A nem megfelelő kerítés veszélyei: ki felel a sérülésekért? – jogászt kérdeztünk

Nem ritka, hogy egy kutya bár be van zárva az udvarra, a feje kifér a kerítés rácsain. Ezzel potenciális fenyegetést jelentve a járókelőkre. Dr. Kajó Cecília szakjogászt kérdeztük, kié ilyenkor a felelősség.

Saját tapasztalataimat is megoszthatnám, de biztosan veled is előfordult már, hogy a járdán lépkedve bizony félre kellett húzódnod egy vehemensebb jószág heves területvédése miatt. Velünk a gyerekekkel megesett, hogy egy eb feje, de az is, hogy a teljes felsőteste átfért a kerítés rácsai között, illetve azok felett. Nem épp biztonságos érzés így sétálni. Olyan esetről is hallottunk, hogy a kutya a kerítés rácsain keresztül mart meg valakit. Itt már igazán komoly a helyzet; ugyanakkor felmerül, hogy jogi szempontból számon kérhető-e az állat gazdája. Dr. Kajó Cecília állatvédelmi szakjogász válaszolt a kérdésre.

Nem kötelező, de kötelezhető

„Ma Magyarországon alapvetően nem kötelező jogszabály által előírt módon kerítéssel körbekeríteni ingatlanunk határait. Élhetnénk akár úgy is, mint az amerikai filmekben bemutatott jól szituált, boldog, mosolygós kertvárosi családok. A biztonságérzetünket idehaza mégis az adja meg, ha egy telek körbe van kerítve. Ha pedig a szomszéd felújítja a házát és új kerítést is épít, és nem halad az általunk elvárt kellő ütemben, hajlamosak vagyunk sokszor birtokvédelmi eljárást indítani a helyi jegyzők előtt, hogy biztonságérzetünket minél hamarabb egy hivatalos iratban is leírtak szerint állítsa helyre a szomszéd, és udvarainkat újra válassza el egymástól kerítés” – kezd bele a magyarázatba a szakember.

Ám más a helyzet, ha egy állat is van a képben

„Talán kevésbé ismert tény, és sokszor sajnos a jegyzők előtt sem ismert, hogy állatvédelmi hatósági eljárásokban, ahol például a tartott állat szökése a probléma, nemcsak a kézenfekvő állatvédelmi bírság kiszabása a rendelkezésre álló eszköz. Sőt, ha belegondolunk, egy bírságtól a düledező kerítés mellett tartott állat ugyanúgy meg fog szökni. A jegyzőknek viszont van egy kifejezetten építési cselekményeket előíró jogköre is: nemhogy kerítés megerősítésre tudja kötelezni a szökős állat gazdáját de teljesen lepusztult tákolmányok esetén új építésére is tud előírást hozni” – vázolja  a jogász a lehetőségeket a szökős állatok megfékezésére.

Mint magyarázza, az állatvédelmi törvény az állattartóval kapcsolatos kötelességeket elsősorban, ugyanakkor teljesen logikusan az állat érdekében írja elő. Tehát azért kell gondoskodni a szökése megakadályozásáról, hogy a jószágnak ne essen baja.

Azért kell a törvény szerint a biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról gondoskodni, hogy az az állatnak legyen jó. Az állat biztonságos elhelyezése ugyanakkor azt is jelenti, hogy a rá szabott biztonság a másokkal kapcsolatos biztonságot is magában foglalja. Ha tehát egy kutya »ki tud nyúlni«, »ki tud harapni« egy kerítésen, és azzal sérülést vagy kárt okoz, ott amellett, hogy akár a két fél közötti egyezségkötéssel akár hatósági segítséggel a kárt meg kell téríteni, az állatvédelmi hatóságnak is dolga van a kerítés biztonságossá tételével.

Mitől biztonságos egy kerítés?

Az előbbi magyarázat után érdemes részletesebben vizsgálni, mit értünk „biztonságos” alatt.

A biztonságos kerítés definíciója építőanyagtól függetlenül az, amit a kutya nem tud átugrani, nem tudja kiásni, nem tud alatta kibújni, és a fejét sem tudja kidugni a réseken közterületre.

Ám ahogy dr. Kajó Cecília tapasztalja, az esetek többsége nem olyan egyértelműek, „fekete-fehérek”, hogy a járókelő gyanútlanul sétált, a kutya pedig hirtelen megharapta. Sok esetben a szomszédok közötti konfliktus vezet oda, hogy az egyik (vagy mindkét) fél hecceli, piszkálja másik háziállatát. Miképp részletezi, előfordul, hogy seprűnyéllel, partvissal, bottal zaklatják az ebet. Mindezeket kamerafelvételek bizonyítják, tehát bármennyire is szeretnénk azt hinni, a példák nem légből kapottak…

Ilyen esetben pedig az állatnak két választása van (amit az ösztönei diktálnak): vagy menekül, vagy felveszi a harcot.

Az állat szempontjából alapvető biztonságot megkövetelő és leíró állatvédelmi jogszabályokon túl más jogszabályok és más jogágak feladata, hogy a támadással kapcsolatos károkat, költségeket és a további tennivalókat (tehát például másik kerítés építését) előírják. Ezeknél a más jogágaknál alapvető logika, hogy rákérdeznek a saját felelősségünkre az ügyben: valóban nem tudtunk volna semmi mást tenni, nem tudtunk volna másik útvonalon menni, nem tudtuk volna a kiharapással kapcsolatos eseményt megelőzni?

– mutat rá az egyén felelősségére a jogász. Hozzátéve, hogy ezen nem kell megsértődni, hiszen a jog alapvetően ezzel is az egyén érdekeit védi.

…mindent bizonyítani kell és a körülményeket körbejárni, és ez így helyes, hiszen velünk kapcsolatban sem tudnak felelősségre vonást alkalmazni senki puszta állításával szemben

– zárja  a gondolatmenetet a szakértő.