Kiknek köszönhetjük a sikert? Az egyes állatfajok vásárokon való tilalmát előíró jogszabály háttere
2024. november 11 - Képek: Getty Images Hungary
2024. november 11 - Képek: Getty Images Hungary
Dr. Kajó Cecília állatvédelemmel foglalkozó szakjogász magyarázta el, milyen út vezetett az új jogszabályig.
Sokan tulajdonítják most maguknak a sikert azzal kapcsolatban, hogy tilos ezentúl kutyát, macskát és madarak vadon befogott példányait árusítani állatvásárokon. Én úgy gondolom, hogy köszönet elsősorban azokat az állatvédő szervezetek illeti, amelyek már évek óta járták ezeket a vásárokat, forgalmazási szabálytalanságok, illetve állatkínzások feltárása érdekében. Itt kiemelten gondolok például az Állatmentő Szolgálat Alapítványra. Ők nemcsak hazai, de külföldi forgatócsoportokkal (BBC, Vier Pfoten) is többször végigjárták az ország híres-hírhedt börzéit, és megdöbbentő dolgokat tapasztaltak. (Például hogy a rendőrség állományában tartozó személy árusított fülvágott kutyákat a dabasi vásárban.)
Az állatvédő szervezetek nemcsak a feltárásban, hanem a következmények kijavításában is komoly szerepet vállaltak és vállalnak azóta is, mert az gyakorlatilag köztudomású tény, hogy
az ilyen vásárokon árult forgalmazható kor alatti, azonosítatlan, genetikai vagy más betegségektől szenvedő egyedek olcsósága azon alapul, hogy igen kevés tenyésztőszakmai és állatorvosi odafigyelést kaptak.
Olcsó húsnak pedig híg a leve – hogy ez mennyire így van, mutatja az a rengeteg bejelentés az állatvédő szervezetekhez, de jogsegélyszolgálatunkhoz is. Az olcsón, szerződés nélkül megvásárolt kiskutyák véres hányással-hasmenéssel küzdenek, a későbbiekben pedig fokozottan érintettek olyan elváltozásokban, amelyek korrigálásához akár több százezer forintos csontműtétekre van szükség.
A vásárló ilyenkor azt firtatja, hogy kinek kell ezeket a költségeket vállalnia, ha az eladó személyéről fogalma nincs, ő maga pedig nem tud ilyen tetemes összegeket vállalni. Kétségünk se legyen, ezeket ilyenkor mindig az állatvédő szervezetek vállalják. Ami számunkra sokszor úgy jelenik meg a mindennapokban, hogy „már megint kéregetnek”. Igen, ez sajnos így van, egy-egy súlyosabb betegség vagy elváltozás helyrehozatala vagy élethosszig tartó menedzselése milliókba is kerülhet már a kezdetekkor.
Az Állatmentő Szolgálat Alapítvány volt a motorja annak a közös levélnek is, amelyet rajtuk kívül még 27 szervezet írt alá és küldött el Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztosnak tavaly márciusban.
„Tisztelt Ovádi Péter!
Közös egyetértésben kérjük megtisztelő segítségét az állatvásárokban eluralkodó kaotikus helyzet rendezése érdekében. Az elmúlt időszakban több állatvásárban is jelen voltak állatvédelmi szervezetek, hogy betekintést nyerjenek az ott uralkodó döbbenetes állapotokba. Szokásjog. Ezzel az egy szóval tudjuk jellemezni a látottakat. Hiába védik az állatvédelmi törvények, a Btk. az állatokat, azok mégsem teljesülnek. Több hatósági állatorvossal folytattunk egyeztetéseket, és nem is tudják betartatni a jogszabályokat, mert az árusok visszaszöknek a piacok területére, vagy a kapu mellett folytatják a törvénybe ütköző cselekményüket.
Több esetben vásároltunk kiskutyákat vásárokban. Sajnos a legtöbb esetben biankó oltási könyvvel történik az állatok eladása, megesik, hogy nincsen bennük mikrochip, és legtöbbnyire ezen állatok betegek is. Minden alkalommal látunk 8 hét körüli fülvágott kutyákat, mintha kötelező darabjai lennének ezeknek az eseményeknek. Egy tenyésztő nem fog piacon állatot árulni, mert célja, hogy a nála élő kölykök felelős, gondos, megfontolt állattartókhoz kerüljenek, utánkövethetőséggel. Kedvtelésből tartott állatok esetén az állatvásárokkal csak a szaporítóknak kedvezünk. Ennek pedig véget kell vetni.
