán jelennek meg.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek