5 tipp, hogyan segíthetsz vak kutyádnak: így használd a konyhai szőnyegeket!
2023. május 18 - Képek: Getty Images Hungary
2023. május 18 - Képek: Getty Images Hungary
Egy vak kutya a lakásban jól elboldogul, de néhány aprósággal, odafigyeléssel megkönnyíthetjük a helyzetét. Bár a látását elvesztette, de szaglása, ami egy kutya számára felbecsülhetetlen, hallása és tapintása épp olyan éles maradt. Ezek segítségével épp olyan teljes és boldog életet élhet, mint látó társai. Összegyűjtöttünk néhány tippet, amivel segítheted vak kutyusod.
Tapasztalatból mondom, hogy egy vak kutya lakásban és séta közben is csodálatosan közlekedik, szinte fel sem tűnik, hogy nem lát. Kis odafigyeléssel olyan otthont biztosíthatunk a számára, ahol biztonságban érezheti magát, és egy kívülálló talán észre sem veszi, hogy kicsit más, mint a többiek.
Még gyerek voltam, mikor a rettentő fantáziadús Picikutya névre hallgató bichon havanese kutyusunkat örökbe fogadtuk. Valóban picike volt, és bár a jótékony kutyafrufru miatt nem volt első pillantásra feltűnő, de egyik szemét elvesztette egy autóbalesetben. Már így került hozzánk, szóval számára nem volt újdonság ez az állapot, és mi sem vettük észre rajta, hogy bármiben akadályozná. Egyetlen „tünet” ami mutatkozott, és számomra irtó mókás volt, hogy sétáink alkalmával egy-egy árnyék előtt hirtelen megtorpant, és csak noszogatás hatására indult tovább, vagy megpróbálta átlépni, mintha tényleges fizikai akadály lenne előtte. Szegénykémmel jó néhányszor előfordult, hogy nagy játékos futkorászás közben hirtelen satufékkel próbált megállni a semmi előtt. Szerencséjére, mert legtöbbször lefejelte volna, ha tényleg lett volna ott valami.
Idősebb korára a maradék egy szemecskéje is egyre gyengült, amit ahogy később megtudtam, nem csak az öregedés okozott, hanem a fajtájánál jellemzően gyakori szembetegség, a retina atrófia. Végül teljesen elvesztette a látását, de mivel ez fokozatosan történt, nem okozott számára semmilyen nehézséget a mindennapok során, ha a megszokott útvonalon mentünk sétálni vagy otthon nem kezdtünk őrült lakberendezésbe és nem tologattuk át a bútorokat. Talán annyi, bár lehet, hogy ez inkább vénségének tudható be, hogy megfontoltabban, óvatosabban közlekedett, nem játszott föl-alá rohangáló kerge kutyát, mint néhány évvel korábban.
Picikénél egyszerűbb volt a helyzet, mert fokozatosan szokott hozzá, hogy egyre kevesebbet lát. Jól ismerte a környezetét, a lakásban és a séta útvonalán a tereptárgyakat, tájékozódási pontokat. Ha a látásvesztés hirtelen következett volna be, bizonyára jobban megviseli, és nekünk is jobban oda kellett volna figyelnünk. Ha kutyusunk rövid idő alatt veszti el szeme világát akár baleset, akár betegség következtében, akkor fontos, hogy ne változtassunk az ismert környezeten. Legyenek meg azok a tájékozódási pontok, amik segítenek neki, hogy könnyen eligazodjon. Ilyen a saját kis kuckója, párnája, a vizes tálkája, fix szekrények, kanapé, fotel. Ezeket ne mozgassuk el, mert azzal összezavarhatjuk. A szőnyegek, futók, burkolatok is segítenek neki a tájékozódásban. Szőnyegek segítségével akár kijelölhetünk olyan útvonalakat is lakáson belül, ahol biztosan nem ütközik akadályba. Ebben az esetben mindenképp legyen csúszásgátló a szőnyegek alatt, vagy jó választás lehet néhány konyhai szőnyeg, mert azoknak az alja teljesen csúszásmentes és nem gyűrődnek föl könnyen.
Ne csak a nagy szekrények, kanapé maradjanak a helyükön, de figyeljünk rá, hogy lehetőleg a mobilabb berendezési tárgyak, székek, puffok se maradjanak széthagyva. Ne legyenek olyan akadályok, papucsok, gyerekjáték, félig nyitott ajtók, amikre nincs felkészülve.
Bár a kutyusok csodálatosan alkalmazkodnak, nagyon sokat segíthetünk nekik a hangunkkal. Mielőtt megérintjük, megsimogatjuk mindig jelezzük felé, szóljunk hozzá. Kistestű kutyusoknál mielőtt felvesszük, használjuk mindig ugyan azt a kifejezést, így összekapcsolja és megtanulja, hogy utána mi következik. Ezen kívül tanítsuk meg, hogy vezényszóra álljon meg, így akár otthon, vagy séta alkalmával, ha akadály van előtte meg tudjuk állítani messziről is, ha épp nem tudjuk pórázzal irányítani. Ez jól jöhet járdák szélénél, szintkülönbségeknél, vagy ha hirtelen kerül elé valami vagy valaki.
Akár meglévő kedvencünk veszti el látását, akár egy már vak kutya kerül új otthonba, fontos a türelem. Hagyjunk időt, hogy hozzászokjon a helyzethez, újra felfedezze, vagy megismerje a saját módján a környezetet. Nem kell sürgetni, de jutalomfalattal, játékkal óvatosan segíthetünk neki. Körbejárhatjuk a lakást, megmutatva merre haladhat biztonságosan. Nem szabad túlfélteni, túl sokat segíteni, inkább hagyjuk, hogy felfedezze, miként tudja saját maga megoldani a helyzeteket. Bízzunk a kutyusunkban, a képességeiben, és mindenek előtt szeressük! Ha aggodalmaskodunk, azzal nem segítünk, hisz megérzi a hangulatunkat, inkább próbáljunk nyugodt, biztonságos környezetet teremteni számára.
Egy vak kutyus épp olyan teljes értékű életet élhet, mint ép látású társai, hisz ez csupán egy állapot.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek