A kép, amit biztosan láttál már, de nem tudod, hol: Nipper és a fonográf története

Bizonyára sokak számára lehet ismerős a kép, amin egy gramofont figyelő kiskutya szerepel. Rengeteg kiadványon, hanglemezen látható a híres terrier, akiből ikonikus alak vált az évek során.

A zeneipar egyik legismertebb védjegye Nipper, a kutya, aki egy gramofont néz érdeklődve. 1898-ban talán még senki sem sejtette, hogy több mint száz évvel később is emberek milliói fognak találkozni a Francis Barraud által készített, akkoriban még Dog looking at and listening to a Phonograph (Fonográfot néző és hallgató kutya) című festménnyel. Az ikonikus kép olyan kiadók védjegyeként szerepelt, mint a Berliner Gramophone, Zonophone, Gramophone Company, EMI vagy a HMV (His Master’s Voice).

Nipper története

Nipper, a jack russell terrier keverék 1884-ben látta meg a napvilágot az angliai Bristolban. Neve az angol nip szóból ered, ami magyarul csipkedést jelent. Azért kapta, mert kölyökkorában szerette megcsipkedni az otthonába érkező vendégek lábát. Az energikus, csintalan természetű eb kedvelt elfoglaltsága volt a patkányvadászat és a közeli parkban lévő fácánok figyelése. Gazdájával, Mark Henry Barraud színpadtervezővel nagyon közel álltak egymáshoz. A férfi gyakran rögzítette hangját egy fonográffal, pusztán szórakozásból. Sajnos nem adatott meg nekik sok együtt töltött év. A gazda 1887-ben elhunyt. A kutyáról Mark testvérei, Phillip és a festőként dolgozó Francis gondoskodtak tovább, miközben az elhunyt gazdi több ingósága is hozzájuk került, a fonográffal együtt.

Amikor Francis visszahallgatta a testvére által rögzített felvételeket, Nipper mindig érdeklődve figyelte a szerkezetet. Fejét oldalra fordította, és láthatóan felismerte, kinek a hangja szól belőle. A kiskutya 1895 szeptemberében hunyt el. Három évvel halála után Francis úgy döntött, megfesti azt a korábban sokszor látott pillanatot, amikor a kutya a fonográfot szemléli. Barraud nagyon büszke volt művére, több kiállításra is próbálta eljuttatni, de nem járt sikerrel. Senki sem értette, hogy miért hallgatna egy kutya fonográfot.

A siker útján

1899. május 31-én a férfi elment a The Gramophone Company-hez kölcsönkérni tőlük egy gramofont, hogy átfesthesse a képet. Az igazgató adott is neki egyet, azzal a feltétellel, hogy Francis megmutatja neki a kész alkotást. A kép annyira elnyerte az üzletember tetszését, hogy felajánlotta, hogy megvásárolja azt, ha egy Berliner-féle modellel helyettesíti a készüléket. A férfi természetesen élt a lehetőséggel. Ötven fontot kapott a festményért és további ötvenet a szerzői jogokért.

A logó hivatalosan 1899-ben a cég katalógusában jelent meg először és hatalmas sikert aratott. Azonban szükség volt egy találóbb névre, így hát pályázatot írtak ki rá, amit Ralph Mountain nyert meg. Így lett a híres kép címe His master’s voice (A gazdája hangja). A név igen találó, hisz Nipper gazdája hangját hallgatja. Marketing szempontból is tökéletes választás, mivel a szlogen azt sugallja, hogy a szerkezet annyira jó minőségben játssza le a hangot, hogy a kutya felismeri, ki beszél hozzá.

A logó amerikai jogait 1902-ben a Victor Talking Machine vásárolta meg, és ettől kezdve minden kiadványukon szerepelt a kép leegyszerűsített változata. Újsághirdetéseiket teljesen a kutyára alapozták, akit különböző helyzetekben rajzoltak le, és pár sorban bemutatták történetét is.

Nipper öröksége

1921-ben megnyitották a His Master’s Voice üzletet a londoni Oxford Streeten. Szinte minden termékükön helyett kapott a híres kutya logója. Zenei borítók, promóciók és reklámanyagok elengedhetetlen részévé vált. A cég védjegye a mai napig a gazdája hangját hallgató hűséges terrier.

A huszadik századra annyira népszerűvé vált, hogy rengeteg ajándéktárgyon és televíziós reklámban szerepelt. Bögréken, díszeken, háztartási kellékeken látható, de még plüssöket is mintáztak róla. A The Gramophone Company-ből alakult EMI kiadó a legsikeresebb előadóknak szánt díját is erről a képről mintázta. New Yorkban, az RCA (Radio Corporation of America) épületén egy négytonnás embléma található. Cyndi Lauper – Time After Time című videoklipjében is feltűnik egy Nippert ábrázoló dísz. Emellett számos filmben, rajzfilmben is feltűnt már, többek között a Superman visszatér című alkotásban is.

2010-ben a sírhelyéhez közeli utcát róla nevezték el. 2017-ben egy szobrászati versenyt is indítottak, ahol a résztvevőknek Nipperről kellett készíteniük egy alkotást. Ennek is köszönhető, hogy több emlék is található róla szerte a világon.

Nipper már több mint száz éve a minőségi zene és megbízhatóság védjegye. Francis Barraudnak köszönhetően pedig emberek milliói ismerték meg a hűséges terriert.

(Képek: Getty Images Hungary, Wikipédia: Nipper)