7 vármegyében indul a tavaszi rókavakcinázás: vigyázz a kutyádra, ha itt élsz!

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is márciusban indul a tavaszi rókavakcinázás. A Nébih a kutyatartók figyelmét is igyekszik felhívni az akcióra, közzétette a következő hetek során érintett területek térképét is.

A tavaszi rókavakcinázás 2025. március 29-én kezdődik, és egészen április 5-ig tart Magyarország déli és keleti vármegyéiben. A következő hetek során Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod vármegyék kutyatartóinak is érdemes lesz fokozottan figyelniük, hogy merrefelé sétálnak.

A tavaszi rókavakcinázás első szakasza kezdetét veszi

Amint arról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleményében is tájékoztat, az immunizálással egy időben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A pontos dátumok és az érintett területek erre a térképre kattintva is megtekinthetőek. Az immunizálást az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek segítségével végzik, amelyeket kisrepülőgépekről szórnak ki. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. Az érintett helyszíneken plakátokkal is informálnak. A vakcinázás eredményeit a kilőtt rókák vizsgálatával ellenőrzik majd.

Egyre több a veszett róka

A betegség a szomszédos országokban, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, de nemrég ismét megjelent Szlovákiában is. Magyarországon az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettséges esetet igazoltak. Éppen ezért Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében most dupla csaléteksűrűséggel folyik majd a tavaszi rókavakcinázás. A Nébih szakemberei úgy vélik, hogy a veszettség természetes úton, a vadállomány kelet felőli mozgásával jutott el ismét hazánkba, mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját.

A hatóság azt is hangsúlyozza, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.

A veszettség nem mindig jár látványos tünetekkel

A rendszeres, őszi és tavaszi rókavakcinázás azért is kiemelten fontos, mert a betegség nehezen felismerhető, ám számos emlősre veszélyes lehet. A kutyák esetén nem csak a habzó száj utalhat a veszettségre. A vírusos betegség az idegsejtekben terjed és szaporodik, szinte minden meleg vérű élőlény elkaphatja, a kutyák és a rókák mellett a macskák, a vadállatok és az emberek is. Gyakran halálos kimenetelű, ezért nagyon fontos a védekezés. Magyarországon az egyetlen ténylegesen kötelező oltás, amit egy kutyának meg kell kapnia, a veszettség elleni vakcina. Aki ezt elmulasztja beadatni kedvencének, azt súlyos bírsággal sújthatják.

A veszettség tünetei az alábbiak lehetnek

• a félénk állatok barátságossá válása
• a bátor, agresszív egyedek visszahúzódása
• táplálkozásra nem alkalmas dolgok – például kövek – fogyasztása
• agresszív viselkedés
• rángatózás
• „láthatatlan legyek” kapkodása
• végtagbénulás
• lógó állkapocs
• szájhabzás
• nyáladzás
• légzési elégtelenség
• kóma

Amennyiben a betegséget nem kezelik a lappangási időszakban, nagy eséllyel nem éli túl az állat.