Sakálveszélyre figyelmeztetnek hazánkban: így védd a kutyádat

Az elszaporodó aranysakálok jó pár éve jelentenek egyre komolyabb gazdasági problémát országszerte. A nagyragadozók már a kutyákra is veszélyesek.

Ami alig 20-30 évvel ezelőtt kuriózumnak számított, napjainkra életünk részévé vált. A sakál térnyerésének köszönhetően jelenléte állandósult a Kárpát-medencében, s rendszeresen fel-felbukkannak példányok a lakott területeken is. Míg a medve inkább az Északi-Középhegységben, az aranysakál Magyarország déli részein honosodott meg újra, sőt, már országszerte fel-fel bukkannak egyes példányok. 

Hiába vadászhatóak, egyre többen vannak

A nádi farkasnak vagy toportyánnak nevezett aranysakál populáció száma a rendszerváltás óta folyamatosan nő. 

Az állomány is folyamatosan növekszik, még úgy is, hogy a faj az elmúlt 30 évben folyamatosan vadászható volt, hol teljes évben, hol vadászati idényben. Nem akadályozza semmi, hogy mind az elterjedését, mind a létszámát folyamatosan növelje

– nyilakozta prof. dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.

A rejtőzködő életmódot folytató sakál már a főváros környéki erdős vidékeken és az agglomerációban is megjelent. A szakember szerint emberre veszélytelen, azonban a háziállatokat, így a kutyákat is prédának tekinti. Táplálékul szolgálhat számára lakott területeken az emberek által hátrahagyott vagy a szemétgyűjtőbe helyezett hulladék is, így van, ami a városokba csábítsa.

Fontos a póráz

A vadász-agrárszakember arra figyelmeztetett, hogy ha nem vigyázunk, kutyasétáltatás során veszélyes helyzetbe is kerülhetünk. A pórázhasználat megmentheti kutyánk életét!

A kutyasétáltatás közbeni találkozásnál pedig, amennyiben a sétáltatás szabályos – az ember pórázon vezetve sétál a kutyájával – és találkoznak egy sakállal, az pillanatnyii öröm lesz, a kutya látni fogja a sakált, majd a sakál távozni fog. Ha azonban póráz nélkül sétáltatjuk a kutyát, amivel a többi embert is veszélyeztetjük, akik nem akarnak kutyával sétálni, az más helyzet: ha két ragadozó találkozik egymással, akkor nincs garantálva az, hogy a sakál nem fog támadni a kutyára.

– magyarázta Heltai Miklós.

Magyarországon lakott területen, azaz belterületen minden esetben kötelező az állatvédelmi törvény alapján a pórázhasználat, a kijelölt kutyafuttatókat kivéve. A védett vagy vadászterületeken is tilos felügyelet nélkül elengedni a kutyát. Ezeken a helyeken ráadásul a vadat űző kutyát a vadász ki is lőheti; ez teljesen jogszerű vadvédelmi eljárás. Ha egy erdei séta során engedjük szabadon, nemcsak azt kockáztatjuk, hogy szabálysértési bírságot kapunk, hanem az állatunk életét is. Az elszaporodó nagyvadak okozta, reális fenyegetés tehát már nem csak lokális probléma, érdemes megfontolni – nem csak a téli hideg miatt –, hogy éjszakára is biztos, zárt helyre kerüljön négylábú társunk.