Világrekordot döntöttek a bravúros szimatú kutyák: 24 féle betegséget tudnak jelezni

A Guinness-rekorderek közé került az az öt eb, akik speciális képzésüknek hála olyan betegségek kiszagolására is képesek, mint a Parkinson-kór vagy a rák.

Világrekordot döntött az az öt kutya, akik egymás után nem kevesebb mint 24 betegséget voltak képesek azonosítani. A rekordkísérletre 2022. november 24-én került sor, ahol az Egyesült Államokban működő Medical Detection Dogs (MDD) nevű jótékonysági szervezet öt négylábújának kellett orvosi minták alapján kiszagolniuk a különböző betegségeket. Bumper, a hatéves golden retriever, három labrador, az ötéves Jodie, a nyolcéves Florin és a négyéves Jude, valamint a hatéves goldie-labrador keverék Lexi tették próbára tudásukat, igen meggyőző eredménnyel.

Covid, Parkinson-kór és többféle rákos megbetegedés

A kiváló orral megáldott ebek kimagaslóan teljesítettek a kísérletben: összesen 24 betegséget, rendellenességet, illetve azok kapcsán bekövetkező változást tudtak kiszagolni, amelyek mindegyike egészségügyi vészhelyzethez vezethet – számoltak be a sikerről a Guinness-rekordok hivatalos oldalán.

Az egészségügyi állapotok portfóliója, amelyek kiszimatolására az MDD képes volt kiképezni kutyáit, igen széles skálán mozog, beleértve a dióallergiától kezdve a vércukorszint változásain át (például a cukorbetegség) a maláriáig, valamint a rák számos formáját és a szívbetegségeket is képesek jelezni. Nemrégiben pedig a koronavírus is felkerült erre a listára. A kísérlet során különféle mintákból (ez lehetett nyál, vizelet, illetve lehelet) kellett felismerniük a kórokat és eltérő állapotokra utaló jeleket.

Az alábbi angol nyelvű videóban láthatod, miként zajlott a rekordkísérlet:

A 2008 óta működő szervezetnél egyre több önkéntes biokereső kutya dolgozik. Ezek a négylábúak a szaglásukon keresztül vesznek részt az életmentésben, továbbá az orvosi kutatások középpontjában is állnak. A képzett kutyáknak eddig 28 beteget sikerült kiszűrniük a gyakorlatban.

Egy kis izgalom

A rekordkísérletben az öt kutya mellett Olivia James, az MDD kiképzője, valamint Mark Somerville, a szervezet képzési koordinátora vett részt. A feladatok teljesítése közben volt egy kis izgalom, ugyanis a 19. mintánál Lexi egy kicsit megzavarodott. Ám abból, hogy semmit nem jelzett, egyértelmű volt, hogy csak elbizonytalanodásról van szó, és nem téves azonosításról. Mint a jelenlevők magyarázták, olyan volt, mintha az eb „passzolta volna” a kérdést. Szerencsére ez a zavar csak rövid ideig tartott, és végül sikerrel teljesítette a feladatot.

Ismerjétek meg közelebbről a rekordereket!

Ezek a remek kutyák azon túl, hogy immár világrekorderek is, valóban óriási szolgálatot tesznek az embereknek, hiszen az időben felállított diagnózis sok esetben szó szerint életmentő. A magasan képzettség és a komoly munkavégzés mellett azonban ők is tudnak olyan önfeledt, felszabadult kópék lenni, mint bármelyikünk kedvence. Erről tanúskodnak azok a jellemzések is, amiket kiképzőik adtak róluk.

• Bumper egy hatéves goldie, aki szenvedélyesen szeret futni és mókusokat kergetni. Nagyon könnyen munkára fogható, majd annak végeztével könnyen ki is lép a feladatból. Feladata a Parkinson-kór felismerése volt.
• Az ötéves Jodie egy nagyon játékos labrador, aki képes felismerni a Pseudomonas nevű baktériumot, amely a szervezetbe jutva különböző fertőzéseket okozhat, például tüdőgyulladást.
• Jude egy négyéves labrador, akit arra képeztek ki, hogy kiszagolja a PoTS-t, vagyis a poszturális tachikardia szindrómát. Az MDD leggyorsabbjaként tartják számon.
• Florin, a nagyon nyugodt, nyolcéves labrador szakterülete a prosztatarák felismerése.
• Lexi a COVID-19 kimutatására kiképzett, hatéves labrador. Mókás szokása, hogy amikor helyesen azonosít egy mintát, még meg is böki azt, hogy megerősítse, igen, megtalálta.

