Boykin spániel fajtaleírás: a csodás vízivadász, aki nem borítja fel a csónakot

A dús, barna bundájáról ismert, közepes méretű szárazföldi és vízi vadászatokra is alkalmas kutya, a boykin spániel lelkes, vidám és jól képezhető. Ez a kedves és kitartó madárvadász egykor Dél-Karolina legjobban őrzött titka volt.

A boykin spániel közepes méretű, nagyobb és vadabb, mint a cocker, de kompaktabb, mint a springer. A fajta jellegzetessége a gyönyörű, tömör, barna szőrzet. A Dél-Karolina tavaiban és mocsaraiban való munkára tenyésztett úszóhártyákkal is rendelkező boykin szinte fókaként úszik. Évekig csak a karolinai vízimadarak és vadpulykák vadászai ismerték. Az utóbbi időben azonban a nagyvilág felfedezte, hogy a boykin épp olyan jól érzi magát otthon, mint a tónál. Otthon aranyos, kedves és barátságos, de a terepen tigrisként vadászik.

Eredete

A boykin spánielt dél-karolinai vadászok tenyésztették ki az 1900-as években, hogy ideális kutyát kapjanak kacsák és vadpulykák vadászatához a Wateree folyó mocsárjában. A dél-karolinai Wateree folyón élő vadászoknak egy kis, robusztus kutyára volt szükségük, amely kompakt kialakítású a hajózáshoz, és képes a szárazföldön és a vízen is teljesíteni. Akkoriban kocsik, fahajók és vonatok biztosították a vadászok számára a hozzáférést a folyó menti, vadban gazdag folyosókhoz. Azonban a csónakokkal való közlekedés lehetőségei limitáltak voltak. A tipikus nehézsúlyú retriever hátrányt jelentett egy olyan vízi járműben, amely már tele volt férfiakkal, fegyverekkel, élelmiszerekkel és egyéb felszerelésekkel. Így hát egy kisebb vadászkutyára volt szükség, aki nem borítja fel a csónakot nehéz súlyával és mozgásával, illetve el is fér a sok felszerelés között.

Boykin egy kis dél-karolinai közösség, amelynek lakossága körülbelül 100 lelket számlál, nevét egy alapító lakosról, Lemuel Whitaker „Whit” Boykinről kapta. A boykin spániel eredettörténete szerint 1900 körül egy Alexander White nevű férfi egy kis barna spánielt talált a dél-karolinai Spartanburg temploma előtt, ahol részt vett az istentiszteleten. White a fiatal kan spánielnek a Dumpy nevet adta. A lelkes sportoló White elvitte Dumpyt vadászni a retrievereivel, és White legnagyobb örömére Dumpy nagy lelkesedést és ösztönt mutatott a vízi apportírozás iránt, és könnyedén lépést tartott a kiképzett vadászkutyákkal.

White Dumpyt kiképzésre küldte vadásztársához, Whit Boykin közösségi pátriárkához, aki a terület vezető kutyás szakembere volt. Boykint lenyűgözte a barna spániel, aki ugyanolyan ügyesnek bizonyult a vadpulykák felzavarásában és apportírozásában, mint a kacsavadászatban. Boykin új tenyésztési programot épített ki Dumpy körül, olyan fajták keresztezését alkalmazva, mint a Chesapeake Bay Retriever, a cocker, az angol springer és az amerikai vízispániel. Az eredmény a jókedvű vadászkutya, akit ma boykin spánielként ismerünk.

A Karolina mocsaras terepén dolgozó vadászok a fajta kialakulása óta rajongtak a boykin intenzitásáért, sokoldalúságáért és könnyed, kiegyensúlyozott járásáért. A fajta népszerűsége évekig születése közvetlen környékére korlátozódott. Végül azonban, különösen a keleti parton, egyre inkább elterjedtek. A fajta sikerének kulcsa a terepen kifejtett féktelen energiája, a szárazföldön vagy a tavon való munkavégzés képessége, valamint az otthoni édes, gyengéd modora volt.

A dél-karolinaiak a boykin spánielt hivatalos állami kutyájukká tették, és szeptember 1-jét boykin spániel napként ünneplik. A fajta 2009-ben elnyerte az AKC teljes elismerését, csatlakozva az AKC „teljesen amerikai” kutyafajták elit testületéhez. Az FCI azonban még nem ismeri el hivatalosan a fajtát.

Fajtastandard

A boykin spániel egy közepes termetű, kompakt testfelépítésű vadászkutya. Marmagassága nemtől függően 35-46 cm, testtömege körülbelül 11-18 kg. Feje testéhez arányos, tekintete magabiztosságot és éberséget sugároz. A koponyája meglehetősen széles, felül lapos, oldalt és hátul enyhén lekerekített. Szemei közepesen nagyon mandula alakúak. Színe a sárga és a borostyán különböző árnyalatai lehetnek. Fülei lelógnak, a szem magasságában tűzöttek. Orra sötét májszínű, stopja mérsékelt. Nyaka mérsékelten hosszú, enyhén ívelt. Háta egyenes, erős. Ágyéka rövid, felhúzott. A szőrzet az egyenestől az enyhén hullámoson át a göndörig terjedhet. Bundája közepes hosszúságú, általában aljszőrzet nélküli. Színe a májszíntől a mélyvöröses barna színig terjedhet. Kis mennyiségű fehér a mellkason megengedett. Várható élettartama 14-16 év.

Jelleme

A boykin ragaszkodik a családjához, valamint a legtöbb emberhez, akivel találkozik, mindaddig, amíg kölyökkorától kezdve megfelelően szocializálták. A jól szocializált boykin örömmel fogadja az új tapasztalatokat, és barátságos más kutyákkal. A család macskáival is jól kijön, ha megfelelően lettek összeszoktatva. Éber, de annyira barátságos, hogy nem való őrkutyának. Csak akkor hajlamos ugatni, ha valaki közeledik a házhoz, vagy szokatlan hangot hall. Nem gyakori, hogy kellemetlen ugató legyen.

Intelligens és gyorsan tanul pozitív megerősítési technikákkal. Gazdája legyen határozott és következetes, nehogy összezavarja őt. Ha azt tervezi, hogy vadászni jár vele, érdemes egy professzionális tréner szolgáltatásait igénybe vennie.

Ideális környezet

Mindenben, amit csinál, a vadászattól a játékig, a boykin lelkes és energikus. A legmegfelelőbb egy aktív család számára, amely megadja neki a boldoguláshoz szükséges elegendő mozgást és figyelmet. Szereti a gyerekeket, ha velük nevelik és jól bánnak velük, de nem tipikusan az a kutya, aki türelmesen elvisel egy ügyetlen kisgyereket. Az idősebbek, akik értik, hogyan kell bánni a kutyákkal, kiváló játszótársra lelnek majd benne.

A vadászok kedvelik a boykin egész napos kitartását és élénk természetét. Ezek a tulajdonságok jól használhatók az agility-, a flyball-, a rally- és az engedelmességi versenyeken, valamint természetesen a vadászatban. Ha nem szereted a kutyasportokat, de aktívan szeretnéd tartani boykinedet, vidd el túrázni, kirándulni vagy akár csónakázni. Végül is úgy van kialakítva, hogy elférjen a kis csónakokban és nem mellesleg imád úszni is.

Ápolás

Bundája könnyen karbantartható heti egyszeri fésüléssel, és időnkénti fürdetéssel. Fülei tisztaságára érdemes nagyon odafigyelni, hiszen nehezen szellőznek. Különösen fontos, hogy mindig szárazra legyenek törölve. Karmait vágni kell, ha túl hosszúra nőnének.

Gyakori egészségügyi problémák

A fajta esetében általában a leggyakoribb egészségügyi probléma a csípőízületi diszplázia, illetve a szürkehályog. Egyes egyedeknél pedig szívproblémák is előfordulhatnak.