Napóleon neki köszönhette az életét: 10 kutya, aki megváltoztatta a történelmet
2022. augusztus 9 - Képek: Getty Images Hungary
2022. augusztus 9 - Képek: Getty Images Hungary
Kevesen tudják, de az általunk ismert és dokumentált történelmi események során nem ritkán a kutyáknak is kiemelt szerep jutott.
Ezek nélkül az ebek nélkül fontos történelmi események egészen más fordulatot vehettek volna, vagy valamilyen ok miatt óriási hatást gyakoroltak az adott korban élő emberek ízlésére vagy viselkedésére. Kik voltak ezek kutyák és miért emlékszik rájuk az emberiség mind a mai napig?
Sokan látták a Rettenthetetlen című filmet, amelyik a skót szabadságharcos, William Wallace történetét dolgozza fel. A filmben feltűnik Robert the Bruce is, akit a skótok Wallace-nál is nagyobbra tartanak, hiszen nem sokkal Wallace halálát követően kivívta a skótok függetlenségét, és I. Róbert néven skót királlyá koronázták. Nos, a sors vagy a történelem furcsa a fintora, hogy ha Robert the Bruce-nak nem lett volna egy Duncan nevű vérebe, bizony király sem lehetett volna.
A függetlenségi harc egy korábbi fázisában, amikor a skótok és Bruce nem álltak túl jól, egy, az elfogására küldött angol portyázó egység Robert the Bruce nyomára akadt, akinek csak úgy sikerült túlélnie a kalandot, hogy a kutyája olyan vehemenciával kelt a védelmére, hogy sikerült elmenekülnie a helyszínről. A dolog további érdekessége, hogy ha a kutya nem lett volna, talán az amerikai függetlenségi háború sem, hiszen a gyarmatokkal a helyzetet elmérgesítő III. György angol király, Robert the Bruce egyenesági leszármazottja volt.
A világtörténelem egyik leghíresebb hódítója, a macedón Nagy Sándor története is egészen másként végződött volna, ha a csatákban nem kíséri el kedvenc molosszer kutyája, Peritas. Történt ugyanis, hogy egy III. Darius perzsa királlyal történő csata során Nagy Sándor leesett a lováról, és kis híján agyon taposta egy harci elefánt. Életét a krónikák szerint annak köszönhette, hogy harci kutyája őt védelmezve felugrott, és megharapta a támadó elefánt pofáját, és így eltérítette sebesült gazdájától. Nagy Sándor olyannyira hálás volt a kutyának, hogy egy várost is elnevezett róla, sőt, domborműve a vezér halotti szarkofágjára került.
A napóleoni háborúk végén, a legyőzött császárt az európai szövetségesek Elba szigetére száműzték, aki azonban nem nyugodott bele a vereségbe. 1815-ben megszökött és hajóra szállt, hogy visszatérjen Franciaországba. A hajóút azonban igen szerencsétlenül indult, a viharos időben Napóleon a fedélzetről a tengerbe zuhant és nem valószínű, hogy ép bőrrel megúszta volna a kalandot, ha nem lett volna jelen az őket kísérő halász kutyája, aki kimentette őt a hullámokból. Így Napóleon életben maradt, visszatért és 100 napra ismét felvette a császári címet. A halász kutyája nélkül, akinek a nevét sajnos nem jegyezték fel, sem a visszatérés, sem pedig a híres Waterloo-i csata, de a híres Abba sláger sem született volna meg.
Barry, az egyik bernáthegyi ős volt, akit szerzetesek tenyésztettek és alkalmaztak a svájci havasokban, ahol 1800 és 1812 között 40 embert mentett ki a hóból a lavinákat követően. Emlékét egy külön kiállítás őrzi a berni nemzeti múzeumban.
