Argentin dog fajtaleírás: a gyönyörű és izmos vadász, akivel nem érdemes ujjat húzni

Az argentin dog páratlan megjelenésével azonnal magára vonja a figyelmet. Sokan félreismerik, pedig egy hűséges, védelmező társ, viszont nem való hozzá nem értő gazdának.

A tévhitek ellenére az argentin dog nem harci kutya, hanem vadászkutya, akit kitenyésztésének idején elsősorban vaddisznó és puma vadászatára alkalmaztak. Mivel viszonylag fiatal fajtának mondható, kialakulása jól dokumentált. Manapság családi kutyaként is megállja a helyét, de csak tapasztalt, hozzáértő gazdának ajánlott tartása.

Eredete

Habár ősei régre nyúlnak vissza, viszonylag fiatal fajta. Az argentin Cordoba tartományából származik, a fajta atyjának pedig Dr. Antonio Nores Martinez tekinthető. Ő kezdte el tudatosan kialakítani az argentin dogot, később pedig testvére, Augustin tökéletesítette. Dr. Nores Martinez szenvedélye a vadászat volt, így egy olyan ebet szeretett volna, aki tökéletes vadászkutya: erős, de nem túl zömök, jó szimatú, fehér színű, erős harapással. A fajta egyik őse, a már kihalt cordobai harci kutya (perro de pelea cordoba) túl lassú és kevésbé kitartó, illetve jó szimatú volt, így nem vált be nagy területen lévő vadászatra. Az új fajtához ezért igen sok különböző kutyát kereszteztek, hogy minél tökéletesebb eredményt kapjanak.

Genetikai puzzle

Az argentin dog az angol pointertől a kitűnő szimatát és vadászszenvedélyét örökölte, a német dogtól pedig nagyságát. A német boxerrel az agilitását próbálták növelni és valószínűleg tőle örökölte a gyermekekkel szembeni barátságosságát is. A bullterriertől fehér színét és erős harapását, a pireneusi hegyikutyától szintén méretét, fehér színét, alkalmazkodóképességét és temperamentumát kapta. Az angol bulldoggal való keresztezés a szívósság és a kitartás növelésére volt alkalmas. A bordeaux-i dog bevonásával az állkapcsot erősítették. Annak érdekében, hogy gyorsabban fusson, ír farkaskutyát is bevontak a tenyésztésbe. Ebből az egyvelegből alakult ki a ma ismert argentin dog. Tulajdonságait addig finomították, amíg egy stabil idegrendszerű, kitartó, szívós, gyors és jó szimatú kutyát nem kaptak, aki falkában is jól tud dolgozni.

A fajta népszerűsítése

A fajtát nagyvadakra való vadászatokon alkalmazták. Hogy bizonyítsa tehetségét, Dr. Martinez egy bemutatót is tartott, amin egy argentin dogot egy puma és egy vaddisznó ellen is szerepeltetett. A kutyája került ki győztesnek. Az argentin földműveseknek és állattenyésztőknek a különböző nagyvadak sok kárt okoztak, ezért az erős és fáradhatatlan argentin dog ideális társukká vált. A fajta Dél-Amerika számos pontján a mai napig vadászik falkában vaddisznóra. Ha szagot fognak, csendben rohannak a vad után, majd rávetik magukat a vadkanra. A földhöz szegezik mindaddig, amíg a gazda oda nem ér. Argentin szokás szerint a vadászok késsel végeznek az állattal, a kutyák nem ölik meg őket.

A fajta atyja azonban nem élhette meg kutyái népszerűségét, mert gyilkosság áldozata lett. Ezután testvére vette át tőle az argentin dog tökéletesítését, finomítását. Augustin célja a fajta népszerűsítése volt, ebben pedig munkája is segítette, ugyanis kinevezték kanadai nagykövetnek. Ennek köszönhetően utazásai során a lehető legtöbb helyen bemutathatta a különleges fajtát. Az első fajtaleírást 1928-ban írták meg, 1964-ben pedig az Amerikai Kennel Klub, 1973-ban pedig az FCI hivatalosan is elismerte az argentin dogot.

Napjainkban is használják még vadászkutyaként, de manapság egyre népszerűbb házi kedvenc. Egyes országok (például Törökország, Egyesült Királyság) tiltják a tartását, hazánkban azonban nincsen efféle korlátozás.

Fajtastandard

Az argentin dog egy nagytestű, masszív felépítésű kutyafajta. Arcorri része olyan hosszú, mint a koponyája. Szemei sötétek vagy mogyorószínűek, a köztük lévő távolság viszonylag nagy. Tekintete élénk, értelmes, emellett kemény és átható. Állkapcsa erős, jól illeszkedő. Ajkai feszesek, feketén pigmentáltak. Orra szintén fekete, orrnyílásai szélesek. Fülei a fejtetőn tűzöttek, felállóak vagy félig felállók és háromszög alakúak. Nyaka erős, ívelt, a toroknál vastag bőr fedi. Mellkasa széles és mély, ágyéka izmos. Mellső végtagjai egyenesek, párhuzamosak, ujjaik zártak. A combok nagyon erősen izmoltak, csánkjai rövidek, ujjai a hátsó lábakon is zártak. Farka erős és hosszú, normál esetben lelóg. Súlya körülbelül 40-45 kg. Marmagassága 60-65 cm. Szőrzete rövid, kemény és fényes, teljesen fehér, olykor néhány pigmentfolttal. Várható életkora 10-13 év.

Jelleme

Egy megfelelő tenyészetből származó argentin dognak agressziótól mentesnek kell lennie, ugyanis hajlamos a dominanciára fajtársaival szemben. Személyisége barátságos, gazdájához erősen kötődik. Annak érdekében, hogy más kutyákkal is az legyen, fontos a korai és intenzív szocializáció. Éppen ezért nem való akárkinek, hiszen fontos számára a következetes, nyugodt nevelés. Tanulási képességei azonban kifejezetten jók, így érdemes neki minél több mindent megtanítani. Családjával szemben védelmező, igen hűséges társ. Bátor, szívós és kiegyensúlyozott jellem, emellett figyelmes is és viszonylag ritkán ugat. Szereti, ha törődnek vele és ő is gyakran mutatja ki szeretetét.

Ideális környezet

Az argentin dog számára fontos, hogy sok helye legyen, illetve nagy mozgásigénye is ki legyen elégítve. Számára a napi egyszeri rövid séta egyáltalán nem elég. Intelligens, okos fajta, ezért érdemes agyát is rendszeresen tornáztatni.

Bár az agilityt nem feltétlen neki találták ki, engedelmességi vagy nyomkövetési feladatokra kiválóan alkalmas. Ezek testileg és szellemileg is kellő mértékben kifárasztják a kutyát. Gyerekekkel szemben barátságos, védelmező, az idegeneket már kevésbé szereti. Azonban, ha látogatók jönnek a családhoz, akiket láthatóan a gazda is szívesen fogad, neki sem lesz velük problémája.

Ápolás

A rövid szőrzetet könnyű karbantartani, heti egyszer (vedlési időszakban gyakrabban) azonban érdemes átfésülni a bundát. Szemeit és füleit mindig tisztán kell tartani.

Gyakori egészségügyi probléma

Az argentin dog egészségével kapcsolatban az egyik legnagyobb problémát az örökletes süketség jelenti. Körülbelül a kölykök 10%-a születik siketen, ez a betegség főként a fehér színű fajtákat érinti, például a dalmatákat, fehér színű boxereket, bullterriereket. A nagytestű kutyákra jellemző csípőízületi diszplázia nála is előfordulhat. Néhány egyednél allergia okozta bőrproblémák is kialakulhatnak.

(Felhasznált irodalom: Nemzetközi Kutya Magazin XIII. évfolyam 8. száma, David Alderton: Kutyák, Dr. Sárkány Pál: Nemzetközi Kutya-enciklopédia, Szinák János – Veress István: A világ kutyái I.)