„Abban a pillanatban, ahogy egy fajta tiltottá válik, megnő a vonzereje bizonyos társadalmi csoportok számára” – Árkossy Beatrix-szal beszélgettünk

Árkossy Beatrix okleves agrármérnök, elvégezte a Gödöllői Egyetem Kynologus képzését, 2016 óta a MEOESZ irodavezetője, valamint két klubban is tenyésztésvezető. A DOGZ konferencián elhangzott előadása nemcsak informatív volt és tanulságos, de számos érdekességet is megtudhattunk belőle.

Előadásának témája a „Veszélyes kutyafajták – ellenvélemény" címmel kapott helyet az I. szekcióban, utána pedig volt lehetőségünk egy rövid interjú keretében átbeszélni a tiltott kutyafajták helyzetét Magyarországon.

– Indítsunk teljesen tiszta lappal. Vannak-e Magyarországon tiltott kutyafajták?

Árkossy Beatrix: Nincsenek.

– Az előadásában szó volt a dániai helyzetről és Angliáról is természetesen. Mind a két országban számos fajta tiltólistán van. Mi alapján határozhatjuk meg, hogy egy fajtát tiltani kell-e a veszélyessége miatt?

Á. B.: Jó esetben ehhez statisztika kellene. Például, hogy legyen számszerűsítve, hogy egy bizonyos kutyafajta milyen arányban okozott sérüléseket az adott évben. Ilyen statisztika azonban nem létezik; sehol. A kérdésben említett országokban sem.

– Említette azt is, hogy a pitbull terrier Angliában és Dániában is elsőként került fel a tiltott fajták listájára.

Á. B.: A pitbull terrier mindenhol a legelső fajta, ahol van ilyen szabályozás a világon. Én azt gondolom, hogy ez egy rendkívül rossz marketing a fajta számára, hiszen gondoljuk át, hogy mire tenyésztették ki ezt a kutyát. Harcikutya volt a pitbull terrier. Valószínűleg zsigerből jött a döntéshozóknak, hogy márpedig egy ilyen kutyának szerepelnie kell a listán.

A konferencián a kutyák is képviseltették magukat. Ő itt Barnabás, az american bully.

– Azzal, hogy a pitbull terrier egy harci kutya, valószínűleg egy laikus is tisztában van, az információ abszolút benne van a köztudatban. Azt azonban kevesebben tudják, hogy tulajdonképpen milyen kutya is a pitbull terrier. Milyen a jelleme, ha nem egy olyan gazdi mellett nő fel, aki más kutyákkal akarja harcoltatni?

Á. B.: Ugyanolyan, mint a többi kutya. De azt tudomásul kell venni, hogy sokkal nagyobb az igénye a szocializációra, mint egy átlagos fajtának. Hozzá kell szoktatni a fajtársakkal való együttműködéshez, hogy megfelelően tudjon kommunikálni a környezetével. De egyébként egy borzasztóan jó társ tud válni belőle.

Egy személyes ismerősöm néhány hetesen hozta el pitbull terrier kiskutyáját. Ma már mindenféle versenyeken vesznek részt együtt, például canicross-szon. Együtt úsznak, a kutya együtt él több más kutyával. Az én kutyáimmal is teljesen barátságos volt sok-sok éven keresztül, amikor időt töltöttek együtt. Nem volt semmi probléma a viselkedésével, de ez egy nagyon kemény szocializáció eredménye.

– Hallottuk és olvastuk is több helyen már, amikor veszélyes kutyafajtákról van szó, hogy: ó, csak szeretet kell annak az állatnak, és akkor minden rendben lesz.

Á. B.: Ez egy nagy tévedés! Nyilván a szeretet egy nagyon fontos dolog, de ezek kutyák, állatok. Nagyon jó lenne, ha a gazdák és leendő kutyatartók ismernék a fajtákat, és tudnák azt, hogy azt mire tenyésztették ki és ehhez milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Vagy, hogy éppen az ő körülményei milyenek; hogy ő alkalmas-e annak a kutyának a felnevelésére és a tartására.

Árkossy Beatrix a DOGZ konferencián.

– Ön hogy látja, milyen hatással vannak a társadalomra a fajtatiltások? Hogy reagálnak rá az emberek? Elérik a céljukat?

Á. B.: Abban a pillanatban, ahogy egy fajta tiltottá válik, megnő a vonzereje bizonyos társadalmi csoportok számára. És ez abszolút tetten érhető; a tiltott gyümölcs mindig édesebb. Az a dolog, amit valaha a történelem során tiltottak, minden esetben hozzátevődött a bűnözői létformához. Ez így van sajnos a tiltott fajták esetében is, és erről az Angol Kennel Club is pontosan így vélekedik.

– Ennek köze van ahhoz, hogy itthon nincsenek fajtatiltások? Ez egy tudatos dolog?

Á. B.: Szerintem a magyar jogalkotók ilyen szempontból sokkal józanabbak. A magyar jogalkotók és az állatvédelmi szakemberek, akik velük együtt dolgoznak, sokkal jobban értik, érzik és tudják, hogy soha nem a fajta a veszélyes, hanem az az ember teszi azzá, aki nem megfelelően neveli föl és nem megfelelő körülmények között tartja azt az állatot.

Ha idén lemaradtál, ne bánkódj, jövőre is lesz DOGZ! Nem csak szakmabelieknek, laikus kutyatartók számára is hasznos és érdekes rendezvény.

– A MEOESZ mennyire működik közre a kutyákat érintő törvények meghozatalában?

Á. B.: Nagyon nagy szerencsénk van, mert szerintem időben kapcsoltunk, amikor láttuk ezeket az elharapózó és rossz irányba menő folyamatokat a kutyatartással és a kiállításokkal kapcsolatban is. Mi rögtön felvettük a kapcsolatot a területért felelős emberekkel és mondhatjuk, hogy gyakorlatilag napi kapcsolatban vagyunk velük azóta is. Abszolút partnernek tekintenek bennünket. Mi nem jártunk olyan szerencsétlenül, mint számos kennel klub, akik elmondták a véleményüket – kérve vagy kéretlenül – de nem vették azt figyelembe.