Brazil masztiff fajtaleírás: a végletek kutyája, aki gazdájáért egy életen át rajong, de az idegeneket nem tűri

Sokszor mondják a Fila Brasileiróról, vagyis a brazil masztiffról, hogy gazdájába szinte szerelmes. Végtelenül hűséges hozzá, és bármi áron hajlandó megvédeni. Rettenthetetlen őrző-védő kutya, akihez a kiállításokon még a bíró sem érhet hozzá, olyannyira nem tűri az idegeneket.

A brazil masztiffot a fajta kedvelői igen különleges kutyának tartják, részben személyisége miatt. Ugyanis kifejezetten a végletek kutyája, annyira gyöngéd és hűséges a családjával szemben, legyen az macska vagy ember, gyerek vagy felnőtt, bárkit védelmez és szeret, aki csoportjának tagja. Aki viszont nem az, azzal ösztönösen gyanakvó. Már a kölyköknél is megfigyelhető, hogy az idegenektől elhúzódnak, felnőtt korukra pedig, ha kell, erélyesebben is fellépnek. A kutyakiállításokon a bírónak sem engedik, hogy megérintse őket, ez pedig nem számít hibának a fajta esetében. A Magyar Molosszer Kedvelők Egyesületének elnökével korábban beszélgettünk a Fila Brasileirókról, az interjút ezen a linken olvashatod el.

Eredete

A fajta kialakulása körülbelül az 1400-as évekre tehető. A brazil őslakosok kutyái keveredtek a később európaiak által az országba kerülő emberek molosszer típusú kutyáival. A fajta kialakulásában szerepet játszott az angol véreb, akitől örökölte mélyen ülő füleit és szomorúnak tűnő, jellegzetes tekintetét. Hazájában sokrétű feladatot látott és lát el a mai napig. Elsősorban területet, objektumokat és személyeket védelmez. Terelő munkában, vadászatokon is alkalmazzák, hiszen nagyvadakat, például jaguárokat is képes elejteni. Portugálul a filar szó megragadnit jelent, és éppen ez jellemző vadászati módszerére. Az állatot a nyakánál ragadja meg, és a földre szorítja, amíg meg nem érkezik a vadász. Régen feladatai közé tartozott a szökésben lévő rabszolgák elfogása is. A brazil hadsereg a mai napig alkalmazza szolgálati kutyaként.

Fajtastandard

A brazil masztiff – portugálul Fila Brasileiro – egy nagytestű molosszer, aki főként őrző-védő munkát végez. Nagy és erős kutya, igen fejlett csontozattal és izomzattal. Teste hosszabb marmagasságánál. Lépése térölelő, rugalmas, mégis nehézkességet sugároz. Mozgása szinte hullámzó, tevejárásnak is nevezik, mivel az egy oldalon lévő végtagokkal egyszerre lép. A far magasabban van a mar résznél, ami miatt mozgása emlékeztethet a macskákéra. Bőre laza és vastag, főleg a nyakon és a törzsnél. A nyakon ráncokat formáz. Szőrzete rövid, vastag és lágy. Színe lehet tigriscsíkos, barna és fekete. A fehér foltok megengedettek a lábakon, a mellkason és a farok hegyénél.

Feje nagy és nehéz a testhez viszonyítva, szögletes és tömör benyomást kelt. A nagy, széles koponya hirtelen keskenyedik a pofa kezdeténél. Nyakszirtje igen fejlett, a stop elölről nézve szinte nem létező, oldalról határozott. Arcorri része erős és széles, rövidebb a koponyánál. Mély és csaknem függőleges vonalban végződik. Felső ajka vastag és lelógó, az alsó ajkat tökéletes ívben fedi. Az alsó ajak feszes és szilárd. Fogazata erős, harapása ollós. Orrnyílása széles, jól fejlett. Fülei nagyok, V alakúak, a koponya hátulsó részén tűzöttek. Nyaka különlegesen nagy átmérőjű, fejlett és erős izomzattal, inkább rövid, mint hosszú. Törzse erős, vastag és laza bőrrel fedett. Az oldalak jól íveltek, szügye széles és mély, hasa felhúzott. Farka a tövénél vastag, majd a vége felé gyorsan elvékonyodik és hegyben végződik. Erős mellső végtagjai egymástól távol állnak a mellkas szélessége miatt. A hátsók valamivel gyengébb csontozatúak, de hosszabbak a mellsőknél. Mancsa jól ívelt, erős ujjakkal. A kanok marmagassága 65-75 cm, a szukáké 60-70 cm. Előbbiek testtömege minimum 50 kg, a nőstényeké minimum 40 kg. Várható élettartama 9-11 év.

Jelleme

A fajta érzelmeit egyértelműen a végletek jellemzik. Szinte szerelmes gazdájába, és az élete árán is hűségesen védelmezi, de egyenesen gyűlöli az idegeneket. Egy brazil mondás úgy tartja, hogy „semmi sem annyira hűséges, mint a Fila”. Ennek az érdekes kettősségnek köszönhetően kitűnő őrző-védő kutya, rendkívül gyors reakcióidővel. Valóságos testőre mindenkinek a háztartásban. Aktív, intelligens és olykor makacs kutya, de megfelelő gazda kezében mindig engedelmes (azonban az idegenekkel szembeni ellenszenvét nem lehet belőle kinevelni). Rendkívül bátor, határozott és mindig éberen őrködik portája körül. Semmi sem kerüli el a figyelmét, és sosem fél közbeavatkozni vagy erőteljesebben fellépni, ha úgy ítéli meg, hogy a helyzet azt kívánja.

Ideális környezet

A brazil masztiff egyáltalán nem ajánlott tapasztalatlan gazdának. Megfelelő szocializáció mellett sem lehet belőle kinevelni azt az ösztönt, hogy védje, ami az övé. Az idegeneket soha nem fogja kedvelni, így olyan háztartásba nem ajánlott, ahová gyakran jönnek vendégek. Ha mégis olykor jönnének, a kutyát el kell zárni, de kettesben hagyni az idegennel nem szabad.

Ez az eb nem való városi környezetbe, sokkal inkább egy vidéki birtokra, tanyára, ahol kiváló őrző-védő kutyaként teljesít. Ha megfelelő gazdához és megfelelő helyre kerül, a brazil masztiff nagyszerű, gyengéd és védelmező társ, aki a család kedvenceivel és gyermekeivel is finoman bánik. Fontos, hogy gazdája megértse ezt a kettősséget.

Ápolás

Bundája nem igényel sok figyelmet, ha az ápolásról van szó. A fajta egész évben mérsékelten vedlik, így érdemes átkefélni időnként, hogy megszabaduljon az elhalt szőrszálaktól. Szemei és fülei tisztaságára mindig gondot kell fordítani.

Gyakori egészségügyi problémák

A brazil masztiffot a nagytestű kutyákra jellemző betegségek fenyegetik. Ilyen például a gyomorcsavarodás, amit azzal lehet megelőzni, hogy evés után az állat nem mozog aktívan legalább egy órán át. A másik viszonylag gyakori probléma a csípőízületi diszplázia. A harmadik Filát veszélyeztető probléma pedig a főként masztiffoknál előforduló cseresznyeszem, ami a harmadik szemhéj mirigyének előreesése, ami műtéttel korrigálható.

(Felhasznált irodalom: Dr. Sárkány Pál Nemzetközi kutya-enciklopédia)