Tűzrőlpattant terrierek: ezeket a kis ebeket a többség félreismeri

Az alábbi kis vagy kisebb méretű terrierek könnyen kelthetik azt a képzetet, hogy született ölebek. Ám erős, határozott karakterüket és mozgásigényüket megismerve egyértelmű, hogy rátermett gazdára van szükségük.

Kicsi a bors, de erős – tartja a mondás. Nos, jelen esetben kicsi, de terrier – a fajtacsoport minden jellemzőjével együtt. Sokan mégis a méret alapján ítélnek meg egy-egy kutyafajtát, és tévesen ebből következtetnek az állat igényeire. A teljesség igénye nélkül bemutatunk most néhány kisebb, de annál karakteresebb négylábút.

1.) Yorkshire terrier

Nem véletlenül áll fajtaleírásunkban, hogy ezek a kis szobacirkálók bizony tábornoknak képzelik magukat. A cirkáló szóból már következtethetsz arra, hogy a yorkie egy igen kíváncsi, mindent tudni akaró, a terepet oda-vissza bejáró kutya, aki tábornoki minőségében örömmel veszi magához az irányítást, ha hagyják neki. Ugye, ugye, kis mérete ellenére micsoda babérokra tör a családban?! Mindezek miatt kiemelten fontos esetében is a megfelelő szocializáció, a következetes nevelés, továbbá az, hogy biztosítsák számára a megfelelő mozgásmennyiséget.

Eredetét tekintve a yorkshire terrier múltja Angliába vezethető vissza, ahol a szegényebb rétegek négylábúja volt. Veszélyes bányákban jelzőkutyaként, valamint apróbb vad elhozására, illetve patkányfogásra használták őket. Miképp egy korábbi interjúnkban Radvánszky Katalin tenyésztő is hangsúlyozta, a fajta előnyére vált kis mérete, ahogy az is, hogy olcsó volt a tartása. Egy főúrnak ajándékozott példány nyitotta meg a felsőbb rétegek kapuját a yorkie előtt, és innen indulhatott el ez a hasznos kis eb a divatkutyává válás útján. Azonban leendő, vagy már gyakorló gazdaként fontos szem előtt tartani az eredeti feladatkört és a fajta igényeit.

Mindezek okán a gyors pisiszünetek, majd a kanapén való naphosszig tartó ejtőzés nem való a yorkshire terriernek! Ugyanakkor roppant könnyen alkalmazkodó fajta, amely jól kijön más állatokkal, testméretének hála pedig szinte bárhová elkísérheti a gazdáját. Átlagos magassága a fajta képviselőinek 23 centiméter, az ideális testtömeg az esetükben pedig maximum 3 kilogramm, de előfordulnak ennél súlyosabb példányok is.

2.) West highland white terrier

Az egy időben szintén óriási népszerűségnek örvendő westie-k esetében is fel kell készülnie a gazdának egy vérbeli terrierrel való együttélésre. A skót felvidékről érkező rágcsálóirtó és vadhajtó kutyák roppant energikusak, kiemelkedően eszesek és bátrak, ám ha nincsenek megfelelően nevelve, könnyen önfejűvé válhatnak. Mindezek mellett békés, ragaszkodó és igen gyengéd társak, akik jól kijönnek a család minden generációjával, köztük a gyerekekkel is. Átlagosan 28 centiméter a marmagasságuk, és 7–10 kilogramm súlyúak.

A fajta érdekessége a színe, ami a névadásban is megmutatkozik. A west highland white terrierek őse ugyanis a cairn terrier. Akik közül egykoron kifejezetten szűrték a fehér egyedeket. Egészen addig, míg egy Edward Donald Malcolm nevű ezredes vadászat közben el nem vesztette 12 fős kutyafalkájának legkedvesebb példányát. Az ebet összetévesztették egy vaddal, és kilőtték. Hogy ez többé ne fordulhasson elő, Malcolm – aki többgenerációs tenyésztőcsalád sarjaként maga is kutyatenyésztéssel foglalkozott – elhatározta, hogy onnantól feltűnő, fehér színű ebeket fog tartani, elkerülendő a hasonló baleseteket. Ehhez összegyűjtött valamennyi hibásnak titulált fehér cairn terriert. Innen indult a fajta története, amelynek születésébe számos más terrier, köztük feltehetően a skót terrier is szerepet kapott. Ez már csak azért is valószínű, mert a skót terrier korábban poltalloch terrierként volt ismeretes, amely a Malcolm család eredetére utal. Ám pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre.

