Robot, a felfedező kutya: így bukkant rá egy őskori barlangra

Az őskori maradványok sokakat érdekelnek, hiszen betekintést nyújtanak az emberek korai világába. Talán az egyik legérdekesebb fennmaradó emlékek a barlangrajzok, amikből többek közt az akkori kultúrára, életmódra tudnak következtetni a szakértők.

A második világháború éppen csak elkezdődött, 1940-et írtunk, amikor Marcel Ravidat elvitte kutyáját, Robotot egy sétára egy otthona környékén lévő erdőbe. Montignacban lakott, ami egy francia vidéki település. Kedvence egyik pillanatban még vele sétált, majd Marcel egyszer csak arra lett figyelmes, hogy nem látja sehol. Elkezdett kiabálni négylábú barátjáért, aki a föld alól válaszolt, így a fiatalembernek nem volt más választása, mint lemenni kutyája után a lyukon keresztül, ahonnan a hangot hallotta. Egy kisebb akna után beért egy hatalmas barlangba. Nem volt nála sok minden, de olajlámpája gyér fénye elég volt ahhoz, hogy lássa, itt valami érdekes rejtőzik. A történelem során nemegyszer történt olyan, hogy egy kutya valamilyen formában segítette az embereket. Robot a kíváncsisága miatt lett felfedező kutya.

Számos változata létezik a történetnek

Marcelnek először meggyőződése volt, hogy egy helyi legenda helyszínét találta meg. A helyiek úgy hitték, hogy a környéken hatalmas kincs van eltemetve. Ugyan ők nem pont ilyen kincsre gondoltak, a fiatalember aznap kétségkívül felbecsülhetetlen értékű felfedezést tett. A történetnek számos változata van, néhányan kétségbe vonják, hogy valóban akkora szerepe volt a kutyának. Bárhogyan is, az biztos, hogy Marcel Ravidat és barátai fedezték fel a barlangot.

Az egyik változat, hogy Marcel egyedül sétáltatta kedvencét, és segítség nélkül ment le az 50 láb (kb. 15 méter) hosszú aknába, hogy kimentse onnan a kutyát. Érdekesnek találta a helyszínt, ezért meg akarta osztani az élményt barátaival, így segítségül hívta Jacques Marsalt, Georges Agnelt és Simon Coencast, hogy körülnézzenek a barlangban. Egy másik történet szerint nem egyedül merészkedett le az ismeretlenbe, előtte összegyűjtötte az említett barátait, és velük közösen talált rá arra, hogy mit is rejt a lyuk, amibe kedvence beleesett. Van olyan elképzelés is, hogy barátaival együtt járta a környéket, a fent említett kincseket keresve (illetőleg egy chateau titkos bejáratát). Eközben rábukkantak egy kidőlt fa alatt tátongó lyukra, és nem egy kutya volt az, aki odavezette őket. Olyan részletek is változnak forrásonként, mint a világításra használt eszköz. Egyesek olajlámpát említenek, mások zsírpisztolyt, ami egy gyakori műhely és- garázsszerszám. Tekintve, hogy Marcel akkoriban gyakornokként dolgozott egy szerelőműhelyben, könnyedén találhatott ilyen eszközt.

Nem akármit fedeztek fel

A történelmi helyszínt, amit Robot segítségével találtak, az utókor már lascaux-i barlangként ismeri. Egyike a legjelentősebb ismert őskori barlangoknak, hatszáznál is több, jó minőségben megmaradt falfestményével és impozáns méretével számos látogatót vonzott, amikor megnyitották az érdeklődők számára. Hatalmas képek vannak a falain, amelyek főként állatokat mutatnak, de egy érdekes emberábrázolásra is rábukkantak az egyik falon, amely számos szakértőt sámánizmusra vagy valamilyen vallásra engedett következtetni, de a valódi jelentése a képnek még mindig nem világos. A rajzok keletkezését kb. 17 ezer évvel ezelőttre teszik. Sajnos a sok nézelődő akaratlanul is károkat okozott az eredeti alkotásokban, állapotuk láthatóan romlásnak indult, ezért 1963-ban lezárták a látogatók elől. Egészen addig többek közt Marcel őrizte a helyszínt, és segített a fenntartásában. Jacques a megtalálásakor csupán 14 éves volt, de onnantól kezdve szívén viselte a barlang értékeinek megőrzését, és állítólag egészen 1989-ben bekövetkező haláláig segédkezett a helyszínen.

Annak érdekében, hogy az érdeklődők megtekinthessék a kiemelkedő alkotásokat, a szakértők felhasználva hozzáértésüket és akkori tudásukat, megtettek minden tőlük telhetőt, hogy egy korhű (tehát megpróbálták replikálni az akkori technikát, felhasznált eszközöket, pigmenteket) másolatot készítsenek róluk. Így született meg a Lascaux II., 20 évvel a barlang lezárását követően. Mára már egy modernebb Lescaux IV. is van, illetve egy hármas számú, ami tulajdonképpen az „utazó kiállítása” a barlangnak.

A felfedező kutya, Robot története

Nem csak az kérdéses, hogy Robot vajon ott volt, vagy sem, annak is több változata van, hogy hogyan került bele a lyukba, amiről kiderült, hogy egy barlang bejárata. Egyes változatok szerint egy nyulat kergetett, ami bevezette lyukba, más források szerint rossz helyen ment keresztül, és beleesett az árokba.

A kutya sorsáról nem sokat tudni, de egy író, Guy Davenport megemlékezett róla egy 1974-es novellájában, aminek találóan a „Robot” nevet adta. Ebben a történetben elképzeli, hogy hogyan jutott le az eb a barlangba, illetve természetesen nem megy el az akkori háborús légkör mellett sem. Állítólag kontrasztba hozza a felszín feletti káoszt, és a föld alatt megbúvó kincset. Ha igaz, ha nem Robot története, a lascaux-i barlang felfedezésének története mindenképp érdekes.

A kutyáknak köszönhetünk több felfedezést

A történelem során több találmány, felfedezés is kapcsolódott a kutyákhoz. Kijutottak az űrbe, és segítségünkre voltak egy olyan felfedezésben, ami sok millió cukorbeteg életét könnyítette meg. Ezekről is olvashatsz egy korábbi cikkünkben, de azt is megtudhatod, hogy egy Milka nevű ír pointer miként játszott közre a tépőzár megalkotásában.