Állatkínzás az ugatásgátló készülék? Mit tehetsz, ha a szomszédod feléd szereli fel? – Dr. Kajó Cecília jogász írása

A következőkben Dr. Kajó Cecília jogász ír az ugatásgátló nyakörvek kérdésköréről. Mennyire legális ezek használata? Mi van, ha zavarja a szomszéd kutyáját is? Ez állatkínzásnak minősül?

„Több megkeresés érkezett egyesületünkhöz az elmúlt hetekben az ultrahangos ugatásgátló készülék alkalmazása kapcsán. Teljesen szabadon hozzáférhetően forgalmaz több cég egyrészt ugatásgátló nyakörvet, másrészt olyan önálló készüléket, melynek egészen nagy hatósugara van. Így akár egy nagyobb kert lefedésére is alkalmas, ahol állatokat tartanak. Kérdésként merült fel, hogy ha valaki egy ilyet vásárol, és helyez használatba, mert bár többször szólt, de nem tudtak vagy nem akartak az ugatós kutyákkal mit kezdeni a szomszédságban, teljesen legálisan használhatja-e vagy kimerít-e ezzel bármifajta állatkínzást, esetleg birtokháborítást vagy másfajta jogi cselekményt?

A birtoklás

Tegyünk néhány alapvetést. A birtoklás a tulajdonjog egyik részjogosítványa, a legegyszerűbben fogalmazva hatalom egy ingó vagy egy ingatlan dolog felett. Nálam van ez a toll, nem biztos, hogy az enyém, de éppen én birtoklom, hatalmamban tartom. Ha ezt valaki elveszi tőlem, akkor birtokvédelemre vagyok jogosult (hacsak nem teljesen egyértelmű, hogy pl. loptam magam is, így a birtoklására jogszerűen nincs lehetőségem).

Tankönyvi példa az ingatlan birtoklásának megzavarására, ha egy nemfizető bérlőt kizárnak a bérleményéből, itt a továbbiakban vita nélkül megfosztották őt a birtoklástól. Nem tudja tovább hatalmában, hatalma alatt tartani az ingatlant (a szerződésszegésnek, a kintlevőségek, tartozások behajtásának rendezése pedig nem ilyen módon történhet, hanem polgári per útján, vagy megfelelően előkészített-záradékolt szerződések esetén a peres szakasz átugrásával végrehajtó bevonásával például).

Ha tehát a szomszéd, akit zavar a kutyám ugatása, kitesz az egyik felém eső ablakába egy ultrahangos ugatásgátló készüléket, zavar-e a birtoklásomban? Először érdemes tisztázni, hogy minek a birtoklásában zavarhat meg: az ingatlanéban? Abban egészen biztosan nem, hiszen az emberi fül az ultrahangot nem érzékeli, nem tartja zavarónak. Egy ingatlan birtoklása nem ütközik tehát akadályba, ha egy ilyen készülék van a szomszédos ház ablakában.

Zavarhatja-e az ingó dolog (állat) birtoklását? Úgy tűnik, az állat feletti hatalmam továbbra is megvan, csak esetleg lesz egy zavart viselkedésű állatom (amennyiben rá az ultrahang-kibocsátás ilyen módon hat). Itt álljunk meg egy pillanatra: ismerjük-e valóságosan a készülék hatásmechanizmusát, a kutyák tűrésküszöbét az ultrahang mértékegységét illetően (van-e valamilyen határérték, tűrésküszöb, ami alatt még nem zavaró, de fölötte akár nemhogy zavarólag hat, de egyenesen egészségkárosodást okoz?).

Milyen hatással van az ugatásgátló nyakörv a kutyára?

A hatásmechanizmus fejtegetése biztos, hogy nem jogkérdés hanem szakkérdés: igazságügyi állatorvos szakértő, illetve érzésem szerint valamilyen audiológus típusú szakember bevonása indokolt. Nézzük meg a forgalmazó cégek leírásait. Van-e kellő mértékű alátámasztás, tapasztalat, egyenesen kutatási anyag, amely egyértelműen kimondaná, hogy a kutyákra nem veszélyes a készülék használata? Nem lehetünk bizonyosak benne.