3.) Dandie Dinmont terrier

Ezt a végtelenül bájos megjelenésű kutyát testi adottságai – hosszúkás törzse, valamint rövid, izmos lábai – komoly feladata elvégzésében, nevezetesen a borz-, illetve vidravadászatban segítik. Eredeti feladatkörét tekintve ugyanis a Dandie Dinmont terriereket vadászatokon vetették be. Ehhez mérten aktív, határozott, a rá bízott feladatot nagy komolysággal elvégző kutyákról van szó, akik mindig tettre készek. Méretüket tekintve nemtől függően 20–28 centiméter magasak, amihez 8–11 kilogramm párosul.

A gazdának pedig gondoskodnia kell arról, hogy a nagy mozgásigény és a feladatmegoldás iránt tanúsított vágy is kielégüljön. Jellemzői közé tartozik továbbá, hogy az idegenek jöttét határozott ugatással jelzi, és pillanatok alatt képes hatalmas gödröket ásni az udvarban. Mint a legtöbb vadászkutyát, a macskákhoz és egyéb házi kedvencekhez idejekorán hozzá kell szoktatni. Szőrzete hozzáértő gondoskodást igényel, amivel szintén számolni kell.

4.) Bedlington terrier

A szintén nagyon jámbor külsejű bedlington terrier lehet ugyan, hogy szemre báránynak tűnik, ám egy vérbeli, karakán terriert ismerhetsz meg a személyében. Ezt az érdeklődő, éber és agilis vadászt Anglia északi részén tenyésztették ki borz-, patkány, illetve egyéb kártevővadászatra. Felmenői között szerepelhet a whippet, a már taglalt Dandie Dinmont terrier, egyéb vidravadász kutyák, de a bullterrier neve is felmerült. Kezdetben a szegényebb rétegek kutyája volt, sőt, a legenda úgy tartja, hogy a vándorló késélező, üstfoltozó romákkal utazott, akik orvvadásztak azokon a birtokokon, amelyek mellett elhaladtak.

Jellemzői a határozottság, a bátorság, az erős jellem, ugyanakkor a játékosság és vidámság is. Egy igazi hűséges bohóc, aki remek társ, ha megfelelően van szocializálva. A kisebb állatokat a bedlington terrier is ösztönösen üldözőbe veszi, így erre különösen ügyelni kell, ahogy arra is, nehogy a kiszemelt zsákmány után szaladva nyoma vesszen. Mint a terrierek általában, szeret ásni. A bunda ápolására esetében is kiemelt figyelmet kell fordítani, lehetőleg hozzáértő kozmetikus bevonásával. Magassága átlagosan 40–42 centiméter, súlya 8–10 kilogramm.

5.) Border terrier

Végezetül ismerd meg a legkisebb munkaterriernek tartott border terriert, aki Skócia és Anglia határvidékén született (innen az elnevezés is: a border angolul határt jelent), és küllemében ugyan kevéssé terrieres, ám határozott jelleme, nagy munkabírása és agilis, elszánt természete elárulja, hogy igencsak az. Elsősorban a borz és a róka kihajtása volt a feladata a vadászatok során. Hogy lépést tudjon tartani a lóháton közlekedő vadászokkal, szükség volt a kitartására, míg a rókákkal szemben bátorsága vitte sikerre. Alkatának köszönhetően könnyedén be tudott jutni a kotorékba, de a vízzel sincsenek gondjai a fajta képviselőinek.

A border terrier átlagos marmagassága körülbelül 36 centiméter, súlya pedig mindössze 5–7 kilogramm. Gazdájának fel kell készülnie kedvence nagy mozgásigényére, erős vadászösztönére és ásásra való hajlamára. Mindezek mellette egy roppant kedves, ragaszkodó társat kap a személyében, aki megfelelő nevelés mellett kiváló családi kutya lesz. A magányt nehezen viseli, így nem szabad hosszú időkre egyedül hagyni. Ha macska vagy egyéb kisállat van a ház körül, azokkal időben össze kell szoktatni.