10 német kutyafajta, aki nagy népszerűségnek örvend hazájában
2023. április 28 - Képek: Getty Images Hungary, Wikipédia – Hanover Hound
2023. április 28 - Képek: Getty Images Hungary, Wikipédia – Hanover Hound
Kevés nép van a földkerekségen, akiket olyan mély érzelmek fűznek a jó sörökhöz, a nagy autókhoz, a tankokhoz és a kutyákhoz, mint a németeket. Németország „kutyafajta nagyhatalom”, az FCI összesen 47 német eredetű fajtát tart számon, ami egy óriási szám a kutyák világában.
Mivel Németország az egyik legnagyobb területtel rendelkező európai állam, történelme során mindig szüksége volt rátermett és jól használható kutyákra a határok védelmében, a fegyveres testületeknél, a vadászatokon, de társasági kedvencként is. Valóban, a németeknél kiváló fajták alakultak ki az elmúlt évszázadokban, akármelyik felhasználási területről beszélünk. Ezek egy része olyannyira bevált és olyan kiemelkedő képességekkel rendelkezik, hogy az egész világon népszerűvé vált és szinte mindenhol szerepel a top 10 legnépszerűbb fajta között. Ebben a részben a 20-11. helyen található német kutyafajtákat mutatjuk be nektek, a következőben pedig a top 10 helyezettel foglalkozunk majd.
Ez a kis termetű, mókás külsejű, kevesek által ismert kutyafajta, amit gyakran neveznek majompincsnek, vagy majom terriernek is, az egyik legrégebb óta létező német fajta, már 15. századi ábrázolásokon is megjelenik. Eredetileg egér- és patkányvadászatra tenyésztették ki őket, de napjainkban már elsősorban társasági kutyaként kedveltek. A franciák nemes egyszerűséggel bajszos kis ördögnek nevezik őket, ami részben eredendő makacsságukra és akaratosságukra utal.
Ezt a hatalmas termetű, fekete és fehér foltos kutyafajtát sokan az újfundlandi egy alfajának tekintik. Hivatalos szétválasztásukra és önálló fajtaként történő elismerésére a 20. század ’70-es éveiben került sor. Míg az újfundlandik inkább Amerikában és Angliában terjedtek el és váltak népszerűvé, addig a landseerek a kontinentális Európában, azon belül is elsősorban Németországban és a svájci területeken.
Ezt a nagytestű, kifejezetten szép és nyugodt vérmérsékletű fajtát a Hannover környékén élő vadászok és vadőrök alakították ki a 18. század folyamán, elsősorban nyomkövetésre és a sebzett vad felkutatására. A hannoveri vérebek kiváló szaglással rendelkeznek és napjainkban is elsősorban vadászatra használják őket. Vadász berkeken kívül nem lettek igazán népszerűek, tegyük hozzá, szerencséjükre.
Ez a napjainkban már kevésbé ismert fajta igen nagy népszerűségnek örvendett Németországban a késői középkorban és az újkorban. Szinte minden német vidéki háztartás kötelező kelléke volt, köszönhetően harciasságának és részben a patkányokkal szembeni hatékonyságának. Nevük is ezt tükrözi, hiszen a német „pinscher” szó a harapósságot jelenti. Szerepük lehetett a mai dobermannok őseinek kitenyésztésében is, ami küllemüket látván nem nagy meglepetés.
Az eurázsiai egy különleges, nem túl nagy múltú fajta, amit egy német tenyésztő hozott létre az 1960-as évek során. Kialakításában a csau csaunak és különböző Németországban található spiccféléknek volt jelentős szerepe. Hivatalos, FCI által történő elismerésére 1973-ban került sor. Napjainkra már népes rajongótábora alakult ki, többek között Gerald Durrell egyik kedvenc fajtája is volt.
Ismét egy olyan német fajta, amit német vadászok alakítottak ki és nemesítettek elsősorban kiváló szaglása és vadászképességei miatt. A hannoveri vérebbel szemben a bajor testvér mozgékonyabb és könnyedebb, hosszú orra és nyaka is megkülönbözteti északi testvérétől.
Ez a törpe méretű kutya az FCI szerint hivatalosan a német spicchez sorolandó, de sok helyen elkülönítik, így teszünk most mi is. Balti-tenger mellett elterülő Pomerániában alakult ki és a német spiccekből alakították ki ezt a fajtát. Kis mérete miatt a 18-19. században társasági kutyaként volt népszerű a nemesi udvarokban, többek között az angol Viktória királynő és Josephine, Bonaparte Napóleon francia császár felesége is nagy rajongója volt. Napjainkban is népszerű társállat a világ számos országában, de különösen az Amerikai Egyesült Államokban.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a spicc az egyik legnagyobb múlttal rendelkező német kutyafajta. Első írásos említésére 1450-ben került sor, amikor Eberhardt gróf írt róluk hosszasan egy levélben. A spiccek harciasak és nagyhangúak, Németországban sokáig riasztó- és jelzőkutyaként használták őket.
Németországban hosszú ideig a hovawart nevet minden olyan nagytestű kutyára használták, aki a vidéki porták házőrzője volt, és akinek a feladata a ház és az udvar védelme volt. A mai formájú hovawartok kialakítását csak a 20. század elején kezdték el. A források szerint a tenyésztésben néhány magyar kuvasz is jelentős szerepet kapott. Habár kitűnő őrző-védő kutyák, napjainkban inkább családi kedvencként találták meg a helyüket.
A weimari vizsla, ami igazából nem is a vizsla-, hanem sokkal inkább a kopófélék körébe tartozik, különleges színe és külleme miatt az egész világon egyre népszerűbbé válik. Mindez sajnos azzal is együtt jár, hogy a szép küllem miatt sok weimari olyan kezekbe kerül, ahová egyáltalán nem való.
Ez a kutyafajta egy óriási egóval, akarattal és hatalmas munkabírással és igénnyel megáldott kemény vadászkutya, amelyik egy családba csak akkor illeszthető bele, ha egy sok idővel rendelkező, nagyon aktív családról van szó. Sajnos a divathullám miatt ez ritkán történik így, ami sok konfliktushoz és óhatatlanul a kutya-gazda együttélés problémáihoz vezethet.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek