Ez a bizonyíték, hogy a vikingek kutyái eljutottak Angliába
2024. augusztus 2 - Képek: Getty Images Hungary
2024. augusztus 2 - Képek: Getty Images Hungary
Egy új tanulmányban azt vizsgálták a kutatók, hogy a vikingek kutyáikat és lovaikat is vihették angliai útjaikra.
A vikingek ellátmányuk és felszerelésük mellett többféle állatot is vittek magukkal útjaik során. Többek között lovakat és kutyákat is. A szakértők a Balti-pajzsból származó lovak és kutyák jelenlétének bizonyítékait találták a derbyshire-i hamvasztóhelyen, erről számolt be egy tanulmány.
A vikingek skandináv származású kereskedők, hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. A viking korban a társadalom három részre tagozódott: az urak, a parasztok és a rabszolgák rendjére. Az északi országokban a thing nevű intézmény volt a jogrend alapja, amely minden tekintetben a mai parlamentek elődjének számított. Külön érdekessége, hogy nem volt írott formája a törvényeknek, hanem az élő törvénymondó fejből ismerte valamennyi szokásjogon alapuló rendelkezést, törvényt, valamint a korábbi hasonló esetekben született ítéleteket. A házi kedvencek ugyanolyan fontosak voltak a vikingek számára, mint a mai embernek.
Több ezer kutya és gazdi gyűlt össze a Városligeti Nagyréten 2024. szeptember 7-én. Beszámolónkból azt is megtudhatod, miért lehetnek büszkék magukra a fesztivál látogatói, és milyen őszi veszélyekre hívták fel a figyelmet előadásaikban a szakértők.
Az Angliát 865-ben megszálló vikingek elhamvasztott maradványait tanulmányozó szakértők azt mondják, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy az emberek mellett állatok is utaztak a Balti-pajzsról, egy olyan földrajzi területről, amely magában foglalta Finnországot, valamint Norvégia, Svédország és Oroszország egyes részeit.
A kutatók a Heath Wood-i halomsíros temető maradványaiban mérték fel a stronciumizotóp-arányokat. Az izotópok aránya talajonként változó, és a tápláléklánc során ez a lenyomat a csontokba is beépül. Így a vizsgálat eredményéből következtetni lehetett, hogy az ember vagy állat, akitől a csontok származnak, a környéken élt vagy távolabbi vidéken. A lelőhely az egyetlen nagy, hamvasztásos viking temető a Brit-szigeteken. A tanulmány során sírhelyeket tártak fel, és az ott talált maradványokat elemezték. A kutatás során különböző állatok és emberek maradványaira bukkantak.
A Barrow-nál végzett korábbi munkák során két felnőtt és egy gyermek, valamint egy kutya, egy ló és egy másik állat – valószínűleg egy disznó – csontjait tárták fel. Ebből arra következtettek, hogy a vikingek kutyáikat és más állataikat is magukkal vitték, majd haláluk után maguk mellé temettették őket, hogy a Valhallában is velük maradjanak.
Ez az első tudományos bizonyíték arra, hogy a vikingek valóban magukkal hozták állataikat Skandináviából. A vikingek fontos státuszszimbólumként tekintettek a kutyákra és a lovakra, ezért voltak számukra fontosak.
– mondta Julian Richards, a Yorki Egyetem munkatársa és a csapat tagja.
Ebben a cikkünkben arról olvashatsz, hogy a vikingek mennyire egyedülálló módon bántak kutyáikkal.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek