A segítőkutya nem csak zoknit választ és kinyitja az ajtót: a mozgáskorlátozottakat támogató ebekről Dr. Juharos Ágota mesélt
2022. május 5 - Képek: Kutyával Egy Mosolyért Alapítvány, Facebook
2022. május 5 - Képek: Kutyával Egy Mosolyért Alapítvány, Facebook
Május 5-e az önálló élet európai napja. A mozgáskorlátozottak számára nemcsak azért hatalmas segítség egy négylábú társ, mert fizikailag olyan dolgokban tud segédkezni, mint az ajtó kinyitása vagy a lámpa felkapcsolása, de lelkileg is támogatja őket. Emellett hidat képez köztük és a társadalom többi tagja között.
A Kutyával Egy Mosolyért Alapítványt 2011-ben alapították azzal a céllal, hogy segítő- és terápiás kutyákat képezzenek és szolgáltassanak a rászoruló klienseknek. Akkor két kutyával kezdték Kecskeméten, amikor még a megyében sem volt terápiás kutya, és sokan nem is hallottak létezésükről. A rájuk vonatkozó törvény is csak 2010-ben született meg. Az alapítvány civil adományokból és adó 1% felajánlásokból tartja fenn magát, és segít ezzel másokon. Egy segítőkutya kiképzése közel 2 millió forintba kerül. A szervezet jelenleg már 10 megyében van jelen. Eddig 10 segítő- és 55 terápiás kutyát adtak át, most pedig 10-15 eb van felkészítés alatt. Dr. Juharos Ágotával, az alapítvány titkárával beszélgettünk arról, hogyan segítenek a kutyák a mozgássérülteknek.
Mozgássérült-segítő kutyának általában nagyobb testű kutya alkalmas, ha feltételezzük, hogy csak azt tekintjük mozgássérültnek, aki kerekesszékben közlekedik. De mozgássérült az is, akinek például csak az egyik keze bénult, vagy rosszabbul jár, koordinálatlan a mozgása vagy valamilyen korábbi agyi sérülés miatt tud ugyan járni, de segédeszközzel. Tehát a mozgássérült nem csak a kerekesszékest jelenti.
Egy kerekesszékes mellé a legideálisabb fajták az óriás uszkárok, labradorok és a golden retrieverek, általában apportos vadászkutyák. Ez azért fontos, mert a mozgássérültnek konkrét fizikai segítséget az apportos feladatok (például kulcs felvevése a földről, kézbeadás, ajtó becsukás, villanyoltás) adnak. Olyan feladatokra tanítjuk a kutyákat, amikre a kliensnek szüksége lehet, és amik segítik az önállóságát, hogy ne szoruljon segítségre.
Akár együtt is táncolhatnak:
Ezen kívül minden kliensünk elmondja, hogy azon túl, hogy fizikai támaszt nyújt a kutya, a legfontosabb, hogy lelki segítséget is ad számukra. Ezzel pedig az ő helyzetüket, megítélésüket a társadalomban nagymértékben megkönnyíti. Azt szokták mondani, hogy „nem engem néznek, hanem a kutyámat.” És az egyik legfontosabb szerepe a segítőkutyáknak, hogy kommunikációs katalizátorként szerepelnek a sérült emberek életében. Hiszen, ha valaki egy cuki kutyával megy az utcán, akkor előbb-utóbb szóba elegyedik mással, ha más nem, a kutya kapcsán. A segítőkutyák szempontjából ez nagyon fontos szerep. A mozgáskorlátozottakat olykor kirekesztik, nem állnak velük szóba, nem válaszolnak nekik, ha kérdeznek tőlük valamit, mert nem tudnak mit kezdeni a helyzettel.
Egy mozgássérültnek, aki egyedül él, kifejezetten nagy segítség lehet egy ilyen kutya. Hiszen például egy reggeli öltözködésnél nagyon egyszerűen kihúzza az eb a fiókot, és kiveszi a zoknit. Igaz, ilyenkor a kutya választja a színt is aznapra! De ha nem tetszik a szín, arra is megkérhető, hogy hozzon másikat. Egy idő után olyan bonyolult feladatokra is meg lehet tanítani őket, ami konkrét fizikai segítség lehet egy ilyen embernek, és hatalmas előrelépés ahhoz, hogy önálló legyen.
Több módja is van ennek. Nagyon sokszor jelentkeznek úgy, hogy már van kutyájuk. Ez akkor azzal kezdődik, hogy az ebet leteszteljük, hogy alkalmas-e a feladatra. Ha igen, akkor elvállaljuk a képzését, és segítőkutya válhat belőle. Ennek egy korlátja a kutya életkora lehet, még akkor is, ha egyébkén alkalmas a feladatra. Egy idős kutyát már nem kezdünk el kiképezni, hiszen egy kölyökkutya esetében például két év, mire hivatalosan is segítőkutya lesz.
A másik út, ha megkérik az alapítványt, hogy ők vásárolnának maguknak egy kutyát, és mi segítsünk nekik kiválasztani. Ezt szeretjük a legjobban, mert akkor már a kiképzőink kölyökteszttel az adott alomból tudnak választani egy olyan kölyköt, aki jó eséllyel alkalmas erre a feladatra, és a kiképzése véghez vihető.
A harmadik eset, amikor nem kölyökkutyát szeretne valaki, hanem idősebbet. Ilyenkor általában 8-10 hónapos ebbel vágunk bele, és akár menhelyről is hozhatunk kutyát. Általában őket terápiás kutyának képezzük, de segítőkutya is lehet menhelyi ebből. Itt még fontosabb a kiválasztás és a teszt, hiszen a menhelyi kutyák valamilyen előélettel is rendelkeznek, és fontos, hogy ez ne olyan legyen, ami gátolja őket a képzésben. Az alapítványoknak több menhellyel is jó kapcsolata van, ahol az állatotthon vezetője olyan kutyás szakértő, aki tud ajánlani olyan védencet, aki alkalmas lehet a feladatra.
A hat hetes kor ideális erre. Ekkor a kutya még a tenyésztőnél él, de olyan korban van, amikor már olyan feladatokat tudunk vele csinálni, amiből meg tudjuk ítélni, hogy alkalmas-e segítőkutyának. Nézzük az idegrendszerét, úgy szoktuk mondani, hogy atombiztos idegrendszerű kutyát keresünk. Megnézzük például, hogy zajokra hogyan reagál. Ledobunk közvetlenül mellé egy kulcscsomót, és megnézzük, mi a reakciója. Kinyitunk egy esernyőt hirtelen az orra előtt vagy dobbantunk egyet. Ezekből nagyon sok mindent le lehet szűrni. Megnézzük, hogyan tűri a simogatást, mennyire motiválható táplálékkal? Ha valamilyen feladatot kérünk tőle, orral vagy manccsal teljesíti? Visszahozza-e a labdát? Ez az apportkészsége miatt nagyon fontos.
Ezekből a jelekből látjuk, hogy ezt a kutyát tudjuk-e a jövőben motiválni a képzés alatt, ha igen, labdával vagy étellel? A mancsát fogja-e használni vagy az orrát? Visszahozza-e a dolgokat? Milyen az idegrendszere, emberekhez való viszonya? Szereti-e az embert, odafordul-e hozzá? Egy 6 hetes kutyánál a kölyökteszt segítségével már jól látszik, hogy alkalmas lesz-e vagy sem.
Általában nagytestűekkel dolgozunk, de akadnak kivételek. Nekünk van törpe tacskónk is, és Bambika például egy törpe uszkár. Ha a kliensnek olyan segítségre van szüksége, amit egy ilyen méretű kutya is meg tud csinálni, akkor teljesen alkalmas egy kistestű kutya is. Amikor jelentkezik valaki, az első, amit tisztázunk, az az, hogy mekkora és milyen kutyát szeretne. A tartását tudja-e vállalni? Mekkora a lakás, van-e udvar? Ő fogja etetni, így az anyagi kérdéseket nem lehet megkerülni. Egy állat tartásánál a mérete az etetés kapcsán is nagy különbséget tesz ki egy kicsi és egy nagy kutya között.
Általában az uszkárok alkalmasak segítőkutyának, hiszen nagyon egygazdások. Bambika le nem veszi gazdájáról a szemét, még úgy is, hogy a hölgy nem tud beszélni és szokatlan a mozgása. Biztos vagyok benne, hogy ők valahogy szavak nélkül, egy másik csatornán is kommunikálnak. Bambinál a képzés során egy olyan módszert kellett kitalálni, hogy beszéd nélkül tudjuk jutalmazni. Az egész kiképzés lényege a jutalmazáson és a pozitív megerősítésen alapul. Amikor jót csinál a kutya, megjutalmazzuk, amikor nem megfelelően cselekszik, ignoráljuk. Nincs érte büntetés, de jutalom sem. Ki kellett találnunk, Bambikát hogyan jutalmazzuk egy olyan gazdával, akinek nem mozog rendesen a keze és nem tud jutalmazó szót kimondani. Erre találtunk egy klassz eszközt, amivel sikerült ezt pótolni, és nagy segítség a gazdának.