Hogyan jeleznek?

Ha már Lexi kapcsán szóba került a jelzés mikéntje, ejtsünk pár szót erről is. A kutyák ugyanis különféleképpen jelezhetik a felismert betegséget. Ez is egyfajta jellemzőjük. Miután alaposan megszaglászták a kihelyezett mintát, van, aki leül előtte, de az is lehet, hogy csak megáll, majd a kiképző tekintetét keresi, hogy egyértelműen a tudtára adja, megvan, amit keresett. Ilyenkor várja a jutalomfalatot a jól végzett munkáért. A finom falatok mellett dicsérettel, sok figyelemmel és még több játékkal ünneplik a sikeres feladatvégzést.

Az alábbi felvételen a kutyák képzésébe pillanthatsz be:

Egy anyajeggyel kezdődött minden

A háziasított kutyák szaglása már a középkorban is nagy jelentőséggel bírt az ember életében. Betegségérzékelő képességükkel először 1989-ben döntöttek rekordot. Ekkor a rákos elváltozások azonosítása jelentette az áttörést. A The Lancet című orvosi folyóirat akkor Hywel Williams és Andres Pembroke bőrgyógyász gyakornokok esetét részletezte.  Eszerint egy embert annyira zavart, hogy kutyája folyamatosan érdeklődik a lábán levő egyik anyajegy iránt, hogy végül emiatt ment orvoshoz. A vizsgálat melanómát, azaz bőrrákot állapított meg, a korai felismerésnek hála pedig hamar elkezdhették a kezelést.

Az MDD az elmúlt években folyamatosan arra törekedett, hogy a kutyákat úgy képezzék ki, hogy az számukra játéknak tűnjön. Mint dr. Claire Guest, a szervezet egyik társalapítója, vezérigazgatója, valamint tudományos igazgatója elmondta, bár négylábúik nagyon komoly feladatot látnak el, mégis elsődleges szempont a képzésük során, hogy jól érezzék magukat közben.

Kiemelten fontos a számunkra, hogy a kutyáink szeressék, amit csinálnak. Nekik ez egy kicsit játék is… Imádják, amit csinálnak, aztán hazamennek, és összegömbölyödnek a kanapén, mint bármelyik másik kutya. Mindenki jól jár”

– fogalmazott dr. Guest.

Menhelyi kutyák is bevethetők

Az igazgató összefoglalta az eddigi eredményeiket. Ennek alapján a szervezet több mint 150 kutyát helyezett el az Egyesült Királyságon belül, akik mind életveszélyes állapotú személyekkel dolgoznak. Ők azok az úgynevezett orvosi riasztó- vagy jelzőkutyák, akik jelzik gazdájuknak a rövidesen bekövetkező rosszullétet, ájulást. Szívbeteg vagy cukorbeteg embereknél ez életmentő lehet.

Ezen felül az MDD 40 kutyája dolgozik mintakereső projektekben. A leendő tanulók száma 100 kölyök, akiket rövidesen szintén biokereső kutyává képeznek. Mint dr. Guest elmondta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy bár minden kutya kiváló szaglással bír, egyes fajták mégis alkalmasabbnak bizonyulnak az ezirányú feladatvégzésre.

Általánosságban elmondható, hogy sok olyan fajtát használunk, amelyeket hagyományosan arra tenyésztettek ki, hogy használják a szaglásukat, de arra is, hogy az ember mellett dolgozzanak. Sok labradorral, spániellel, valamint ezen fajták keresztezésével dolgozunk. De volt már német rövidszőrű pointerünk, és vannak uszkárjaink is. Sőt, egy drótszőrű tacskónk is, akinek a fajtáját tekintve nem az orra az erőssége, és munkavégzés közben közelebb is kell hajolnia az adott mintához”

– részletezte a doktor, hozzátéve, hogy mentett, illetve menhelyre adott ebeket is képeznek.