Ha így mentesz talált kutyát, jogsértést követsz el: szabadságvesztés is járhat érte

Az állatvédők egy valós eset kapcsán hívták fel az emberek figyelmét arra, mitől válik törvénytelenné a segítségnyújtás. Az ügyben dr. Kajó Cecília szakjogászt is megkérdeztük.

Az újbudai Tizenegy Állatvédő Egyesület osztotta meg az alábbi történetet, ami rámutat az állatok „mentésének” egy törvénytelen módjára.

A tanulságos és eléggé megdöbbentő eset főhőse egy hölgy, aki talált egy kutyát Óbudán. Nem hagyta magára, ami mindenképp dicséretes. De ahelyett, hogy felvette volna a kapcsolatot valamely állatmentő szervezettel vagy az ebrendészettel, csupán egy képet osztott meg róla az egyik zárt helyi – tehát csak a tagok számára elérhető – Facebook-csoportban. Ezzel máris limitálta azok számát, akik esetleg felismerhetik a jószágot.

Emellett a fotó kísérőszövege az volt, hogy amennyiben nem lesz meg a gazda, úgy náluk már meg is van a helyei a négylábúnak. És itt jön a csavar!

Mint később kiderült, a megtaláló olvastatott mikrochipet a kutyában, így pontosan tudta, hogy kié. Ám ennek ellenére mégis úgy döntött, hogy megtartja. Ráadásul a gazda telefonszáma is regisztrálva volt a rendszerben, s ahogy az egyesület posztjából kiderült, beszélt is vele, hozzátéve, hogy a nő követelőzött.

A állatvédők ennek kapcsán hangsúlyozzák, hogy ha valaki állatot talál, az nem lesz automatikusan az övé. Pláne, ha chippel van ellátva, élő adatokkal. Emellett a megtalálónak nincs joga pénzt vagy bármiféle juttatást követelni. És értelemszerűen arra sincs felhatalmazva, hogy bármilyen dokumentumot kérve igazoltassa a tulajdonost.

Ellenben ha valaki mégis így jár el, akkor a gazdának vagy az állatmentőknek joguk van rendőrt hívni. Hiszen a „megmentő” ellopta más tulajdonát.

Hangsúlyozzák továbbá, hogy a megtalálónak kötelessége mindent megtenni az eredeti gazda felkutatásáért. Amennyiben ez 90 napig nem vezet eredményre, csak abban az esetben tarthat igényt az állatra, és kezdeményezheti az örökbefogadását.

A szóban forgó történet vége az lett, hogy a talált kutyus visszakerült az eredeti gazdájához, aki a bejegyzés alatt kommentben is hálásan köszönte az Egyesület segítségét és közbenjárását.

Jogász válaszol

Az ügyben a DOGZ -a konferencia egyik szakértő előadóját, dr. Kajó Cecília állatvédelmi szakjogászt kérdeztük, aki az alábbiakat mondta el az eset kapcsán.

– Egy talált élő állat esetén több jogi szálon kell gondolkodnunk: találással tulajdonjogot szerezhetünk felette meghatározott feltételekkel. A legfontosabb szabály, hogy a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv szerint 90 napig az eredeti tulajdonost kell keresnünk. Ezt ma a legpraktikusabban egy nyilvános, osztható posztban tehetjük meg a közösségi oldalakon. Illetve állatorvos segítségét kérhetjük a chip leolvasásában és a regisztrált állattartóval való kapcsolatfelvételben. Ha a regisztráció hiányos, akkor megjegyzésként beleírathatjuk, hogy megtaláltuk a kutyát és megadhatunk egy telefonszámot a kapcsolatfelvétel érdekében – magyarázza a szakember.

A jegyzőhöz kell fordulni

– A találás helye szerinti a polgármesteri hivatalban a jegyzőnél kell kérnünk egy igazolást, hogy adott napon a meghatározott chipszámú, külsejű, nemű, korú, leírású stb. állatot megtaláltuk, az eredeti tulajdonos hiányában a tulajdonjogra igényt tartunk. Majd 90 nap elteltével ismét a polgármesteri hivataltól kérhetünk egy igazolást. Ha mindent megtettünk az eredeti tulajdonos felkutatása érdekében és van egy igazolásunk az időmúlásról, a 91. napon tulajdonjogot szereztünk a Ptk. szerint. Ekkor már magunkra tudjuk regisztrálni az állatot – tudtuk meg, miként lehet valakié a talált jószág.

Ha ez a szakasz hibás, nem telt el 90 nap, nem kerestük az eredeti tulajdonost, a találás után pár nappal máris >>örökbe adtuk << másnak, arra jogilag azt mondjuk, hogy hibás a tulajdonosi láncolat: mivel mi sem váltunk tulajdonosokká, általunk sem szerezhetett más tulajdonjogot.

