Újabb 5 fura, alig ismert kutyafajta

Mi kifejezetten szeretjük írni ezeket a cikkeket, mert így lehetőségünk van a kevésbé közismert fajták jellemzőiben és történelmében is jobban elmerülni, ráadásul az a tapasztalatunk, hogy ti, kedves olvasóink pedig szintén élvezitek ezeket a gyűjtéseket.

Lássunk most újra 5 ritka kutyafajtát!

Ismerj meg 5 ritka kutyafajtát

1.) Chippiparai

A Chippiparai egy agár, amelyet Chippiparai királyi családjai tenyésztettek Tamil Naduban, az indiai Madurai kerület közelében. A fajta a nemesség öröksége volt, és bár múltja nem kifejezetten jól dokumentált, úgy hiszik, hogy a salukitól származhat. Külső megjelenését tekintve is tipikus agár, áramvonalas teste és hosszú lábai nagy sebesség elérését teszik lehetővé. A fajta mindig egyszínű, általában fehér, szürkés vagy barnás. Hagyományosan apróvadak, főként mezei nyulak vadászatára használták, de kifejezetten agresszív vadász hírében áll, így bevethető olyan nagyvadakon is, mint a vaddisznó vagy a szarvas. Intelligenciája és engedelmessége miatt sikeresen képeztek belőle rendőrkutyákat is. A Chippiparai egygazdás eb, akiről úgy hírlik, hogy az ételt és a simogatást is csak a gazdájától fogadja el. Manapság érdekes módon jelző- és őrkutyaként is használják nagy sikerrel.

2.) Lancashire Heeler

A Lancashire Heeler története egészen a 17. századig nyúlik vissza, de a fajta pontos eredete sajnos ismeretlen. Azonban általánosan elfogadott, hogy egy walesi corgit használtak Észak-Walesben az állatok piacra hajtására, egészen a lancashire-i piacig. Ami biztos, hogy egy kis fekete és barna kutya volt, amelyet henteskutyának neveztek, és gyakori volt Nyugat-Lancashire Ormskirk környékén. Ennek a kutyának a lehetséges ősei között a corgi és a manchester terrier is szerepelnek. Ezeket a hasznos farmkutyákat generációkon át tenyésztették ebben a körzetben, saját jellemzőiket fejlesztve. Egykor marhapásztorként és patkányfogóként is használták őket, így remekül dolgoznak marhákkal, de terrierösztöneik is kiválóan kidomborodnak. Ezek a barátságos, ragaszkodó kis kutyák mára pedig nagy népszerűségre tettek szert mint családi ebek is. Egyedülálló tulajdonságuk az úgynevezett Heeler Smile, vagyis a Heeler-mosoly. Amikor elégedettek, úgy húzzák vissza az ajkukat, mint amikor az emberek mosolyognak.

3.) Mountain Feist

A „feist” szó egy régi kifejezés, amely egy kicsi, gyakran zajos kutyára utal. A Cur fajtákhoz hasonlóan a Feist fajtákat is az Egyesült Államok délkeleti vidékein fejlesztették ki olyan tenyésztők, akiknek kevés karbantartást igénylő kutyákra volt szükségük, hogy kisvadra vadásszanak és irtsák a kártevőket. A kutyák kísérték a telepeseket, amikor nyugat felé terjeszkedtek a keleti és déli részekről. Sokan az Ozark- és a Déli-Appalache-hegység területén leltek otthonra. A Feist ebek gyakran vadászkopók és terrierek keresztezéséből alakult ki, akiket német és ír bevándorlók hoztak magukkal. A mai Mountain Feist generációkon át tartó teljesítményre irányuló tenyésztés eredménye, és még mindig elsősorban mókusvadászatra használják, bár mosómedvék, nyulak és más vadak vadászatára is bevetik; sőt, előfordul már az is, hogy „csupán” családi kedvenc szerepet töltenek be. Fontos azonban kiemelni, hogy a tenyésztésnél még ma is a legfontosabb szempont, hogy kiemelkedő vadászkutyákat hozzanak létre, így a külső megjelenésre nem fektetnek akkora szerepet. A fajta a Teddy Roosevelt és a rat terrier kialakulásában is részt vállalt.

4.) Mountain Cur

És ha már említettük a Cur kutyákat! A Mountain Cur az igazi amerikai pionírok kutyája. Elengedhetetlen volt a határvidéki családok számára, és valószínű, hogy a déli hegységekben nem lehetett volna letelepedni nélkülük. Az egyik legnagyobb értéket jelentették a telepesek számára a hegyek zord és kegyetlen vidékein, ők védték ugyanis a családot és az állatokat a vadállatokkal és betolakodókkal szemben, valamint vadásztak is velük. Ezek az ebek alkalmasak arra, hogy üregekből is kikergessék a zsákmányt, de a treeing ösztönük nagyon intenzív, vagyis elsősorban a fára kergetik fel vagy követik a vadat. Gyors és kitartó vadászok, akik a fejüket a levegőben tartva futva követik a nyomot. A nyom lehet hideg is, ebben az esetben addig sodródnak és keresnek, míg forró nyomra nem akadnak. Mivel könnyen képezhetők, intelligensek és remekül reagálnak az emberi közelségre, akár házőrzőnek is kiképezhetők. Az 1940-es évekig ezek a kutyák a határvidéki emberek életének szerves részét képezték, ugyanis az általuk vadászott prémek eladásából származó pénzből tartották el a magukat a családok.

5.) Sporting Lucas Terrier

A Sporting Lucas Terrier egy modern fajta, jól dokumentált történelemmel. Nevét Major Sir Jocelyn Lucasról kapta, aki nagy érdeklődést mutatott a vadászkutyák iránt. Miután visszatért az I. világháborúból, elkezdett sealyham terriereket tenyészteni. Mivel aggasztotta a kiállítási sealyhamek növekvő mérete, Sir Jocelyn keresztezni kezdte vadász sealyhamjeit norfolk terrierekkel. Társával, Enid Plummerrel együtt gondosan kifejlesztették ezt a kis, munkakutyaszerű terriert, amelyet arra terveztek, hogy falkában dolgozva kihajtsa a vadat a sűrű bozótból. Manapság a fajtát elsősorban munkakutyaként tartják fenn Nagy-Britanniában, ahol földi kártevők vadászatára használják. Kitartóak és rettenthetetlenek, mégis fegyelmezetten dolgoznak; amikor szükséges, odúkba is bemennek a préda után. Magabiztos, barátságos, extrovertált fajta, amely sosem agresszív vagy szándékosan engedetlen, így manapság tartják családi kutyaként is.