Be lehet-e tiltani a tűzijátékot? A szilveszteri durrogtatás jogi szemmel

Évről évre visszatérő téma, hogy a szilveszteri durrogtatás miatt megszökött állatok tulajdonosai mit tehetnek a baj megtörténte előtt, alatt és után. Dr. Kajó Cecília szakjogász válaszol.

A konkrét jogszabályokról a rendőrség évente ad ki tájékoztatókat, ismeretterjesztő felhívások keringenek a neten. Az állatvédő szervezetek szilveszteri ügyeletet tartanak, segítenek befogásban, a chipleolvasásban, az utókövetésben, statisztikát gyártanak évek óta, hogy hány állat tűnt el, lett meg, pusztult el. De ezeken túl nagyobb léptékben felléphetnek-e az állattartók? Be lehet-e tiltani végleg a tűzijáték használatát?

A gazda is felelős

Ami szerintem fontos – azon túl, hogy a petárda még mindig tiltott, emellett az egyéb, különféle osztályokba sorolt, eltérő veszélyességű pirotechnikai termékeket meghatározott ideig lehet szilveszterkor felhasználni és birtokolni –, az az, hogy mint az élet minden területén, ez sem fekete-fehér. Nem kizárólag a gonosz petárdázókat és tűzijátékozókat kell és lehet szidni vagy utálni, ha bekövetkezik a baj, és az állat megriadva megszökik.

Szerintem az vita nélkül állítható, hogy előre tudható, mi következik egy átlagos szilveszter éjszakán – sokszor jóval megelőzően már aznap délután vagy akár az azt megelőző napokon. Ilyenkor lehet mutogatni másokra vagy feljelenteni őket, de az a bajbajutott, megszökött állaton nem segít.

Rajtuk az segít, ha kellő gondosságot tanúsítunk és nem pusztán bizakodunk abban, hogy a kutya az udvaron ugyan megijed majd a durranástól, de majd csak megnyugszik.

Semmibe vett figyelmeztetések

A büntetőjog és a szabálysértési jog nyilván egy utólagos értékelése valaminek, és szankcionálni tud. Ezzel szemben a polgári jog és a közigazgatási jog sokszor előre elvár tőlünk, jelen esetben a példa szerint mint állattartóktól, olyan dolgokat, amiket a hosszú évek óta tartó előzetes felhívások és figyelmeztetések ellenére sokan a mai napig nem tartanak be.

Sokszor nehéz elfogadni, de közel azonos a felelőssége a »hülye durrogtatónak« és az állat tulajdonosának, mert egyszerűen nem mondhatja senki azt 2023-ban, hogy »nem gondolta volna, hogy ez lesz szilveszter éjjel«.

Gazdaként ezek a teendőid

A legtriviálisabb nyilván, hogy a jog szavajárása szerint megelőző óvintézkedéseket teszünk a jó gazda gondossága körében. Azaz már jóval a tűzijáték előtt:

• Megfelelő gondosságot tanúsítunk az állatokkal kapcsolatban: őket elzárjuk-bezárjuk, ellenőrizzük, felügyeljük.
• Sétáltatott kutyánál a legutolsó sétáltatás dupla pórázzal kora délután zajlik az év utolsó napján.
• Ezen felül időben ellenőrizzük az állatorvos segítségével, hogy a chipregisztráció érvényes adatokat tartalmaz-e. Olyan adatokat, amelyeket elérhetőek vagyunk. Emellett figyelünk arra, hogy az elérhetőséget biztosító eszközeink nálunk legyenek, feltöltve.
• A durrogtatásra érzékeny állattal kapcsolatban pedig időben tanácsot kérünk az orvostól, és beszerzünk például nyugtató hatású szereket, párologtatókat.

Ez az a tevékenységi-gondossági kör ami a jelenleg hatályos jogszabályok által támasztott elvárásokra épül proaktív módon. Lehet a legbrilliánsabb hatósági eljárást lefolytatni, és magas összegű bírságokat kiszabni azokra, akik nem  a jogszabály által engedélyezett eszközökkel és időben durrogtatnak, de ez nyilván a megszökött, elütött, elpusztult állatokon fikarcnyit sem segít.

Kell-e?

Az messzebb visz, hogy az állattartók milyen jogi eszközökkel léphetnek fel a durrogtatással szemben a hatályos szabályokon túl. Elsődlegesen nem a jog feladata eldönteni, hogy a szilveszteri durrogtatás milyen hagyományokra megy vissza. Kell-e, hogy 2023-ban is a kultúránk része legyen hogy „elűzzük a gonoszt szilveszter éjjelén”, vagy csak simán megmutassuk, hogy tehetősek vagyunk, nekünk telik ilyen szórakozási módra?

Nem a jog feladata eldönteni azt sem, hogy milyen részt foglal el a gazdaságból az ilyen termékek előállítása és forgalmazása. Vagyis például hány ember megélhetését biztosítja – és ha betiltjuk, hányan fogják elveszteni megélhetésüket, és kell más után nézniük.

Van, ahol tiltott a tűzijáték

Önkormányzati szinten több település helyi rendelete tiltja a tűzijátékok használatát, például az élővilág védelme érdekében. Ott bekerült a jogalkotás méricskélő serpenyőibe egyik oldalon a hagyomány, kultúra, szórakozás stb. érdekköre, a másik serpenyőbe pedig az élővilág. És az utóbbi bizonyult nehezebbnek.

Ha országosan van egy olyan társadalmi elvárás és kezdeményezés, hogy ne lehessen ezentúl tűzijátékot használni sem szilveszterkor, sem augusztus 20-án, sem privát programokon, például születésnapokon, akkor itt is el kell végezni a méricskélést. Illetve egy hatástanulmányt célszerű készíteni, ahol az első hallásra talán fura, a „tűzijáték betiltásának negatív következményeit” is fel kell sorolni a pozitívumok mellett.

Állatvédelmi követelések

Ugyanakkor szerintem a hideg realizmuson túl, az ilyen méricskélésnél meg hatástanulmányoknál sok esetben hangsúlyosan előjönnek az állatvédelmi-környezetvédelmi törekvések.

Ha csak arra utalok, hogy állatvédő szervezetek nyomására rövidesen betiltják az állatvásárokban a kutya, a macska és a vadon befogott madarak árusítását. Összességében szerintem tehát a politika hajlik arra, hogy meghozza ezeket a lépéseket, például a radikális, teljes betiltását az ilyen eszközöknek, ha állatvédő szervezetek sokasága követeli azt.