Stresszes vagy és szomorú, miután hazavitted a kiskutyádat? Teljesen normális

Egy közelmúltban készült tanulmány szerint az új kutyatulajdonosok közel felét érinti a jelenség, amely során lehangoltságot és szomorúságot éreznek, miután hazavitték kedvencüket.

Fontos beszélni az állapotról, ugyanis, mint láthatod, nem vagy vele egyedül, ráadásul megfelelő eszközökkel kordában is lehet tartani. Következő cikkünkből megtudhatod, miért vagy stresszes és szomorú a kölyökkutya megérkezése után, és hogyan tudod kezelni az állapotot.

Ezért lehetsz szomorú a kölyökkutya érkezése után

Kutyagazdivá válni hatalmas döntés, és bár alapvetően az emberek úgy gondolnak erre, mint pozitív eseményre, az igazság az, hogy mint minden történés, amely alapjaiban változtat az életünkön, vegyes érzelmeket válthat ki. Hogy ez mennyire valós dolog, arra bizonyosságot ad az is, hogy az új tanulmány szerint a gazdik fele megtapasztalja ezt az állapotot, amely teljesen normális.

Bár nem szeretünk erőteljes párhuzamot vonni a gyermekvállalás és a kutyatartás között, az tagadhatatlan, hogy számos hasonlóság van a kettő között. A szülés után az újdonsült anyukáknál is fellép egy nagyon hasonló állapot, mint a friss gazdiknál. Ezt szokás baby bluesnak, vagy gyermekágyi szomorúságnak is nevezni. Az érdekesség az, hogy kifejezetten hasonló körülmények generálják, mint az új kiskutya megjelenését követő csüggedtséget. (Fontos, hogy nem összekeverendő a szülés utáni depresszióval.)

Meglepő érzés lehet, hogy amikor igazán boldognak kellene lenned kis társad miatt, mégis hirtelen negatív érzések öntenek el. Egy kölyökkutya nevelése kemény munka, az is lehet, hogy éjszakáznod is kell a csöppség miatt az első időszakban, így átélhetsz a stressz és kimerültség miatt frusztrációt és bizonytalanságot is. Most kezded el érezni ugyanis, hogy mekkora felelősség is terhel. A felelősség érzése mellett ilyenkor tudatosul általában az is, hogy az eddig megszokott életritmusod változni fog. Előfordulhat, hogy ki kell hagynod kedvenced miatt olyan eseményeket, amelyeket eddig nem kellett, és a kiképzés során is felmerülhetnek kihívások. Ezt végigolvasva nem is olyan meglepő, hogy egy megterhelő időszakról van szó.

Az állapot szerencsére nem tart sokáig

A közelmúltban készült tanulmányban a kutatók 1572 kutyatulajdonost kérdeztek meg a kölyökkutyák nevelésével kapcsolatos tapasztalataikról. A válaszadók 224 fajtát és fajtaváltozatot képviseltek, valamint a gazdik széles életkori skálán mozogtak. A kutatók azt találták, hogy a válaszadók 45%-a tapasztalt jelentősen negatív érzéseket a kutyája kölyökkorában. Az emberek 20%-ánál ezek az érzések kevesebb mint egy hónapig tartottak, 31%-uk azt jelentette, hogy ezek az érzések 1–5 hónapig tartottak, 30%-uknál 6–12 hónapig, míg 19%-uknál több mint egy évig voltak jelen.

A kutatók három tényezőt azonosítottak, amelyek hozzájárultak a kisállatgazdik negatív érzéseihez: frusztráció, szorongás és kimerültség.

A szorongás tényező elsősorban az önbizalomhiányra és az elégtelenség érzésére, mint kutyatartó összpontosít, valamint az aggodalmakra a kölyökkutya jóllétével és fejlődésével kapcsolatban. A frusztráció tényező ezzel szemben az általános elégedetlenséget és érzelmi megterhelést méri, amelyet a kölyökkutya gondozásával kapcsolatos kihívások és váratlan nehézségek okoznak, beleértve az irritáció érzését, a kölyökkel való kapcsolat megkérdőjelezését, a feladatok megerőltetőnek érzékelését, és a kölyökkutya örökbefogadása melletti döntés megkérdőjelezését

– magyarázza Aada Ståhl a tanulmány vezető szerzője.

Így küzdhetsz meg a helyzettel

Szerencsére vannak olyan módszerek, amelyekkel enyhítheted ezeket a negatív érzéseket. Az egyik stratégia az, hogy koncentrálj arra, hogyan tudnád konkrétan kezelni azt a kutyaviselkedést, amelyik a stresszt okozza. Például, ha úgy érzed, hogy mindig valami csintalanságon kapod az ebet, este pedig nem akar aludni, érdemes lehet több játékidőt beiktatni napközben, esetleg hosszabb sétákra elvinni a kutyust. (Persze csak óvatosan, túlmozgatni nem szabad a kutyát!) Egy másik lehetőség, amit kifejezetten javaslunk, hogy iratkozzatok be kutyaoviba, vagy járjatok el trénerhez, ahol irányított körülmények között tudtok egymáshoz csiszolódni.

Egy másik nagyon fontos eszköz az énidő. Amennyire csak lehet, figyelj arra, hogy ne hanyagold el magad és a megszokott rutinodat. Győződj meg róla, hogy találkozol a barátaiddal, szeretteiddel, kimész a szabadba mozogni és szórakozni, és töltesz időt a hobbijaiddal. Érdemes lehet az ismerősi körödben körbekérdezni, hogy van-e olyan, aki néha vállalja az ebet néhány órára. Ha ez nem opció, ajánljuk, hogy tájékozódj a környéken működő kutyanapközikről és -szitterekről.

Ne feledd, teljesen normális, amin keresztülmész, ezért ne szégyelld sem magad, sem mások előtt a helyzetedet! Ha a terhek enyhülése után sem érzed magad jobban, mindenképpen keress fel egy mentálhigiénés szakembert.