Az állatvédelmi szervezetek folyamatosan kapják a külföldi sajtómegkereséseket, mert a magyar állatvásárokban uralkodó szörnyű állapotokat és az illegális állatkereskedelmet szeretnék bemutatni saját országaikban. Legyünk mi a jó példa, hogy elmondhassuk, hogy Magyarország fellép az effajta kereskedelem ellen, nem tűri azt, és nem tudnak olyan vásárban forgatni, ahol kedvtelésből tartott állatokat árusítanak. Felelőtlen, aki ilyen helyen árul állatokat, és felelőtlen az is, aki ilyen helyen vesz magához állatot. Az állatoknak felelős döntésre van szükségük, számtalan esetben az életük múlik rajta. Kérjük, karolja fel ügyünket, és szüntessék be a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmét az állatvásárokban! Monor és Dabas megtette ezt a lépést a saját piacaikon, és nem veszítettek vele semmit, ám az állatok nagyon sokat nyertek.”
Állatmentő Liga, Állatorvosok az Állatvédelemért Országos Alapítvány, Állatvédelmi Járőrszolgálat Zala 18292215-1-20, Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetsége, Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület, Bundás Barát Állatvédő Egyesület, Csivava Fajtamentő Egyesület, Ébredő Bolygó Alapítvány, Hangya Közösség Alapítvány, Lelenc Kutyamentő Egyesület, Mancsmentő Állatvédő Egyesület, Maugli Állatvédő Egyesület, MAVED Magyar Macskavédő Alapítvány, Mopszokért Alapítvány, Nagyatádi Állatvédő Egyesület, Noé Állatotthon Alapítvány, Pécsi Morpheus Állatmentő Alapítvány, Putrinka Állat és Természetvédő Alapítvány, Retriever Rescue Fajtamentő Egyesület, Speciális Állatmentő Egység Alapítvány, Szurkolók az Állatokért, Tetovált Állatmentők Állatvédelmi Egyesület, Tisza Állat- és Természetvédő Egyesület, Vahur Ajka és Térsége Állatvédelmi Egyesület, Viharsarki Állatőrség Alapítvány, Vizslamentés Magyarország Alapítvány.
A november 21-én hatályba lépő jogszabály-módosítás értelmében tilos ezentúl kutyát, macskát és vadon befogott madarat állatvásárokon árusítani. Nem hallgathatunk azonban arról, hogy
ez a probléma csak részben állatvédelmi, súlyos szociális kérdéseket is felvet.
Az ország nagyon sok részén ugyanis ez az egyetlen megélhetési forrás. Ha pedig elveszünk egy forgalmazási platformot az eladók elől, ők valahová máshova fognak átmenni. Nem fogják hétfőről keddre virradóan abbahagyni ezt a tevékenységet.
Kiemelt figyelmet kell tehát fordítanunk ezentúl az online piactereken vélhetően jelentősen megszaporodó állatot áruló személyek hátterének.
A másik fontos kérdés, hogy a helyben, gyorsan, olcsón elérhető kutya-macska tengely kiesésével a vásárlók figyelme a vásárokon a továbbiakban is szabadon forgalmazható állatok felé fordulhat. Egyre népszerűbbek az egzotikus állatok: színes nagypapagájok, hüllők, kétéltűek, ízeltlábúak, kisrágcsálók, de akár kenguru, szurikáta vagy invazív mosómedve és ormányos medve is megtalálható volt eddig is a vásárokon. Lehetséges, hogy ezentúl még több szökött kengururól, szurikátáról, emuról és más egzotikus állatról fogunk olvasni a hírportálokon?
Hosszú távon komplex megoldást biztos, hogy a kedvtelésből tartott állatok összességének vásárokon való forgalmazásának tiltása hozhat.
Zárt üzletben folytatott állatkereskedés, illetve az online piactereken kínált állományok ellenőrzése esetén könnyebb dolga lesz mind az állatvédőknek, mind a hatóságoknak.
Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.
Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.
A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek