Kutyák, akiknek munkája más állatok szagolgatása: az ivarzó teheneket is jelzik

Ivarzó tehenek, vemhes jegesmedvék, bálnaürülék. A kutyák orra bármit képes kiszagolni. Meg lehet tanítani őket a halak jelenlétének azonosítására úgy, hogy a víz felszínén szagolják a levegőt. Meg tudják különböztetni a különböző halfajokat a bőrükről letörölt nyálkamintákat szagolva. Képesek arra, hogy megkülönböztessék a csak őshonos pisztrángfajokat tartalmazó vizeket azoktól, amelyekben invazív keleti pataki pisztráng is található. Emellett pedig még számos más dolgot is képesek kiszimatolni. Mutatjuk, mik ezek!

Köztudott, hogy a kutyák orra rendkívül érzékeny, és az ebek ezáltal olyan dolgokat is képesek kiszagolni, ami az emberek számára szinte elképzelhetetlen. Néhány kutya azonban nem robbanó- vagy kábítószert, eltűnt embert vagy betegségeket szimatol ki, hanem más állatokat vizsgál orrával.

A kutyák nagyszerű szaglása

A miénknél ezer-tízezerszer jobb szaglású kutyák ma már mindenféle szakma nélkülözhetetlen tagjai. Segítik a kutató- és mentőcsapatokat természeti katasztrófák vagy a szabadban eltévedt emberek felkutatásában. A rejtett robbanóanyagokra és ellenségekre való figyelmeztetésre kiképzett ebek szövetségesként szolgálnak a katonai műveletekben. Más kutyák segítenek a rendőröknek, akik börtönből szökötteket vagy gyilkosság áldozatainak holttestét keresik. Néhányan ehelyett a vámhivatalnokok partnerei, akik csempészáru után kutatnak, a drogoktól az elefántcsontig. Megint mások élen járnak orvvadászok felkutatásában, teherhajók járőrözésében a távoli kikötőkben. Segédkeznek patkányok, vagy erdei rovarkártevők azonosításában a külföldről érkező szállítmányok átvizsgálásával.

Az ivarzó teheneket is kiszagolják

Az ivarzás hatékony kimutatása a tejelő teheneknél állandó kihívást jelent a sikeres szaporodási teljesítmény szempontjából. Korábbi vizsgálatok során a kutyákat arra képezték ki, hogy laboratóriumi körülmények között, több mint 80%-os pontossággal azonosítsák az ivarzásra jellemző szagokat a hüvelyváladékban, a tejben, a vizeletben és a vérmintákban. Az ivarzásjelző kutyák farmon történő felhasználása esetén higiéniai és biztonsági szempontból előnyös lenne, ha a kutyák a nyálból is meg tudnák ezt állapítani. Így hát a kutatók mintákat vettek a tehenektől, és a vizsgálathoz 13 ebet hívtak segítségül. Köztük voltak olyanok, akiknek nem volt tapasztalata szagazonosításban, és olyanok is, akik rák vagy kábítószer kimutatására lettek kiképezve. Összesítve 57,6%-os volt sikerrátájuk (egy eb 40, három kutya 75%-ban adott jó választ 1-5 nap képzés után), ami a kutatók szerint a program sikerességét mutatja.

Veszélyeztetett állatokon segítenek

A vadon élő állatok azonosítására szolgáló kutyák partnerei lehetnek rókáknak, egyes pillangóknak, grizzlynek, görényeknek és számos más lénynek, segítve a jövőjük biztosításáért folytatott küzdelmet.

Egy labradort arra képeztek ki az USA-ban, hogy kiszimatolja az egyik tartályba rejtett cápauszony-minta szagát. Ezáltal segíthet a vámtisztviselőknek a rakományok ellenőrzésében. Cápauszonyokat 2000 óta illegálisan importálnak az Egyesült Államokba.

Kanadában grizzly medvék ürülékét kutatják kutyák segítségével. A veszélyben lévő faj populációjának helyreállításának kulcsa a megmaradt területek és a köztük lévő folyosók védelme, amelyek lehetővé teszik a medvék mozgását, géncseréjét és alkalmazkodását a változó körülményekhez.

A feketelábú görény az egyik legveszélyeztetettebb emlős Észak-Amerikában. A szakemberek kutyák segítségével mérik fel populációjukat. Az ebek nyolcszor gyorsabban térképezik fel a terepet, mint az emberek.

A rókákat is megmentik

2009-ben egy kilencmillió panellel rendelkező napelemes létesítményt telepítettek Kalifornia egy részére. A hely azonban a veszélyeztetett San Joaquin róka otthona volt. A telepítést végző vállalat egy ökológiai tanácsadó céget bízott meg azzal, hogy felmérje, hogyan lehet minimalizálni a projekt hatását a vadon élő állatokra. Ennek köszönhetően kutyák segítségével feltérképezték a terepet, és sikerült olyan megoldást találni, ami mindkét fél számára elfogadható, és nem jár a rókák élőhelyükről való kiszorításával.

A projektnek helyet adó Carrizo-síkság egy félsivatag. A napelemek árnyéka megakadályozta, hogy az alatta lévő talaj olyan gyorsan kiszáradjon, mint nyílt területeken. Az extra nedvesség serkentette a pázsitfüvek és más növények növekedését, ami viszont vonzotta a rókák zsákmányait: rovarokat, gyíkokat, madarakat, valamint ürgéket.

Mivel a panelek magasan helyezkedtek el a talajtól, a rókák bőven találtak helyet a vándorláshoz, a vadászathoz és az odúk kialakításához, ahol kölyköket nevelnek.

A bálnaürüléket is kiszagolják

A Giles kutatóközpontban működik a Conservation Canines nevű program, amely kimenti a kutyákat a menhelyről, és megtanítja őket arra, hogy azonosítsák a vadon élő állatok ürülékét. A természetvédelmi biológusok sokat tanulhatnak a bálnák egészségi állapotáról a zsákmányból, így tudományos adatokat gyűjthetnek az állatok jóllétéről.

Más szervezetek is tevékenykednek ilyen munkakörben:

A kutatóknak meg kell próbálniuk távolságot tartani a bálnáktól, hogy ne zavarják, stresszeljék őket. Itt jönnek a képbe a kutyák. Ők egy mérföldről is érzik az ürülék szagát. A bálnákkal kapcsolatos adatok gyűjtése fontos módja annak, hogy tájékoztassák a döntéshozókat és a közvéleményt állapotukról.

Tudják, mikor vemhes egy jegesmedve

A vemhesség kimutatásának hagyományos módszerei, mint például a progeszteron- és az ultrahangvizsgálat, nem hatékonyak a jegesmedvék vemhességének meghatározásában, ezért a Cincinnati Állatkert Veszélyeztetett Vadvilág Természetvédelmi és Kutatóközpontjának (CREW) tudósainak egy kicsit kreatívabbnak kellett lenniük. Segítségül hívták a remek szimatú Elvist, a beagle-t. A kutya 2013 januárjában kezdett tréningezni egy profi kutyakiképzővel, Matt Skogennel. Elvis 97%-os pontossággal jelezte a vemhes nőstényektől származó mintákat. Ez majdnem annyira pontos, mint az emberek által használt vény nélküli terhességi tesztek eredménye.