Egy kölyökkutya kiképzése két év, de itt is több lehetőség van. Például Bambikánál úgy volt, hogy az első pillanattól kezdve a gazdájával élt, és mi irányítottuk – illetve tesszük most is – a kiképzését. Heti több alkalommal találkozunk, megtanítjuk a gazdát arra, hogy hogyan reagáljon a kutya viselkedésére. Bambika képzésében napi másfél óra Messengerezés is benne van. Ők küldik a videókat, mi javítjuk, mit, hogyan csináljanak, és hogyan haladjanak tovább. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a gazda legyen figyelmes, ügyes és motivált. Szeretjük ezt a fajta képzést, hiszen így a kutya ellátása nem az alapítványt terheli. Ezen kívül a kötődés is nagyszerűen ki tud alakulni, és ha jól csinálják, csodálatos kutyát lehet képezni. Ideálisabb a helyzet, ha a kiképző közelében laknak, és a mozgássérültet valaki viszi a kutyaiskolába, így személyesen is tudunk képezni.
A másik variáció, amikor kiadjuk a kutyát kiképzőhöz, és nála lakik kölyökkutyaként, ott nevelkedik. Közben a gazdát személyesen rendszeresen tanítjuk arra, hogy hogyan fogja tanítani a kutyát. Hiszen nem robotokat és gépeket képzünk, tehát ha átadjuk a kutyát a gazdának, neki tudnia kell, hogyan kommunikáljon az ebbel, milyen vezényszavakat használjon, hogyan oldja meg a problémás helyzeteket.
Az alábbi videóban láthatod Bambit munka közben:
Az egyik lehetőség az ún. kölcsönkutya program. A kölyökkutya fél éves koráig kiképzőjével dolgozik, hiszen ő tudja profin megtanítani neki azt, amire a későbbiekben szüksége lesz. A gazda ekkor még nem ismeri a feladatokat és ügyetlenkedhet, ezért mi kölcsönkutyát adunk neki. A kölcsönkutya már kiképzett terápiás kutya, aki bárkivel képes dolgozni, és az ügyetlenebbül kiadott feladatokat is teljesíti. Nekik az életben is ez a dolguk, és erre is vannak kiképezve. Amíg a kutya a kiképzőnél nevelkedik, addig a gazda egy másik kiképzőhöz jár, és egy kölcsönkutyával tanulja az állattal való kommunikációt. Körülbelül az eb fél éves korától kezdődnek a találkozások, és ha mindketten eljutottak arra a szintre, együtt kezdenek el gyakorolni. Így el lehet érni azt, hogy a kutya 1 éves korára átadható lesz gazdájának, beköltözhet igazi otthonába.
Ekkor folytatódhat tovább a képzés, már általunk messzebbről irányítva, hétvégente rendszeres találkozással. Ilyenkor a gazda folytatja a tökéletesítést. Ez elsősorban azért fontos, mert azokat a konkrét feladatokat, amiket a kliens otthonában kell teljesíteni, azt csak ott tudják gyakorolni (ajtó, villany, stb). Innentől kezdve készülünk a vizsgára. Elkísérjük a gazdit a munkahelyére, megnézzük, ott hogy viselkedik az eb, kitaláljuk, hol legyen a helye, hogyan utazzon autóval, tömegközlekedéssel. A jövőbeli helyzetekhez igazítva a kiképzővel gyakorolják ezeket. Amikor azt látjuk, hogy a gazdi tökéletesen tudja irányítani a kutyát, akkor jöhet a vizsga, ami után megkapják az igazolványt, amivel bárhová mehetnek együtt, bárhová beengedik őket, és egész nap együtt lehetnek.
Ha egészséges, jó idegrendszerű a kutya, akkor szinte élete végéig dolgozhat, ha nem lesz közben beteg. De egy 8 éves kutya is lehet beteg, akkor nyugdíjazzuk. Ha baleset, idegrendszeri sérülés, trauma éri, lehet rehabilitálni. Amennyiben azt látjuk, hogy az állatnak már teher a munka, akkor lehet csökkenteni annak mennyiségét, például úgy, hogy csak otthon segít. Amikor átadjuk a kutyát, nem hagyjuk magára a párost, a kutya élete végéig követjük őket egy utógondozási rendszer szerint. Ennek során lehetőségünk van felmérni az állapotát, és meg tudjuk így ítélni, hogy csinálhatja-e ezt tovább, milyen intenzitással, vagy esetleg nyugdíjazni kell-e.
Az attól függ, kinek a tulajdona. Ha a gazdáé, természetesen maradhat nála, de ha igényli (például megváltozott körülmények, anyagi háttér miatt), az alapítvány átveszi, és gondoskodik új gazdáról vagy mi magunk gondozzuk.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek