A szocializálatlan kutya 7 ismérve: mindenkire veszélyesek
2024. március 31 - Képek: Getty Images Hungary; Az Én Kutyám
2024. március 31 - Képek: Getty Images Hungary; Az Én Kutyám
Ha neveletlen az eb, az se neki, se a gazdának, se a környezetnek nem jó. Összeszedtük a tipikus problémákat, amik az alapok hiányát jelzik.
Optimális esetben a kölykök képzése, pontosabban akkor még a környezethez való szoktatása, már az első hetekben elkezdődik. Ám ha elmarad a világgal való ismerkedés, majd a tudatos nevelés, akkor a szocializálatlan kutya sok fejtörést fog okozni a gazdájának. A legkritikusabb a 8-14 hetes kor közötti időszak – hangsúlyozta Victoria Schade kutyakiképző a PetMD állategészségügyi oldalon. Ha itt elmaradnak a pozitív tapasztalatok az emberekkel, más kutyákkal, illetve állatokkal, továbbá általánosságban mondva a világ dolgaival (például járművekkel, gépekkel), akkor később az eb az alábbi problémás viselkedéseket mutathatja.
Nem törvényszerű, hogy valamennyi magatartási nehézség megjelenik, ez a nevelésen kívül az eb habitusán, fajtáján is múlik, de kicsi az esély, hogy teljesen gondtalan lesz az élet egy szocializálatlan kutya mellett.
Egy szocializálatlan kutya általában roppant félős; megijed az emberektől, a többi kutyától, de egy felé tévedő macska, vagy egy arra sodort zacskó is halálra rémítheti. Persze, hiszen ami ismeretlen, az félelmet kelt. Az új helyzetek akkora szorongást generálnak bennük, hogy az teljesen megbénítja az állatot. Ez pedig mind lelkileg, mind mentálisan, de még fizikailag is nagyon megviseli az ebet. Gazdaként neked sem könnyű, hiszen kedvenceddel így nem tudtok nyugodtan kimozdulni.
Egy reaktív kutya nem tudja kezelni a stresszhelyzeteket, a reakciója gyakorta agresszívnak tűnik. A stresszt pedig minden olyan helyzet kiválthatja, amitől tart az állat, vagy amiben nem érzi magát biztonságban (lásd az előző pontot.)
A szocializáció hiánya megmutatkozik abban is, hogy a kutyát nem lehet kordában tartani. Nem ismeri a vezényszavakat, így nem is lehet azokkal irányítani. Ha elmaradt a pórázhoz szoktatás, akkor a sétáltatás is kínkeserves, de akár a fésülés vagy egyéb ápolási tevékenységek során is falakba ütközhet az ember. Ismételjük: amit nem ismer, attól fél a kutya.
Az, hogy egyes jószágok félnek az erős, hirtelen zajoktól, mint a mennydörgés vagy a tűzijáték, nem függ össze a szocializációval. Ám ha kedvenced a mindennapos hanghatásoktól is kiborul – legyen az a porszívó vagy a hajszárító zúgása, a ventilátor berregése –, az már problémát jelez, melynek gyökere a kölyökkorban keresendő.
Részben már érintettük ezt a pontot; amennyiben a kutya olyannyira pánikba esik minden helyzettől, ami ismeretlen a számára, hogy nem lehet rávenni a részvételre, akkor az gondot jelent mindkettőtöknek. Ez lehet egy új parkban való sétálás – hogy értsd, mit értünk „kaland” alatt. Normális esetben egy ebnek az új terep nem jelenthetne gondot, ám egy szocializálatlan kutya nem tud mit kezdeni az ismeretlennel.
Ha az állatnak nem volt lehetősége idejekorán megismerkedni más négylábúakkal, mert például nem vitték sétálni, akkor később minden fajtársa rémületet válthat ki belőle. Ez olyan szempontból is nagy gond, hogy nagy valószínűséggel a másik eb jelzéseit is félre fogja értelmezni. Így a barátságos játékfelhívásra akár harapással is reagálhat.
Ha kedvenced nem ismerkedett meg időben más emberekkel, akkor egész életében szenvedhet az idegenek közelségétől, akik feszültséget és szorongást váltanak ki belőle. Fizikailag ez ugatásban, morgásban, bujkálásban, szűkölésben, bevizelésben, stb. mutatkozhat meg. Tehát tipikus stressztüneteket produkál az állat, ha valaki meglátogat titeket, vagy szóba elegyedik veled sétáltatás közben.
Éppen ezért a szocializációs időszakban nagyon fontos, hogy különböző nemű, életkorú, jellemzőjű személlyel találkozzon a kis eb. Egyes kutyák a szakállas férfiaktól esnek pánikba, míg másokat egy kalap billent ki az egyensúlyából. Más a helyzet, ha korábban valaki bántotta a kutyát, és annak hatására fél például a férfiaktól. Ám ezzel is foglalkozni kell!
Gyakorta akkor szembesülnek a gazdák ezzel a problémával, ha örökbefogadtak, vagy már felnőtt jószágot vettek magukhoz. Itt érdemes kitérnünk a gondos tenyésztő személyére; az alapok lefektetése az ő feladata, így emiatt is kiemelten fontos, honnan veszel kiskutyát. Rátérve a megoldásra. Amennyiben a felsorolt problémákat tapasztalod (nem feltétlenül jelentkezik mind), érdemes felkeresned egy olyan szakembert, aki tanácsaival segítségedre lesz kutyád nevelésében. Választhatsz kiképzőt, de eljárhattok kutyaiskolába is. A lényeg, hogy olyan emberrel dolgozzatok együtt, aki valóban tud segíteni a problémán.
Lényegében ugyanazt kel tennetek, mint a fent részletezett szocializáció során. Az állatnak meg kell ismerkednie, idővel pedig barátkoznia a számára félelmetes emberekkel, állatokkal, illetve tárgyakkal és szituációkkal.
Nagyon fontos, hogy mindez fokozatosan történjen. Kezdetben csak messzebbről mutasd meg neki a parkbéli kutyákat, vagy óvatosan közelítsetek a még kikapcsolt porszívóhoz. Szép lassan, figyelve az eb reakcióit egyre bátrabbak lehettek. Közben pedig folyamatosan dicsérd, jutalmazd és bátorítsd az ebet, ezzel is oldva a szorongását.
Készülj fel, hogy ez akár hetekbe, sőt, hónapokba telhet, de megéri, hiszen utána sokkal örömtelibbek lesznek a mindennapjaitok!
Ha még kiskutya vásárlása előtt állsz, ebből a cikkünkből mindent megtudhatsz arról, miről ismerszik fel a lelkiismeretes tenyésztő. Itt pedig arról írunk, miként kell nevelned kölyökkutyádat, hogy stabil, kiegyensúlyozott felnőtt váljék belőle.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek