Okosabbak vagyunk a kutyánknál? Márton Attila különvélemény

Szerencsére egyre többen hordják kutyasuliba kedvencüket, ahol megtanulhatják mindazt, amit az emberek közegében tudniuk kell. Viszont ez fordítva is igaz? Mi magunk rendelkezünk a szükséges ismeretekkel az ebek világáról?

A kutyák csodálatos lények. Sok-sok évezrede állnak már az emberiség szolgálatában, számos funkciót betöltve. Ahhoz, hogy erre képesek legyenek, a genetikai adottságok mellett elengedhetetlen az is, hogy megtanulják a mi világunkban való navigálást. De mi a helyzet velünk, emberekkel? Amellett, hogy érzelmileg egyre közelebb érezzük magunkat a kutyákhoz és egyre fontosabb szerepet töltenek be a mindennapi életben, ismerjük is őket?

A tudás hatalom

Állandósult téma, hogy az állatok jólétéhez szükséges az, hogy már gyerekkorban, az iskolai oktatás keretén belül a nebulók megtanulják az élőlények tiszteletét. Van, ahol ez ilyen-olyan formában meg is történik. Emellett pedig bízok abban is, hogy a nevelési folyamatban a családok nagy része is kiveszi a szerepét. Mert ugye egy kisember tudása, viselkedése nem csak abból áll, amit az iskolában magára szed.

Ekkor következik a tanulási folyamat következő része, ami nagyon sok esetben elmarad. Ez pedig az, hogy a tisztelet mellett megtanuljuk, hogy egy állatot hogyan kell megfelelően tartani. Ha ezt nem tudjuk, megvan az esélye, hogy nem is fogjuk jól csinálni. Triviális kijelentés. De sokan ezt még mindig nem ismerték fel.

Első körben kell az, hogy felismerjük annak fontosságát és jelentőségét, hogy felelős gazdinak lenni nem annyit jelent, hogy nagyon boldog vagyok attól, hogy tartok egy állatot. Hanem azt is, hogy legalább az alapszükségleteit érintő ismeretekkel képbe kerülök.

Rendkívül szomorú látni, amikor emberek, akiken egyértelműen látszik, mennyire szeretik a kutyájukat, nem képesek megfelelően gondoskodni annak igényeiről, amely bizonyos esetekben akár kimerítheti az állatkínzás fogalmát is. Ennek okozója pedig a tudatlanság vagy a nem megfelelően megszerzett tudás.

Ahány ház, annyi szokás

A kutyatartással kapcsolatos tudásunk – csak úgy, mint minden más – több forrásból épül fel.
Egyrészt ott van az, amit magunkkal hozunk a gyerekkorunkból. Ha egy eb mellett nőttünk fel, láttuk, hogy a család hogyan viselkedett vele, hogyan tartotta. Ez a tudásunk részévé válik.

Aztán ott van, amit másoktól közvetlen vagy közvetett módon lesünk el. Valamint ehhez jön hozzá, amit saját magunk elkezdünk megtanulni, kitapasztalni a mindennapok során. Mindenkinek megvan a saját elképzelése arról, hogy mit jelent felelős állattartónak lenni, hogyan kell a kutyát etetni, hogyan kell bizonyos betegségek esetében eljárni. Ez részben jó, részben nem túl szerencsés.

Ahány kutya, annyiféle

Az egyik kutya ilyen, a másik meg amolyan. Ezt sokan elfelejtik. Sokszor látom a tanácsokat a különféle segítségkérő Facebook bejegyzésekben, ahol jó szándéktól vezérelve mindenki leírja, hogy hasonló helyzetben mit tett, ami végül működött. Viszont csak azért, mert valami hasonló, attól még nem ugyanaz. Lehet teljesen másmilyen is. Sőt, ami az én esetemben előfordult, az lehet, hogy a legritkábban előforduló okokra vezethető vissza. Ami nálam működött, a te esetedben akár káros is lehet. Ami az én kutyámra jellemző, az az én kutyámra igaz. A tiéd egy másik eb.

Ha csak a fajtákat nézzük, közel 400 hivatalosan elfogadott kutyafajta van. Balgaság lenne a yorkshire terrierre vonatkozó dolgokat egy ír farkaskutyával szemben egy az egyben alkalmazni. Pedig sokszor ezt tesszük. Kutyának kutya mindkettő. De teljesen más jellemző rájuk.

Felmerülnek a kérdések: hogyan etessem a kutyámat; mit csináljak, ha ez vagy az a baja? Ezután jönnie kéne a visszakérdezésnek is: milyen fajta, kan vagy szuka, hány éves, mennyire szocializált?
Még sorolhatnám azokat a jellemzőket, amelyek befolyásolják azt, hogy adott helyzetben, adott állattal szemben hogyan kell eljárnunk nevelés, betegség vagy bármi mással kapcsolatban. Az egyik eb ilyen, a másik olyan. Olyan nincs, hogy a kutyák „ilyenek”.

Honnan tudhatod, hogy milyen kutyát válassz?

Egy jó gazdi holtig tanul

A kutyákban nagyon sok minden genetikailag kódolva van. Többek között az is, hogy megfelelő iránymutatás esetében megtanulják, hogyan éljenek az ember mellett harmóniában és betöltsék azon funkciójukat, amelyek miatt anno kitenyésztették őket. Az ebek „hajlandók” arra, hogy tanuljanak tőlünk. Sőt! Várják az iránymutatást. Erre nekünk is késznek kell lennünk.
Saját magunk helyzete persze más. Mivel nekünk mást kell megtanulnunk róluk. Azt, hogy mire és hogyan tanítsuk meg őket, hogyan gondoskodjunk róluk, hogyan tartsuk őket.
Megfelelő tudás nélkül a felelős kutyatartás és az elfogadható szintű állatjólét nem tud megvalósulni.

Ha érteni akarunk az ebekhez, először célszerű elsajátítani a fajra és az adott fajtára jellemző, alapvető dolgokat. Ezt követően pedig jön az, hogy rászánjuk az időt, hogy megismerjük saját négylábú társunkat, majd a korábban tanultakat rá kivetítve megpróbáljuk megérteni őt, és kialakítani számára a megfelelő mindennapokat.

(Képek: Getty Images Hungary)