Valóban meg akar nevettetni a kutyád?

Biztos te is jártál már úgy, hogy a kutyád csinált valamilyen bolondságot, te pedig nem bírtad ki nevetés nélkül. Az internet is tele van olyan videókkal, amelyeken úgy viselkednek, mintha direkt akarnának megnevettetni a kutyák. Már Charles Darwin is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvenced bolondos viselkedése nem a véletlen műve, hanem tényleg igyekszik mosolyt csalni az arcodra.

Charles Darwin neve leginkább a biológiai evolúcióról vált ismertté, de a rengeteg kutatása között arra is figyelt, hogy a kutyáknak határozottan van humorérzékük. Az ember származása című művében leírta, hogyan ejt le egy kutya egy botot a gazdája közelében, csak azért, hogy amikor a gazda megpróbálja felvenni, „elkapja, és diadalmasan elrohanjon” vele. Darwin szerint ezt azért csinálta, hogy a gazdáját meg tudja nevettetni a kutya.

Sok kutyatulajdonos számol be hasonló esetekről, de vajon tényleg okkal csinálják ezt az ebek? A farkasoktól származnak, amelyek erősen szociális állatok, és falkákban élnek. Ennek következtében a kutyák is nagyon szociálisak. Természetükből fakad, hogy interakcióba lépnek az emberekkel és más állatokkal, valamint válaszreakciókat váltanak ki belőlük. Ez lehet egy játékra hívás, egy farokcsóválás, vagy akár egy hosszú pillantás is.

Őseink több mint 30 000 évvel ezelőtt kezdték el a kutyák háziasítását, és az elmúlt néhány száz év szelektív tenyésztése során finomítottuk viselkedésüket. Néhány fajta játékosabb, mint mások. Az ír szetterek és az angol springer spánielek igazi bolondok tudnak lenni, míg a szamojédek és a csivavák komolyabbak; persze, akadnak kivételek.

A kutyák csibész oldala lényegében egész életükben megmaradhat. A kutatások szerint még egy lélegzetszerű hangot is kiadnak, amit „játékos lihegésnek” neveznek, és csak játék közben hallható. Ez a hang a többi kutyát is farokcsóválásra készteti, és csökkenti a stressz-szintjüket. „Kutyanevetés” néven is ismert.

Szándékosan akar megnevettetni a kutyád?

Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a kutyáknak ténylegesen humorérzékük van. Konok Veronika, az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársa az Érzelmi kommunikáció a kutya és az ember között című tanulmány szerzője, mélyrehatóan foglalkozik négylábú barátaink érzelmeinkre adott reakciójával. A tanulmány feltárja, hogy a kutyák nem csak a szavainkra reagálnak; odafigyelnek a mögöttük lévő érzelmekre is.

A kedvenceink haboznak rágcsálni a finomságokat, ha szidják őket, de lelkesen fogadják, ha vidám hangon dicsérik. Ennek az oka a hangokból kihallatszó érzelem. Konok szerint az érzelmeket is az emlékezethez kötik, vagyis a kutyák elméjében megmaradnak a nevetős pillanatok.

Akár direkt akarnak megnevettetni, akár a véletlen műve, az biztos, hogy a kutyák tudnak lenni a legnagyobb bohócok az életünkben, akik mindig képesek mosolyt csalni az arcunkra.