Meg tudod különböztetni ezt a két kutyafajtát? Szakértő segít a megoldásban

Régi, a kutyás társadalmat megosztó kérdéskör az amstaffok és a pitbull terrierek közötti eltérések és hasonlóságok köre. Sokan különbséget sem tudnak tenni a két kutyafajta között.

Beszélgetőpartnerünk Vasszi Zoltán, aki 3 évtizede tenyészt amstaffokat, emellett sokáig pitbullokkal is foglalkozott. A Magyarországi Amerikai Staffordshire Terrier Egyesület elnöke, küllembíró, akivel kísérletet teszünk e kérdés tisztázására.

AÉK: Zoltán, mi a különbség az amstaffok és a pitbullok között? Hogyan érdemes ezt a kérdéskört megközelíteni?

VZ: Genetikai szempontból a két kutyafajta között nincs különbség, a feladatokra történő szelekció döntötte el, hogy a két fajta milyen irányba lett tovább tenyésztve. A pitbull terrier kutyafajta első hivatalos regisztrációjára először 1898-ban, Michigan államban került sor. Az amerikai staffordshire terrier mint regisztrált fajta, 1936 júliusáig nem is létezett, ekkor került sor ugyanis erre, eleinte staffordshire terrier néven. Miután az angol fajtaklub panaszt nyújtott be a névegyezés miatt, hiszen az angolok tenyésztették az angol staffordshire bullterriert, változtatták meg a nevet véglegesen – a név elé biggyesztették az amerikai szót – Amerikában, és azóta hívják a fajtát a ma, általunk is ismert néven.

AÉK: Ha a két kutyafajta múltjáról beszélünk, mire használták ezeket a kutyákat és volt-e különbség közöttük?

VZ: A 20. század első harmadáig nem volt különbség a feladatok között, tekintettel arra, hogy a két fajta szétválása nem történt meg. Ezek a kutyák többségében farmerkutyák voltak, akik vigyáztak a farmokon élő gazdák és családok tulajdonára, állataira, értékeire. Azt is el kell mondanunk azonban emellett, hogy egy kis százalékukat, ami a teljes populáció 1-2 %át tehette ki, azok a kutyák jelentették, akiket kutya-kutya elleni harcra tartottak, sok esetben nagyvárosi környezetben. Mivel a populáció óriási mennyiségű kutyát jelentett, ez az 1-2 % is nagy számot jelent. Mivel, mint említettem, a két fajta akkor még nem vált szét, ezeket a kutyákat mind pitbull terriernek nevezték, vagy half and halfnak. Mivel ráadásul akkoriban a gyakori utazás nem volt jellemző, számtalan helyi típus létezett, a helyi szlengnek megfelelő elnevezésekkel.

A farmkutyák fontos feladata volt többek között a dúvadak, például kojotok, kóbor kutyák távoltartása a farmtól. De arról is tudunk, hogy Európában, például Hollandiában az 1800-as évek végén borzvadász kutyaként használták az első ide érkező egyedeket. Folyamatosan igen nagy jelentősége volt tehát e kutyák fogáskészségének, életrevalóságának és terhelhetőségének mind fizikai, mind mentális tekintetben. A kor embere pedig a lehető legkeményebben, elsősorban munkaképességük alapján szelektálta ezeket az állatokat.

AÉK: Mi az alapvető különbség az amstaffok és pitbull terrierek felépítésében és küllemében?

VZ: Amik léteznek, azok tudatosan szelektált különbségek, egész egyszerűen azért, mert a funkció egy idő után meghatározta a kutyák anatómiáját is. Az amstaff esetében például egyre fontosabbá vált, hogy a más állatokkal szembeni agressziója jelentősen csökkenjen, hiszen az emberek komfortérzetét rombolja, ha egy olyan kutyával élnek együtt, akit nem lehet semmilyen környezetben vezetni. A pitbull terrierek esetében egy nagyon komoly zsákmányösztönnel rendelkező kutyafajtáról van szó, ez a karakterük egyik meghatározó eleme maradt.

