Elképesztő felfedezést tettek az ELTE kutatói a kutyákkal kapcsolatban

Az új tanulmány olyan eredményeket hozott, amelyek bizonyítják, hogy kedvenceink agya jobban hasonlít a miénkre, mint azt korábban feltételeztük.

Gazdiként hajlamosak vagyunk a kutyákat emberi tulajdonságokkal felruházni, és szeretnénk azt gondolni, hogy az ebek agya hasonlóan működik a miénkhez, és igenis értik, amit mondunk nekik. Korábbi vizsgálatok már rávilágítottak arra, hogy egyes kutyák döbbenetes mennyiségű szó megtanulására képesek, ám eddig úgy tűnt, ezen képesség nem jellemző a faj összes egyedére. A kutatókat azonban nem hagyta nyugodni a téma, és új módszert vetettek be – ami hozta is a meglepő eredményt, amelyet a Current Biology folyóiratban publikáltak.

Nem mindegy, milyen a teszt

A korábbi esetekben, amikor a kutyák szótanulási képességét kutatták, a szakértők konkrét feladatok során igyekeztek feltérképezni az állat tudását. A hallott tárgyat oda kellett hozniuk, vagy oda kellett menniük hozzá. A legtöbb eb számára ez túl nagy kihívást jelentett, és csak véletlenszerűen teljesítették jól a feladatot. Az ELTE etológusai azonban egy új módszerhez folyamodtak: feladat helyett inkább célirányosan az állatok agyát vizsgálták, hogy kiderüljön, szó szerint mi zajlik az eb fejében.

Noninvazív EEG-műszer segítségével mérték a kutatásban részt vevő 18 kutya agyi aktivitását. Feladatmegoldás, vagyis aktív válaszadás helyett az ebek passzív tudását vizsgálták az agyi aktivitás mérésének segítségével. A tárgyak neveit csupán kimondták, vagy egy képen felmutatták. Az állatnak tehát az egyetlen feladata az volt, hogy odafigyeljen.

Váratlan eredmények

A kutatókat is meglepték a mérések. Kiderült ugyanis, hogy a kutyák az emberekhez hasonlóan értelmezik a szavakat, és nagyon is tudják, mi mit jelent. Nem tanult viselkedés alapján reagálnak (például a póráz szó hallatán nem azért mennek az ajtóhoz, mert megtanulták, hogy ilyenkor jön a séta), hanem hozzánk hasonlóan úgynevezett mentális reprezentációval. Ez azt jelenti, hogy a szó hallatán előhívnak egy emléknyomot, tehát megfigyelhető náluk is a referenciális szóértés, amelyről sokan úgy vélik, hogy kizárólag emberi képesség.

Ráadásul a szóértés terén nem csak abban hasonlítanak ránk, ahogyan reagálnak. Hasonló folyamat játszódik le az agyukban akkor is, amikor egy hallott szó és a látott tárgy nem egyezik meg. Vagyis a kutyák még azt is tudják, ha valamit nem úgy hívunk, ahogyan kellene.

Mit jelent ez?

A kutatás eredményei több szempontból is áttörést jelentenek. Egyrészt megkérdőjelezik azt, ahogyan eddig az emberi nyelvhasználat egyediségéről gondolkodtunk. Hiszen ha a kutyák agya képes felfogni az emberi nyelv által generált szavakat, lehetséges, hogy erre más fajok is képesek.

Másrészt pedig a gazdiknak is jó, ha tudják: a kedvencük valószínűleg sokkal több mindent ért a mondandójukból, mint azt korábban gondolták. Ráadásul, mint említettük, a szóértésük nem kontextusfüggő. A labda szót akkor is értik, ha épp nem mutatsz fel nekik egy játékot, vagy nem a parkban mókáztok.

Újabb és újabb kérdések

Ahogy a kutatások során a szakértők egyre több felfedezést tesznek, úgy merülnek fel új kérdések a kutyákkal kapcsolatban. Kérdéses például, hogy ha megértik a szavakat, vajon miért okoz mégis nehézséget a számukra, hogy aktív választ kérő feladatokban jól teljesítsenek? Mi lehet az oka annak, hogy egyes kutyák döbbenetesen sok szót meg tudnak tanulni, míg másoknak az alapvető parancsok elsajátítása is csak nehezen sikerül? A szóértési képesség összefügghet a domesztikációval, vagy más emlősök is a képesség birtokában vannak?

Rengeteg feltérképezendő terület van még, hogy a lehető legjobban megismerhessük és megérthessük négylábú barátainkat. Kíváncsian várjuk, milyen új felfedezések várnak még ránk!