Találás után pár nappal tehát örökbe adni kutyát úgy, hogy valaki fölötte tulajdonjogot szerez, jogi képtelenség. 90 napig ott maximum ideiglenes tartásról lehet szó, és utána lehet a helyzetet tisztázni – magyarázta el a jogász.

A divatos fajták nagyobb veszélyben vannak

– Főleg divatfajtáknál fordul elő, hogy 5-10-15 „eredeti” tulajdonos is jelentkezik. Ha különlegesebb állatról van szó, és sajnos partnert találnak ehhez egy állatorvosban, megjelenik a több „eredeti” oltási könyv vagy akár útlevél is a képben. Ilyenkor a találó feladata és felelőssége eldönteni, hogy kit tekint a megmutatott bizonyítékok alapján eredeti tulajdonosnak, és kinek adja vissza az állatot – vagy nem adja vissza.

Dönthet ugyanis úgy is, hogy tíz eredeti gazda harcában nem kíván részt venni és esetleg rossz döntést hozni.

És mivel nincs meg a képessége és a tudása ahhoz, hogy okiratokat (oltási könyveket, útleveleket, adásvételi szerződéseket, törzskönyveket, örökbefogadási szerződéseket stb.) vizsgáljon meg olyan szemmel, hogy azok valódiak-e, illetve mivel teljesen szubjektív alapon megvan az a rossz érzése, hogy esetleg valóban nem az eredeti tulajdonosnak fogja visszaadni az állatot, így inkább magánál tartja – mutat rá egy emberileg és jogilag is furcsa helyzetre a szakjogász.

Mi a helyzet akkor, ha valaki vélt vagy valós indokok alapján nem adja vissza a tulajdonosnak a megtalált állatát?

–  A köznyelvben lopásként, valójában jogtalan elsajátítás bűncselekményként ismeretes ez a helyzet. „Ha valaki a talált idegen dolgot 8 napon belül annak, aki elvesztette, nem adja át, bűncselekményt követ el.” Sokszor beszéltem már a jogalkalmazás művészetéről, és hogy mennyire fontos szerepe van egy-egy kifejezés alkalmazásának, értelmének, értelmezésének és a nyelvtannak a jogszabályok alkalmazása során. Míg a polgári jog szabályai szerint ugyanis a tulajdonost kell keresnünk. Itt a büntetőjogi szabály szerint azzal hibázunk, ha annak, aki elvesztette (!), nem adtuk vissza az élő állatot. Vagyis ez nem feltétlen csak a tulajdonos lehet, hanem bárki, akire például rábízta. Ez sokszor nagy kihívás elé állíthatja szintén a találót. Elhiszi-e bemondásra vagy bármilyen bemutatott meghatalmazás, megbízás, illetve más tárgyú okirat alapján, hogy az jelentkezik-e, aki elvesztette az állatot – vezet minket tovább a jog labirintusában dr. Kajó Cecília.

Fontos az értékhatár

– A jogtalan elsajátítás a vagyon elleni bűncselekmények csoportjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy itt mindig figyelnünk kell az értékhatárra. 50.000 forint érték, illetve kár alatt a vagyon elleni bűncselekmények (lopás, rablás, orgazdaság, jogtalan elsajátítás stb.) szabálysértésnek minősülnek. Ezek enyhébb szankcióval járnak. 50.000 forint fölötti érték vagy kár esetén a jogtalan elsajátítás bűncselekmény. Így egy értékesebb tenyészállat, törzskönyves pedigrés társállat, különleges/ritka egzotikus állat (melynek értéke több millió forint is lehet) esetében akár szabadságvesztést is kiszabhatnak azért, mert nem adtunk vissza annak, aki elvesztette – tudtuk meg.

– Mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy az állat érdekében a rendelkezésre álló információk, bizonyítékok alapján el tudja-e dönteni felelősen, hogy a valódi tulajdonosnak, illetve annak adja-e vissza, akitől elveszett az állat. Mindig tudatában kell lennünk azonban annak, hogy egy-egy adott állattal kapcsolatos, adott időpillanatban jó döntésnek látszó döntés olyan következményekkel járhat, hogy akinek örökbe adjuk, soha nem fog fölötte tulajdonjogot szerezni. Vagy akinek hibás döntésen alapulóan nem adtuk vissza, ellenünk feljelentést tesz, és minket felelősségre fognak vonni egy büntetőeljárás során. Ezt az egyedi belátást és következményvállalást soha semmilyen jogi tanács, jogi képviselő nem pótolhatja. Mindig magunknak kell eldönteni azzal a nehéz teherrel a vállunkon, hogy egy élő állat sorsáról van szó. Ami alapvetően sokaknál nem értelmi, hanem érzelmi döntést jelent – összegzi a fontos tudnivalókat a hozzáértő.