De a kutyákon túl mi van például a vadvilággal? Mi van akkor, ha a szomszéd kutyája éjjelente is izgága, bármilyen mozgásra azonnal ugatni kezd, így éjjel is működteti valaki a készüléket, ezzel megzavarva például a denevérek vadászatát? (Amikor a denevéreket vetettem fel egy szakmai vita során, valaki azzal az érvvel jött, hogy viszonylag ritkán találkozunk denevérekkel lakott területen, ami egyébként abszolút nincs így. Lakótelepen lakom, a panel réseiben nagy létszámú denevércsaládok laknak, éjjel rendszeresen látni, ahogy vadászni indulnak, és heti néhány alkalommal biztosan betévednek este a szellőztetés céljából kitárt ablakon).

Állatkínzás?

Ha tehát nem alapoz meg birtokvédelmet egy ilyen készülékhasználat, hiszen embert nem zavar, az ember által birtokolt ingatlannal vagy birtokolt ingóval (állattal) kapcsolatban nem csorbulnak a birtoklás jogai, mi jöhet még szóba? Adja magát a válasz, hogy ez bizony állatkínzás. Lehetne persze, ha bizonyosan tudnánk, hogy a kibocsátott ultrahang olyan maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás előidézésére alkalmas, amiről jelenleg nincsen információnk. Ha zavart viselkedést tapasztalunk, de ilyen nagymértékű hatás nem éri például az állatot, mint amit a bűncselekményi tényállás megkövetel, marad az állatvédelmi törvény állatkínzás-fogalma, ami igazán parádés bizonyítást kíván meg egy jegyzőtől, például annak érdekében, hogy az ultrahangos készülék használatának tilalmát írja elő.

Szomszédjogok

Kérdés, hogy nem volna-e jobb inkább szomszédjogi perben méricskélni a felek jogait-érdekeit? A legadekvátabb válasz, hogy persze, hogy jobb volna, hiszen a szomszédjogi per járásbírósági hatáskör, akkor nem a mi vállainkat nyomja majd a döntés terhe. Mi jöhet itt szóba? A nyugodt, csendes pihenéshez, egészséghez való jog összevetése például az állattartáshoz való joggal a szokásos kérdéslistával (ki költözött előbb, ki később a lakóközösségbe, szokásosan tartanak-e máshol is állatokat, mi jellemzi a lakóövezetet egyrészt fizikálisan illetve a jogi környezetet tekintve – vagyis mit mond például a HÉSZ az állattartásról, mi az ingatlanok besorolása a tulajdoni lap szerint stb.).

Szomszédjogi perben hozott ítélettel kapcsolatban biztosan olyan döntést jósolnék, ahol a járásbíróság »mint a dedóban« megállapítaná és előírná, hogy az egyik szomszédnak joga van az állattartáshoz. A kutya természetes viselkedése az ugatás, a tűrési kötelességbe bizonyos napszakokban beletartozhat az, hogy tűrni köteles az ugatást, ugyanakkor a másik szomszédnak joga van a nyugodt pihenéshez, és a tűrési kötelesség valószínűleg nem azt jelenti, hogy hajnalban vad ugatásra kell ébrednie a családnak egy vehemensebb kutya közelsége miatt, aki az összes elrepülő legyet is megugatja.

Valószínűsítem, hogy más jogesetek kapcsán (amikor például a sportgalamb-tartó vs. szomszéd ügyben »reptetési időt« határozott meg a bíróság, ami alatt a szomszédnak gondoskodnia kell a kifogásolt ürülékpotyogtatás elleni védelemről (kocsira ponyvát, gyerekhomokozóra fedőt tenni stb.), úgy itt is valamifajta mindkét fél részéről nehezen elfogadható kompromisszumra törekedne az ítélet, mely szerint napközben az ugatást el kell tűrni, éjszaka azonban használható a készülék. A denevéreket meg nem kérdezi meg senki….”