Bernáthegyi fajtaleírás: a kutya, aki a legendák szerint rumoshordóval a nyakában mentett életeket

A bernáthegyit sokan emlegetik szelíd óriásként. A legendák és a Beethoven filmek tették igazán népszerűvé. Mi az igazság erről a hatalmas és csupaszív óriásról?

A hatalmas termetű bernáthegyi sokszor nagyobb, mint saját gazdája. Ennek ellenére szelíd és nyugodt fajta, aki rendkívül ragaszkodik családjához. Gyakran ábrázolják rumoshordóval a nyakában, hiszen a legendák szerint ennek és különleges tehetségének segítségével mentett életeket a havas hegyekben. Valóban így lett volna?

Eredete

Számos elképzelés született arról, hogy honnan ered a bernáthegyi, eredeti nevén szent bernáthegyi kutya. Egyesek szerint ősei a római molosszusok lehettek, akik Julius Caesar csapataival kerültek az Alpokba. Mások az egykori alpesi kutyákat tekintik a fajta ősének. Néhányan úgy vélik, hogy a bernáthegyi felmenői a tibeti dogok lehetnek. Hogy melyik elképzelés valós, pontosan nem lehet tudni. Az azonban biztos, hogy a bernáthegyik fellegvárának tekintett Szent Bernát-hágó egyik menedékházában számos ilyen fajtájú eb szolgált.

A Szent Bernát-kolostor kutyáinak feladatai igen sokrétűek voltak. Elsősorban lavinakutyának alkalmazták őket, ők segítettek az eltévedt vagy lavina által beterített bajbajutottakon. Felkutatták, és a legendák szerint a nyakukban hordozott rumoshordó által fel is melegítették őket. A rumoshordó azonban sokak szerint csak egy festő kitalációja, aki egyszer így ábrázolta a különleges mentőkutyákat.

A feljegyzések szerint ezek az ebek 8-10 méter vastagságú hótakaró alól is képesek voltak szagot fogni. A mentés mellett védelmi feladataik is voltak, hiszen ők őrizték a kolostort. Egy 1703-ban keletkezett írás azt taglalja, hogy a menedékház konyhafőnöke hatalmas mókuskerékre emlékeztető szerkezetet épített, melybe kutyákat fogott, hogy azok forgassák a nyársakat.

Az egyik leghíresebb bernáthegyinek tekinthető Barry, a kolostor egyik bernáthegyije. Az 1800-ban született eb negyven embert mentett meg élete során a fagyhaláltól. Köztük egy kisfiút, akit Barry kiásott a hó alól, testével felmelegített, majd a hátán hazavitt. Erre azonban semmi bizonyíték sincsen, egyes források szerint a legenda jóval a kutya születése előtt keletkezett. Az azonban nagy valószínűséggel igaz, hogy a hős kutyának negyven ember köszönhette megmenekülését. Az is csupán kitaláció, ami franciaországi sírján áll: 40 embert megmentett, a 41. megölte. Szerencsére Barry életének senki sem vetett véget, 1812-es nyugdíjazása után két évvel végelgyengülésben halt meg.

A bernáthegyi külleme rengeteget változott az idők során. Mai testesebb formáját a 19. század közepe felé érte el. Azelőtt a fajta testalkata atletikusabb, vékonyabb volt. Szőrzetük is rövidebb, olykor teljesen sárga vagy narancssárga színben pompázott, a mai jellegzetes fehér-vörösesbarnával ellentétben. Napjainkban már jellemzően nem bernáthegyiket használnak lavinakutyának, hanem olyan ebeket, akik testi adottságaik révén alkalmasabbnak bizonyulnak az efféle feladatokra.

A bernáthegyi Svájcon kívül is népszerűségnek örvendett, kifejezetten Angliában terjedt el a 19. század végén, 20. század elején. Ezt jórészben köszönhette nagyszerű jellemének, ami a tenyésztés során mit sem változott. A hűség, intelligencia, méltóság és türelem mindig is jellemezte ezt a csodás kutyát. A hazai bernáthegyi állományt két Svájcból importált kan, Burkus és Berci alapozta meg.

Fajtastandard

A bernáthegyi a hegyikutyák típusába sorolandó, nagytestű eb. Rövidszőrű és középhosszú változata is ismert. Utóbbi esetében a bunda enyhén hullámos. Alapszíne fehér, vörösesbarna jegyekkel. A fejen a sötét szegély kívánatos. Teste nagy, izmos és erőteljes. Feje szintén nagy, orra széles és szögletes. Fülei magasan tűzöttek, közepes nagyságúak, archoz simulnak. Szemei közepesen nagyok, barnák. Farka a tövénél széles, erőteljes. Egyenesen lelóg vagy enyhén felfelé görbül nyugalmi állapotban. Járása térölelő. Marmagassága nemtől függően 65-90 cm, testtömege 60-90 kg. Várható élettartama 10 év.

Jelleme

Hatalmas termete ellenére a bernáthegyi jámbor, nyugodt jellemű kutya. Tökéletes családi eb. Kifejezetten nehéz kihozni a sodrából, rendkívül ragaszkodó, hűséges társ. Úgy tartják, portájára még ha be is engedi az idegeneket, kifelé nem feltétlen, ha úgy látja gazdáján, hogy az a valaki nem szívesen látott vendég. Következetes nevelése azonban elengedhetetlen, mint minden kutyánál. Hatalmas erejét nem szabad alábecsülni. A gyerekeket szereti, de nagy erejével akaratlanul is könnyedén felboríthatja őket. Egy igazi szelíd óriás, akit kiegyensúlyozottsága miatt nehéz kibillenteni a harmóniájából. Engedelmes és hűséges társ, aki mindig családja mellett áll.

Ideális környezet

A bernáthegyi mérete megkívánja az elegendő mozgásteret. Kennelben való tartása nem ajánlott, mivel rendkívül ragaszkodó és érzékeny eb, aki családja közelében érzi jól magát. Lakásba sem való, hiszen szüksége van kertre, elegendő térre. Mozgásigénye mérsékelt, kevésbé agilis fajta, feltehetően nem ő lesz a gyorsaságon alapuló kutyás sportok bajnoka. Türelme és nyugalma kitűnő családi kutyává teszi, de termete miatt mindig tartsuk szemmel, nehogy fellökje a háztartás kisebb tagjait.

Ápolás

Különösen a hosszabb szőrváltozatú egyedek bundáját rendszeresen kell fésülni. Érdemes ehhez már kölyökkorban hozzászoktatni kedvencedet, hogy később jól tűrje, élvezze. A szemek tisztántartása kifejezetten fontos a bernáthegyik esetében.

Gyakori egészségügyi problémák

A bernáthegyit betegségeknek ellenálló fajtának tartják. Ennek ellenére az örökletes betegségek (például diszplázia) nála is előfordulhatnak. Ezeket azonban a felelős tenyésztők szűrik. A fajtára leginkább jellemző egészségügyi problémák a szembetegségek és a gyomorcsavarodás.

(Képek: Getty Images Hungary, Horváth Balázs, Wikipédia: Barry (dog))