Az anatómia szempontjából a pitbull terrier egy jóval atletikusabb felépítésű kutya, mint az amerikai staffordshire terrier. Az amstaff egy kicsit zömökebb állat, fedettebbek a tónusai. A pitbull terrierek általában sokkal szálkásabb izomzatúak, egy kicsit íveltebb az ágyékuk, sokkal több színvariációval rendelkeznek, egy rendkívül egészséges és sportos kutya benyomását keltik, és azok is. Szerencsére az amstaffok is igencsak egészséges fajtának tekinthetők, de küllemükben zömökebbek, molosszoidabb jellegűek.

AÉK: Kevesek által értett kérdéskör e két fajta emberekkel szembeni teljes mértékű elfogadó és alárendelődő viselkedése, míg más állatokkal, például kutyákkal szemben ez igen gyakran nem mondható el velük kapcsolatban. Mi ennek az oka, miért ilyenek ezek a kutyák?

VZ: Az ok nagyon egyszerű és könnyen megérthető. Akár a nagy számú, farmkutyákként élő, akár az arányaiban sokkal kis számú viador kutyákról beszélünk, az egyik legfontosabb elvárás velük kapcsolatban az emberekkel szembeni abszolút elfogadó és semleges viselkedés volt. Az ember, mint a „legönzőbb” élőlény a földön, még a harcoltatás közben is a saját biztonságát tekintette elsődlegesnek, egy farmon, családi körben pedig főként. Azokat a kutyákat, akik emberre bármiféle agressziót mutattak, kíméletlenül kiszelektálták. Ez akkoriban ezeknek az egyedeknek a megölését jelentette, ezek egyszerűen nem kerülhettek tenyésztésbe. Ez az oka annak a kettősségnek, ami jellemző ezekre a fajtákra, amit a fajtákat és azok múltját nem ismerő emberek számára szinte a hihetetlen kategória.

AÉK: Egy részben ide köthető, régi vitatéma a kutyások között, hogy a pitbull terrierek és az amstaffok jó munkakutyák-e, mennyire alkalmasak például területőrzésre vagy személyvédelemre?

VZ: Az amerikai pitbull terrier és az amerikai staffordshire terrier kiválóan tanítható kutyafajták. Nagyon szeretnek megfelelni a gazdáiknak, ezért is képesek akár emberfeletti, pontosabban „kutyafeletti” feladatok megoldására is. Tehát ezek az ebek meg tudják tanulni az őrző-védő sporthoz tartozó dolgokat, de a többségük ezt mindig sportnak fogja tekinteni. Eltérések természetesen vannak az egyedek szintjén is, de összességében azt kell mondanom, hogy ezek a kutyák, mind a pitbull terrier, mind az amstaff, nem területőrző kutyák és nem is igazán alkalmasak erre. Furcsán hangzik amit mondok, de ezek a kutyák, ha jó idegrendszerűek, túl jóindulatúak az emberekkel szemben és nem „szívesen” harapnának meg embert, ha nem muszáj. Ha valakit megharapnának, az leginkább egy másik kutya lenne. Egész egyszerűen azért, mert a múltjuk és a genetikájuk nem fog eltűnni belőlük.

AÉK: Mi a véleményed az elmúlt évtizedekben feltűnő XXL, vagy nagyméretű pitbull terrierekkel kapcsolatban?

VZ: Az ő kialakításukat még egy David Wilson nevű krapek, a Razor’s Edge kennel tulajdonosa kezdte el. Az ő koncepciója az volt, hogy az alapvető pitbull karaktert megőrizve, nagytestű, extra módon erős kutyákat teremtsen. Ő eleinte a pitbullokat keverte, főként a nagyobb termetű amstaff vonalakból jövő kutyákkal. Az emberiség zöme azonban mindenben gigantomániás, a nagy sem elég, tehát csináljunk óriást. Sajnos innen kezdődött, aminek a végeredményét én már nem hívnám pitbull terriernek. A Wilson által létrehozott kutyákba a későbbiekben sokan belekevertek mindenféle molosszer típusú egyedet, ami megváltoztatta ezen kutyák küllemét, de karakterét is. Őszintén megmondom, elképzelésem van róla, de hogy mik kerültek ezekbe a kutyákba, azt nem tudnám pontosan megmondani.