Old Drum szomorú története az amerikai Missouri államban esett meg az 1860-as években, amikor a kutya gazdájával szomszédos farm tulajdonosa lelőtte az ebet. Az állat gazdája természetesen ebbe nem nyugodott bele, és pert indított a szomszéd ellen, ami országos figyelmet keltett az Egyesült Államokban. Nem utolsó sorban azért, mert egy George Vest nevű ügyvéd egy nagyszerű védőbeszédet mondott ügyfele érdekében, ahol először használta „a kutya az ember legjobb barátja” kifejezést, ami azóta az egész világon elterjedt és közismertté vált. Az egykori per helyszínén, a Missouri Warrensburgban Old Drum szobra áll a bíróság épülete előtt, és minden évben egy fesztivált is rendeznek a tiszteletére.
Kevesen tudják, de az emberi történelem talán legjelentősebb és leglátványosabb őskori leletegyüttese, a Lascaux-i barlangrajzok felfedezője is egy kutya volt. 1940-ben négy gyerek sétált Robot nevű kutyájukkal az erdőben, amikor az eb egy nyúl üldözése közben megtalálta a barlangok bejáratát, és a gyerekek őt követve látták meg először a rajzokat. Ezt követően kezdődtek el a kutatások és a feltárások.
Rin Tin Tint, a kóborló németjuhász szukát egy amerikai katona találta meg, és vette magához az első világháborúban. Los Angelesbe történő visszatérésük után a rendkívül intelligens kutyát az amerikai filmipar is felfedezte magának, és az ebből az első négylábú országos sztár lett, aki majdnem 30 filmben játszott. Olyan népszerűvé vált, hogy havonta több mint 50.000 rajongói levelet kapott, és nem mellesleg sikereivel megmentette a Warner Brothers filmstúdiót is, akik a teljes anyagi csőd szélén álltak. Részben emiatt Rin Tin Tint sokáig Hollywood megmentőjének nevezték Amerikában, és valóban nagyon valószínű az, hogy e kutya nélkül Hollywood ma igencsak másként nézne ki, mint amilyennek ismerjük.
1925-ben diftériajárvány tört ki az Alaszkában található Nome városkában. A betegség hatékony kezeléséhez szükséges szérumot több mint 1000 kilométer megtételével lehetett eljuttatni a városba. Az út rettenetesen hideg és barátságtalan helyszíneken vezetett, amit csak kutyás szánokkal lehetett akkoriban megjárni. Az első sikeresen megérkező kutyás szánt Balto, a husky és csapata húzta, akik embertelen körülmények között teljesítették küldetésüket.
Jofi, a modern pszichoanalízis egyik atyja, Sigmund Freud csaucsauja volt, akinek egészen különleges kapcsolata volt a gazdájával és annak pácienseivel. Freud mélyen hitt abban, hogy a kutyák, de különösen Jofi, az embereknél és saját magánál is jobban képesek megérezni az emberi psziché rezdüléseit. Ezért Jofi szinte mindig jelen volt a páciensek kezelésénél, és Fraud gyakran a kutya reakcióin mérte le, hogy a páciensek készek-e a kezelésekre. Sőt, Freud a kezelések hosszát is a kutyához igazította. Ha Jofi felkelt, és az ajtó felé indult, ő is befejezte a foglalkozást az adott pácienssel. Ha némely túlzással is, de így elmondhatjuk, hogy a kutyáknak a modern pszichoanalízis módszereinek kialakításában is volt szerepe.
1957. november 3-án került sor az első olyan űrhajó kilövésére az emberiség történetében, ahol egy élőlény is jelen volt az űreszközön. Ráadásul nem más, mint egy kutya, akit Lajkának hívtak. Hosszas válogatást követően az akkori szovjet tudósok egy Moszkva környékén talált keverék kutyát találták a legalkalmasabbnak erre a feladatra. Lajkával azt szerették volna tesztelni, hogy vajon egy élő szervezet túlél-e egy űrstartot, és kibírja-e egy űrhajó gyorsulását. Mint a kísérletből kiderült, igen. Lajka azonban a hő és egyéb hatások miatt sajnálatos módon még az űrben elpusztult. Szerepe óriási és felbecsülhetetlen az űrkutatás fejlődésében és így talán az emberi történelem leghíresebb és legnagyobb hatású kutyájává vált.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek