Amilyen kemények, olyan érzékenyek: ismerd meg a DOGZ-on a jugoszláv farkasölőt

Kihez illik ez az autentikus pásztorkutya, ki az ideális gazda a világ legsikeresebb tenyésztője szerint? A macedón és a szerb állam által többszörösen kitüntetett Varga Istvánnal beszélgettünk.

A sarplaninac egy nagy termetű, kemény és domináns pásztorkutyafajta. Kinek javasolja ezeket a kutyákat, ki az ideális gazda?

V. I.: Lehet, hogy furcsállni fogja, amit mondok, de ezt a fajtát én mindenkinek javasolni szoktam. Ugyanis akinek még sohasem volt kutyája, ez a fajta megtanítja, hogy hogyan kell viselkednie egy kutyával. A sarplaninac gondolkodik helyette, hiszen egy önálló fajta. Azért javaslom kisgyerek mellé, mert bármit csinálhatnak vele, az öregeknek azért, mert védelmezi őket. Figyelmes kutyák, és kiemelten figyelnek a gazdára. Nálam néha előfordul, hogy az azonos neműek összekapnak, összeverekednek, és én ilyenkor, a szétválasztás közben, nyugodtan belenyúlhatok a szájukba, nem harapnak meg. Amilyen kemény kutyák, olyan figyelmesek és előzékenyek. Nincs olyan korosztály, akinek ne javasolnám őket, egyedül azoknak nem, akik zárt városi régióban laknak, vagy lakásban. Mondom ezt annak ellenére, hogy az egyik kedvenc ügyfelünk, egy gazdag olasz üzletember, aki tőlünk vett kutyát a Porsche anyósülésén cipeli magával a kedvencét, amit a kutya gond nélkül tolerál. A lakásban tartás és a mozgás hiánya azért nem való ezeknek a kutyáknak, mert nagy tereket bemozognak.

Régebben, nyájőrzés közben kontrollálni kellett az egész hegyoldalt, így egész nap mozogtak, és ez az igényük napjainkban is megvan. Én azt szeretem bennük nagyon, hogy 24 órából 24 órán keresztül figyelik a környezetüket.

Az idegeneket általában a tekintetükkel követik nyomon, de nem ugatnak feleslegesen. Ha valaki azonban agresszívan viszonyul feléjük, vagy a családjuk felé, ez a fajta azonnal támad, és abban meglehetősen hatékony. Nem véletlenül használták őket régebben a jugoszláv hadsereg és a rendfenntartó erők is. Tehát nem egy ugatós fajta, mindig oka kell lennie annak, ha a hangjukat halljuk.

Milyen a sarplaninac viszonya más kutyákkal? Inkább domináns fajtának minősíthető, vagy könnyen szocializálható?

V. I.: Mivel ezek a kutyák évszázadokon át falkákban őrizték a tulajdont és a nyájat, ezért elsősorban falkakutyáknak tekinthetőek, és akár a család macskájával is gond nélkül összeszoktathatóak. Tulajdonképpen mindent megszokik és mindennel elvan, amit a gazda elvár tőle. Én általában egy dolgot javaslok a leendő sarplaninactulajdonosoknak, nevezetesen azt, hogy

más fajtájú kutyával ne tartsák őket együtt.

Lehet, hogy túlzásba viszem a fajta szeretetét, de mindig úgy tartottam, hogy ha egy más fajtájú, már „felpuhultabb” kutyafajta mellé kerülnek, és vesznek fel szokásokat azoktól, akkor sokat veszítenek az értékükből és azokból a képességekből, amikkel ez a fajta megszületik. A sarplaninacok nemrég lettek lehozva a hegyekből. Szerencsére nincsenek túltenyésztve, hála istennek, nagyon egészségesek, igénytelenek, hiszen ezek a kutyák soha nem voltak elkényeztetve.

Egészséges fajta

A táplálékot elképesztően jól, maximálisan felhasználják. Ahhoz képest, hogy mekkora testűek és szőrűek, és hogy milyen energikusak, a táplálékbevitelük meglepően kevés, nagyon minimális. Jellemző rájuk, hogy nálunk, ennyi kutyánál, állatorvosi beavatkozásra szinte soha nincs szükség, a szaporodásuk természetesen zajlik, nem kell mesterséges beavatkozás, hiába ilyen nagy termetűek. Az élettartamuk természetesen változó lehet, hiszen ez sok tényezőtől függ, de az én 12 éves kutyáim többsége még több kilométert elfut, sokszor ők húznak el biciklivel a boltba. Ebben természetesen szerepet játszik a fajta örökölt életrevalósága és az is, hogy nagyon odafigyelek a táplálásukra és a sok mozgatásra. Ha ezek megvannak, ezek a kutyák hosszú élettel örvendeztetnek meg minket. Náluk egyébként az az egyik „titok”, hogy ne legyen túl magas a fehérje aránya a táplálékban, nem jó az egy ilyen autentikus fajta esetében.

Életem során összesen egy alkalommal gondolkodtam el komolyan azon, hogy befejezem a tenyésztést, és nem foglalkozom velük a későbbiekben. Ez akkor történt, amikor egy 7 hónapos növendék kutyát eladtam egy finn gazdajelöltnek, aki nagyon szeretett volna kutyát tőlünk. Eredetileg úgy volt, hogy megtartom, de aztán jöttek a gondok, el kellett adnom, és megvették. Én vittem fel Budapestre a reptérre, és betettük a szállítási helyére úgy, hogy háttal legyen nekem. A
kutya megfordult, és szinte folyt a könny a szeméből. Na, mondtam, akkor most itt abbahagyom a kutyázást. Szerencsére nem így alakult, mert a többi adott elég erőt, meg amúgy sem bírtam volna ki nélkülük a későbbiekben. De a példa is mutatja, hogy milyen érzékeny fajta ez, amilyen kemények, olyan érzékenyek tudnak lenni.

Ez olyan, mint egy igazi, kemény küzdősportot űző ember, aki azt mondja, hogy azért ad az Isten erőt, hogy a gyengét védje, nem azért, hogy a gyengét bántsa.

A sarplaninacnál ugyanez a felállás.

Az interjú első része ide kattintva érhető el.

Ha pedig szeretnél élőben is találkozni a fajta képviselőjével, gyere el szeptember 7-én a Városligeti Nagyrétre, ahol a DOGZ Fesztivál és Konferencián a sarplaninac is bemutatkozik. Az esemény részleteiről az alábbiakban tájékozódhatsz.